Újabb fontos határidő: számviteli beszámoló, tao

Ezúttal a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokat és a társaságiadó-alanyokat érintő fontos határidő közeleg. Előbbieknek számviteli beszámolójukat kell közzétenni június 2-ig, utóbbiaknak a tavalyi társaságiadó-kötelezettségükkel kell elszámolni. Akik nem tarják be a határidőt, akár másfél millió forint bírságot, végső esetben pedig adószámuk törlését kockáztatják – áll  a NAV közleményében.

A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak általános esetben minden év május 31-ig elektronikus formában kell közzétenniük éves számviteli beszámolójukat. A nyilvános adatok nemcsak a piaci szereplőknek nyújtanak naprakész információkat üzleti partnereikről, hanem átláthatóbb piaci viszonyokat teremtenek, és védik a hitelezők érdekeit is. Mivel május 31. az idén hétvégére esik, a beszámolót a Kormányzati Portálon (www.magyarorszag.hu) keresztül június 2-ig kell feltölteni. 

Azokat a cégeket amelyek ezt elmulasztják, 500 ezer forintig terjedő bírsággal szankcionálja a NAV. Amennyiben a vállalkozás további 30 napon belül sem teljesíti közzétételi kötelezettségét, a mulasztási bírság 1 millió forinttal emelkedik, újabb 60 nap elteltével pedig a NAV felfüggesztés nélkül, hivatalból törli az adószámot és a cégbíróságnál kezdeményezi a cég megszűntetését. Tavaly 49 ezer budapesti és Pest megyei vállalkozás mulasztott, és az eredménytelen felszólítások után végül 7 ezernek törölte az adószámát a NAV. 

Május 31. (az idén június 2.) a társaságiadó-alanyok számára is fontos adózási határidő. Főszabály szerint eddig az időpontig kell benyújtani az előző évre vonatkozó társaságiadó-bevallást és megfizetni az adót. A határidő elmulasztása 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot von maga után. Egyes szervezeteknek (mint az alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi együttműködési csoportosulás) lehetőségük van arra, hogy amennyiben vállalkozási tevékenységből nem származott bevételük, vagy azzal kapcsolatban költséget, ráfordítást nem számoltak el, akkor a 1329-es társaságiadó-bevallást az azt helyettesítő 1301 jelű nyilatkozattal váltsák ki. 

Tavaly mintegy 242 ezer fővárosi és Pest megyei illetőségű vállalkozás nyújtott be társaságiadó-bevallást és összesen 96,5 milliárd forint társasági adót fizettek be.

Szerző

Tőzsde - Vegyes nyitás Nyugat-Európában

Vegyesen nyitottak kedden a fontosabb nyugat-európai tőzsdék.

A londoni FTSE-100 index 0,43 százalékkal erősödött, a frankfurti DAX-30 index 0,06 százalékkal gyengült, a párizsi CAC-40 index 0,20 százalékkal csökkent a keddi nyitáskor.

Hétfőn Londonban banki szünnap miatt nem volt kereskedés, Frankfurtban a DAX-30 index 1,29 százalékkal 9894 pontra emelkedett, Párizsban a CAC-40 index 0,75 százalékkal 4526,80 pontra erősödött.

Szerző

Olcsó olasz borok nyomják le az árakat

Publikálás dátuma
2014.05.27. 07:25
Az olcsó olasz borok korlátozzák a hazai termelők értékesítési lehetőségeit. Fotó: Valentyn Volkov/Thinkstock/Getty Images
Évek óta jelentős gondja a magyar borászoknak az olcsó olasz bor behozatala. Becslések szerint idén is mintegy 450-500 ezer hektóliter érkezik, folyóborként, jelentős része ráadásul feketén. Kiss Eliza, az ágazat fejlesztésért felelős miniszteri biztos a sajtónak azt nyilatkozta, hogy veszélyezteti a magyar borpiac egyensúlyát az import, ezért a szaktárca szeretné visszaszorítani a külföldi borok behozatalát.

Szerinte hatékony lenne - a vám tilalma miatt - egy regisztrációs díj bevezetése, amely nem csupán adminisztratív úton nehezítené az importot, hanem elvenné a nyerészkedők profitját is, így már nem érné meg ebben az üzletágban tevékenykedniük.

Tornai Tamás, somlói borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke a Népszavának elmondta, a hazai bortermelés 70 százaléka fehérbor, a fennmaradó 30 százalék a vörösbor. A fogyasztásban azonban az arányok kiegyenlítettek, nagyjából 50-50 százalék.

A termelés és fogyasztás közötti különbséget igyekeznek importból pótolni. A fogyasztást jelző számok is folyamatosan változnak. A szakember közölte, a standolás bevezetése után volt olyan év amikor 3,5 millió hektóliter bor érett a hordókban, tartályokban, míg a standolás hiányában ez a mennyiség csak a 2,6 millió hektóliter volt. A magyar borexport 90 százaléka fehér bor.

Tornai is hangsúlyozta, az olcsó olasz borok korlátozzák a hazai termelők értékesítési lehetőségeit. A magyar borászoknak nem az olasz kollégáikkal, hanem az általuk fölhasznált - az emberi egészségre egyébként nem ártalmas - olcsó adalékanyagokkal és az emiatt olcsóbb borárakkal kell versenyezniük.

A HNT elnöke általánosságban egyetértett azzal, hogy a hazai borászoknak nem feltélenül kell az olcsó "asztali bor" kategóriával megküzdeni,, de azt is hozzátette, azt sem engedhetik meg a magyar borászok, hogy a legfontosabb belföldi szegmensről lemondjanak.

Tornai Tamás hangsúlyozta, több uniós országban is léteznek szigorú szabályok a bor értékesítéssel kapcsolatban, de a korlátozás hosszú távon nem alkalmas az egyenlő versenyesélyek megteremtésére. A hazai szabályozásnak a minőséget kell védeni elsősorban.

Olaszországban korábban az EU által támogatott lepárlásra termeltek, akkor nem a minőség, hanem a mennyiség számított. A támogatási rendszer átalakulásával az addig lepárolt bormennyiség felszabadult, így az olaszok akár házhoz is szállítják a literenként 80 forintos folyóbort. Magyarországon egy liter bor átlagos önköltségi ugyanakkor ára 110-120 forint.

Szerző