Előfizetés

Gyanús földbérletek - A nevek Ángyán tanulmányaiban is szerepeltek

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2014.06.04. 07:23
Várhatóan a betakarításig sem érnek véget a földbérletek körüli viták FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Több mint 180 állami földbérlet pályázat bírálati jegyzőkönyvét hozta nyilvánosságra Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért (PM) szakpolitikisa. A dokumentumokból kiderült, hogy egyesek ahány pályázatot benyújtottak, mindet az üzleti tervre adható szubjektív pontokkal nyerték meg. A Népszavának nyilatkozó, földügyekben jártas jogász szerint érdemes próbapert indítani jó erkölcsbe ütköző magatartás miatt.

Összesen mintegy 6 ezer bérleti szerződést írt alá a nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földekért felelős államtitkára közlése szerint. Az állami földbérlet-pályázatok elbírálásának módja, az üzleti tervre adható szubjektív pontok magas aránya és a helyi gazdák kisemmizése sok településen országos vihart kavart.

Szabó Rebeka a Párbeszéd Magyarországért (PM) szakpolitikusa két évi pereskedés után összesen 4-5 megyéből 183 pályázat bírálati jegyzőkönyvét kapta kézhez. A Népszava kérdésére a szakpolitikus elmondta, egyelőre még nem töltötte fel valamennyi dokumentumot az internetre, mindenesetre azt tervezi, hogy összesítést is készítenek a nyilvánosságra hozott adatok alapján arról, hogy kik és milyen pontozással nyertek az egyes településeken akár minden pályázatukkal.

Tiborcz Eszter, Orbán Ráchel sógórnője például Bicskén négy állami földterületre pályázott, és mindet meg is nyerte az üzleti terv szubjektív pontjainak segítségével. Válon például Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármester, a helyi labdarúgó akadémia kuratóriumi elnöke, a Pancho Stadion építésének egyik jeles támogatója, a miniszterelnök szűk köréhez tartozó vállalkozóhoz köthető Búzakalász 66. Felcsút Kft., illetve egy Mészáros János nevű személy nyert minden pályázatával, szintén az üzleti tervre adható pontokkal. Szabó Rebeka azt is közölte, Csákváron is egy érdekkörhöz köthető személyek nyertek pályázataikkal. A szintén Orbán Viktor közeli ismerőseiként emlegetett Flier család Óbarokkon és Felcsúton is eredményesen pályázott.

A PM szakpolitikusa lapunknak megjegyezte, nem csak szubjektív pontokkal, de a foglalkoztatási kötelezettség félreértelmezésével - amit akár kisebb fajta csalásnak is lehet tekinteni -, szintén jó néhányan lekörözték vetélytársaikat. Azzal ugyanis, hogy a foglalkoztatottakat nem hektárra lebontva, hanem az összlétszámot tekintve vették figyelembe, többlet pontokat hozhatott. Több pályázatnál is kimutatható az egyéni és a vele egy településen induló és szintén nyertes gazdasági társaság közötti kapcsolat.

Szabó elmondta, a dokumentumokban szereplő nevek Ángyán József tanulmányaiban is szerepeltek és egyben cáfolta Bitay Márton Örsnek, a VM állami földekért felelős államtitkárának azt az állítását is, hogy az egykori államtitkár a szerződések alig 10-15 százalékát dolgozta csak fel, ezért a következtetései nem mérvadóak. Ezzel szemben Ángyán az NFA honlapján publikált valamennyi pályázatot számba vette - közölte Szabó Rebeka. A politikus a nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján hangsúlyozta, ezek is azt bizonyítják, a pályázati rendszer jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Szabó a kishantosi pályázatokat is kikérte, így ha azokat is megkapja, szintén nyilvánosságra hozza.

A PM és az MSZP agrárpolitikusai is többször felhívták arra a figyelmet, hogy ezek a szerződések a jó erkölcsbe ütköznek. "Nem hiszem, hogy ennek alapján meg lehet támadni ezeket a szerződéseket a bíróságokon, de talán a foglalkoztatási pontok szabálytalanságai miatt lehet perelni, de ezt csak az érintett vesztes gazdák tehetik meg" - mondta Szabó Rebeka.

A Népszavának nyilatkozó, földügyekben jártas jogász szerint azonban igenis lenne esély a jó erkölcsbe ütköző szerződések semmissé tételére a régi és az új Polgári Törvénykönyv alapján is. "A kialakult bírói gyakorlat szerint, a szerződés jó erkölcsbe ütközik, ha a szerződésben vállalt magatartás konkrét rendelkezést nem sért, azonban a közfelfogást, az abban megjelenő erkölcsi normarendszert súlyosan, kirívóan és nyilvánvalóan irritálja" - jegyezte meg a jogász.

A szakember úgy vélte, egy próbapert mindenképpen megérne egy ilyen szubjektív pontozással megnyeretett, illetve a másik fél számára elveszített pályázat.

Késik átláthatósága bizonyításával a CÖF

Népszava
Publikálás dátuma
2014.06.04. 07:18
Fotó: BIELIK ISTVÁN
Tegnap lapzártánkig semmi jele nem volt a Civil Összefogás Fórum (CÖF) honlapján az Orbán Viktor és kormánya mellett békemeneteket szervező "civilek" mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) május 31-ig kötelezően benyújtandó és nyilvánosságra hozandó tavalyi évi beszámolójának, illetve közhasznúsági jelentésének. 

Ezt hiányolta közleményében a Liberális párt elnöke is. Fodor Gábor emlékeztetett, hogy az egyik alapító, Csizmadia László a múlt héten úgy nyilatkozott: "az igazság pillanata" lesz május 31-e, ameddig be kell nyújtaniuk számviteli beszámolóikat, hiszen "precíz" nyilvántartásuk "csattanós választ ad azokra az ellenzéki rágalmakra, amelyek szerint a Fidesz kampányát kormányzati pénzek visszaosztásával támogatták volna."

Fodor szerint nemcsak az ígért csattanós válaszról feledkeztek meg a CÖF-ösök, így szervezeteik továbbra sem átláthatóak, hanem szabályt is sértettek a közzététel elmaradásával. Március végén az LMP-s Schiffer András is az elszámolás sürgette, mondván: világos, hogy "a Fidesz a CÖF-höz szervezte ki negatív kampányát". A CÖKA egyébként tavaly csaknem 40 millió forintot fogadott el a Fidesz pártalapítványától.

Csak látszólag hátrál meg a Fidesz

A fideszes Gulyás Gergely módosítója sem javít érdemben azon, hogy a választási csalás határát súroló, durván aránytalan mandátumszámítási rendszert vezetne be a Fidesz a fővárosban.

Az eredeti kormánypárti salátatörvény az indoklás szerint "jól szolgálja egy valóban európai, jól működő, demokratikus és magán spóroló fővárosi vezetés létrejöttét", ám valójában nem más célt szolgál, mint a fővárosi közgyűlés tagjai választásának alapvető átírásával bebiztosítja a testületben a kormánypártok jelenlegi egyfős többségét, sőt, azt kétharmad-közelire növeli, a Fidesz-KDNP támogatottságának érdemi növekedése nélkül is.

A változtatások lényege, hogy a jelenleg 33 fős - plusz a főpolgármester -, pártlistákról választott fővárosi közgyűlést már idén ősztől a mindenkori 23 kerületi polgármester alkotná, 9 képviselő pedig egy úgynevezett "kompenzációs listáról" - amelyen a vesztes kerületi polgármester-jelöltek szerepelnek - jutna be. Az új testület több, mint kétharmada tehát "alanyi jogon", polgármesterként kerülne be, úgy, hogy a négy-ötszörös lakosságszám-különbségű kerületek ugyanúgy egy mandátumot "érnének". Ez az aránytalanság figyelhető meg a kompenzációs listáknál is, és Gulyás javaslata csak utóbbira kínálna megoldást a töredékszavazatok számításának a kerületek lakosságszámához viszonyított arányosításával.

A salátatörvényhez amúgy a hétfő éjféli határidőig összesen kilenc módosító indítvány érkezett, viszont csak kettőt támogatott az Országgyűlés igazságügyi bizottsága: Gulyásét és Fodor Gáborét. A független képviselő azt javasolta, hogy legyen lehetőség a többes ajánlásra az önkormányzati választáson. Indoklása szerint a többes jelölés tilalma "megteremti a nagy pártok, azaz a kormánypárt lehetőségét arra, hogy már a nála kisebb ellenfelek indulását is megakadályozza".

Az a párt ugyanis, amely elsőként adja le a gyűjtőíveket, még szerencsés lesz, hiszen azokban kizárt lesz a többes ajánlás előfordulása, és ha a jelöltet jogerősen nyilvántartásba vették, utána hiába volt több aláírása az ajánlónak, ez az első lesz érvényes, a többi nem. "Ha ehhez hozzáképzelünk némi szándékosságot, akkor egyes pártaktivistáknak kifejezetten érdekük lesz, hogy az ellenérdekelt felek gyűjtőíveit tömegesen aláírják, és ezáltal érvénytelenítsék azokat" - hívta fel a figyelmet Fodor.

Gulyás és Fodor mellett két jobbikos képviselő is benyújtott javaslatot, amely egyetlen - a polgármester- és főpolgármester-jelöltek indulásához szükséges ajánlások számát csökkentő - paragrafuson kívül a salátatörvény minden további pontját visszavonná. A legaktívabb az LMP-s Schiffer András volt, aki egymaga hat módosító indítványt nyújtott be. Az egyik nemcsak a fővárosban, hanem minden településen megkönnyítené a jelöltállítást, a másik tízezerről ezer forintra csökkentené az elvesztett jelölőívek miatt fizetendő bírság mértékét, továbbá ezt levonhatóvá tenné a jelöltek és jelölőszervezetek költségvetési támogatásából. Egy másik Schiffer-javaslat Gulyáséhoz hasonlóan arányosítaná a mandátumszámítást a kompenzációs listán, egy további pedig a 9 kompenzációs listás helyet 12-re növelné.

Schiffer azt is felveti, hogy ne lazítsanak az összeférhetetlenségi szabályokon, továbbá azt a TASZ által a törvényjavaslat szövegében felfedezett passzust is "hatástalanítaná", amely a jogvédő szervezet szerint segítene eltitkolni a nyilvánosság elől az esetleges választási csalás bizonyítékát.