Életben vannak a foglyul ejtett megfigyelők

Életben vannak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), vélhetően kelet-ukrajnai szakadárok által foglyul ejtett megfigyelői, jelentette be a szervezet főtitkára Genfben. Mint Lamberto Zannier elmondta, tudják, hol tartózkodnak, életben vannak és jól, de jelen helyzetben nem kockáztathatnak egy rajtaütést.

A diplomata leszögezte, számára az a legfontosabb, hogy az ukrajnai fegyveres válság kellős közepén elérjék a megfigyelők gyors és feltétel nélküli szabadengedését. Zennier ugyanakkor botrányosnak nevezte, hogy az emberi jogok és a biztonság ellenőrzésével megbízott szakértőket “kémnek” minősítették.

Az EBESZ május 26-án vesztette el a kapcsolatot egy megfigyelői misszióval. A négyfős - svájci, észt, török és dán állampolgárokból álló - megfigyelő csoportot Donyeck megyében tartják fogva.

Egy másik küldöttséggel múlt héten vesztették el a kapcsolatot. A szintén négy fős csoport és egy ukrán tolmács autóval utazott Luhanszk megyében, amikor Szeverodonyeck városánál feltartóztatták őket a szakadárok. Múlt pénteken az oroszajkú szeparatisták azt állították, elengedték foglyaikat, az a mai napig nem történt meg. Az egy hete önhatalmúlag kikiáltott “luhanszki népköztársaság” azt jelezte, az EBESZ megfigyelőit nem foglyul ejtették, hanem a kijárási tilalom miatt nem engedik ki őket.

Múlt héten egy harmadik, 11 fős EBESZ-csoportot is őizetbe vettek a szakadárok Donyeckben, de pár óra után elengedték őket.

Szerző

Új terrorszervezetet "avatott" Törökország

Az al-Kaidával nemzetközi terrorszervezettel szövetséges, és a szíriai felkelők oldalán harcoló egységet, az an-Nuszra Frontot terrorszervezetté nyilvánította Törökország. Recep Tayyip Erdogan iszlamista-konzervatív kormánya közzétette legfrissebb listáját az ország által terrorszervezetté nyilvánított csoportokról, s azon már a szír-török határ mentén harcoló dzsihádista szervezet is szerepel.

A Dzsabhat an-Nuszrát korábban már az ENSZ és az Egyesült Államok is terrorszervezetté nyilvánította. A szír felkelőket támogató Ankarát korábban többször azzal vádolták nyugati szövetségesei, hogy szemet huny a határtéségben harcoló szélsőséges erők tevékenysége felett, sőt még - fegyverszállítmányokkal is - támogatja is azokat. Törökország, amely a lázadók támogatása miatt a damaszkuszi rezsim egyik legnagyobb ellenlábasának számít, tagadta a vádakat.

Törökország a három éve kitört polgárháború kezdete óta több mint egymillió szíriai menekültet fogadott be. A 2011. március 15-én tömegtüntetésekkel kezdődő, majd erőszakossá váló konfliktus halálos áldozatainak száma meghaladja a 162 ezret.

Az iszlamistákról sokszor nyilatkoznak úgy, mint a polgárháború harmadik résztvevői, a kormány és az ellenzék után. A szíriai fegyveres ellenzék szétdarabolódott, legjobb katonáit éppen az iszlamisták, s azon belül is a szélsőséges erők szolgáltatják. Azonban érdekeik eltérnek egymástól.

A tegnapi elnökválasztáson vélhetően újraválasztott Bassár el-Aszadnak pedig jól jön a megosztottság, s az ellenzéken belüli feszültség. A belső harcok előnyhöz juttatják a nyerésre álló reguláris erőket, amely már a felkelők fellegvárát, az északi várost, Aleppót ostromolják.

Ugyanakkor gyengítik az ellenzék és a felkelés erejét, ahogy csökkentik egy esetleges politikai megoldás, vagy nyugati beavatkozás esélyét is. Táplálják a szíriai elnök teóriáját, miszerint ha bukik a jelenlegi vezetés, s véget ér az Aszad-família négy évtizedes uralma, azzal egy al-Kaida által irányított Szíria jön el.

Az IHS Jane's neves védelmi és biztonságpolitikai tanácsadó cég adatai szerint Szíriában összesen mintegy ezer lázadócsoport, azokon belül százezer harcos küzd az Aszad-rezsim ellen. Mintegy tízezer fő a dzsihadisták, az Iraki és Levantei Iszlám Állam illetve az an-Nuszra Front katonája, további 30-35 ezer harcos az egyéb keményvonalas iszlamista csoportok tagja, akik a szíriai polgárháborúra koncentrálnak inkább, mint a globális dzsihádra. Mintegy 30-40 ezer mérsékelt iszlamista ténykedik az ellenzék oldalán. A szíriai felkelés motorját képezik tehát az iszlamista harcosok, összegez a jelentés.

Szerző

Új terrorszervezetet "avatott" Törökország

Az al-Kaidával nemzetközi terrorszervezettel szövetséges, és a szíriai felkelők oldalán harcoló egységet, az an-Nuszra Frontot terrorszervezetté nyilvánította Törökország. Recep Tayyip Erdogan iszlamista-konzervatív kormánya közzétette legfrissebb listáját az ország által terrorszervezetté nyilvánított csoportokról, s azon már a szír-török határ mentén harcoló dzsihádista szervezet is szerepel.

A Dzsabhat an-Nuszrát korábban már az ENSZ és az Egyesült Államok is terrorszervezetté nyilvánította. A szír felkelőket támogató Ankarát korábban többször azzal vádolták nyugati szövetségesei, hogy szemet huny a határtéségben harcoló szélsőséges erők tevékenysége felett, sőt még - fegyverszállítmányokkal is - támogatja is azokat. Törökország, amely a lázadók támogatása miatt a damaszkuszi rezsim egyik legnagyobb ellenlábasának számít, tagadta a vádakat.

Törökország a három éve kitört polgárháború kezdete óta több mint egymillió szíriai menekültet fogadott be. A 2011. március 15-én tömegtüntetésekkel kezdődő, majd erőszakossá váló konfliktus halálos áldozatainak száma meghaladja a 162 ezret.

Az iszlamistákról sokszor nyilatkoznak úgy, mint a polgárháború harmadik résztvevői, a kormány és az ellenzék után. A szíriai fegyveres ellenzék szétdarabolódott, legjobb katonáit éppen az iszlamisták, s azon belül is a szélsőséges erők szolgáltatják. Azonban érdekeik eltérnek egymástól.

A tegnapi elnökválasztáson vélhetően újraválasztott Bassár el-Aszadnak pedig jól jön a megosztottság, s az ellenzéken belüli feszültség. A belső harcok előnyhöz juttatják a nyerésre álló reguláris erőket, amely már a felkelők fellegvárát, az északi várost, Aleppót ostromolják.

Ugyanakkor gyengítik az ellenzék és a felkelés erejét, ahogy csökkentik egy esetleges politikai megoldás, vagy nyugati beavatkozás esélyét is. Táplálják a szíriai elnök teóriáját, miszerint ha bukik a jelenlegi vezetés, s véget ér az Aszad-família négy évtizedes uralma, azzal egy al-Kaida által irányított Szíria jön el.

Az IHS Jane's neves védelmi és biztonságpolitikai tanácsadó cég adatai szerint Szíriában összesen mintegy ezer lázadócsoport, azokon belül százezer harcos küzd az Aszad-rezsim ellen. Mintegy tízezer fő a dzsihadisták, az Iraki és Levantei Iszlám Állam illetve az an-Nuszra Front katonája, további 30-35 ezer harcos az egyéb keményvonalas iszlamista csoportok tagja, akik a szíriai polgárháborúra koncentrálnak inkább, mint a globális dzsihádra. Mintegy 30-40 ezer mérsékelt iszlamista ténykedik az ellenzék oldalán. A szíriai felkelés motorját képezik tehát az iszlamista harcosok, összegez a jelentés.

Szerző