Előfizetés

Konszolidációt kér a kórházi adósság miatt az Orvostechnikai Szövetség

Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) részleges, év közbeni adósságkonszolidációt kér a kórházaknak a pénzügyi és egészségügyi kormányzattól, mert egyébként veszélybe kerülhet az intézmények eszközellátása. Az OSZ erről közleményt adott ki.

A Magyar Államkincstár által közzétett adatok szerint a hazai kórházak lejárt tartozásállománya idén már április 30-án 64,4 milliárd forint volt, annyi, amennyi tavaly július közepén. Ebből az OSZ által képviselt ágazatok vállalkozásainak kintlévősége több mint 20 milliárd forint.

A szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy a tartozás kritikus méretű, a kórházi orvostechnikai eszközök, a képalkotó diagnosztikai berendezések és kellékanyagok, valamint az egészségügyi információtechnológiai szolgáltatások nélkülözhetetlenek a betegellátásban és a kórházak napi működéséhez.

A kórházi beszállítás mintegy felét adó hazai kis- és közepes vállalkozások számára kezelhetetlen gazdálkodási helyzetet jelent az intézményi adósság, hiszen miközben a vállalkozásoknak teljesíteniük kell fizetési kötelezettségeiket, átlagosan több mint 180 napot várnak a szerződés szerint őket megillető összegekre a kórházaktól - írták.

Az adósságállomány további növekedése azzal a veszéllyel jár, hogy a beszállító cégek kénytelenek lesznek szűkíteni az intézmények által elérhető termékválasztékot és korlátozni a szolgáltatásaikat. "Ez végeredményben a betegellátás színvonalának csökkenéséhez fog vezetni" - olvasható a közleményben.

Visszaáll a menetrend a Keleti pályaudvaron

Szerdától ismét minden vonatot fogad és indít a Keleti pályaudvar, visszaáll a korábbi menetrend - közölte a Mávinform.

A Budapest-Keleti pályaudvarnál, a Kerepesi úton végzett hídmunkák miatt április 13-ától vezettek be az 1-es, a 30a-s, a 40-es, a 80a-s, a 120a-s és a 150-es vasútvonalat érintő menetrendváltozásokat - idézték fel.

Budapesten, a Kerepesi úton átívelő úgynevezett Százlábú híd további átépítési munkái mellett szerdától már visszaállhat az eredeti menetrend az érintett vonalakon. Így ismét a korábbi menetrend szerint közlekedhetnek a Győr, a Szombathely, a Sopron, a Hegyeshalom, a Székesfehérvár, a Pusztaszabolcs-Pécs, a Kaposvár, a Gyékényes, a Sárbogárd, a Baja, a Hatvan, az Újszász, a Szolnok, a Kunszentmiklós-Tass és a Kelebia felől érkező, illetve oda induló szerelvények.

Azok a vonatok, amelyeket a munkák miatt Kőbánya-Kispestre vagy Kelenföldre irányítottak, szerda hajnaltól ismét a Keleti pályaudvarra érkeznek és onnan is indulnak - írta a Mávinform.

Még mindig nem tudni, hogy vesztegetés-e a hálapénz

Jogszabály-módosítást kezdeményezett a hálapénz ügyében a Legfőbb Ügyészség, amely a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) kezdeményezésére vizsgálta meg ezt a kérdést.

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője kedden az MTI-vel azt közölte, hogy a módosítást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál kezdeményezték, mert a hálapénz elfogadásával kapcsolatban felmerülő passzív gazdasági vesztegetés tényállásának törvényi megfogalmazása nem egyértelmű.

Az ügyészség álláspontja szerint a jelenlegi tényállás, miután az a felelősség kérdésében egymással ellentétes értelmezésnek ad teret, nyilvánvalóan sérti a jogbiztonság követelményét - olvasható a közleményben.

A rezidensszövetség még április végén fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez azzal a kérdéssel, hogy az ügyészség szakmai álláspontja szerint az orvosok által előre nem kért, utólag elfogadott hálapénz elfogadása kimeríti-e a vesztegetés tényállását.
Dénes Tamás, a szövetség elnöke akkor azt írta, azért fontos az utólag elfogadott hálapénz sorsának pontos tisztázása, mert az új büntető törvénykönyv alapján előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki az utólag, de előre nem kért hálapénzt elfogadja.

A rezidenseket tömörítő szervezet első körben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult. A két tárca állásfoglalása szerint az előre nem ígért, az orvos és az ápoló által nem kért, utólag adott és elfogadott hálapénz nem jogtalan előny, vagyis nem valósítja meg a vesztegetés tényállását. Kiemelték ugyanakkor, hogy a feltett kérdéssel kapcsolatos minisztériumi álláspontnak nincs kötelező jogi ereje.

Az ügyészségi megkeresésre Polt Péter egy nappal később egy rádióinterjúban a rezidensszövetség által felvetett problémát valósnak nevezte és ígéretet tett arra, hogy válaszolni fognak rá. Mint mondta, megvizsgálják, hogy mit mond a törvényszöveg, továbbá azt, hogy mi lehetett azzal a jogalkotó akarata, és ez alapján alakítják ki az álláspontjukat.
Ugyanakkor hozzátette: ez nem egy szokványos forma, az ügyészség nem szokott ilyen állásfoglalásokat kiadni.

Fazekas Géza keddi tájékoztatása szerint az ügyészség elemezte a rezidensszövetség által felvázolt jogi problémát és arra a következtetésre jutott, hogy a büntető törvénykönyv vesztegetés elfogadására vonatkozó normaszöveg értelmezése során markáns jogi érvek szólnak úgy a büntetőjogi felelősség megállapítása, mint annak hiánya mellett.