Előfizetés

Aknamezőket mozdított el a földcsuszamlás

Szakértőket küld az Egyesült Államok Szerbia és Bosznia-Hercegovina árvíz sújtotta területeire, hogy az ott maradt aknákat eltávolítsák - írta vasárnap a Vajdaság Ma újvidéki hírportál.

Az árvíz okozta földcsuszamlások egész aknamezőket mozdítottak el Bosznia-Hercegovinában, ahol a kilencvenes években, a boszniai polgárháború idején a szemben álló felek mintegy egymillió taposóaknát telepítettek.

Azóta nagy erőfeszítéseket tettek ezek eltávolítására, ennek ellenére mintegy 120 ezer ilyen robbanóeszköz még mindig a földben van.

A bosznia-hercegovinai hatóságok becslése szerint az elárasztott területeken mintegy 320 négyzetkilométer jelent potenciális veszélyt. Egy árvíz által kimosott akna a hét elején fel is robbant a Bosznia-Hercegovina északi részén fekvő Brckóban, de nem sérült meg senki. Az áradások az aknák egy részét Szerbiába is átsodorhatták.

Az Egyesült Államok korábban már mintegy 97 millió dollárt fektetett be az aknaeltávolításba Bosznia-Hercegovinában, és körülbelül 16 milliót Szerbiában - írta a hírportál.

Meghalt Jaruzelski

E.É.
Publikálás dátuma
2014.05.26. 07:36
Wojciech Jaruzelski 1981-ben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Hosszú betegség után, 91 éves korában elhunyt Wojciech Jaruzelski tábornok, Lengyelország volt kormányfője, köztársasági elnöke. Jaruzelski tábornok volt az, aki 1981-ben kihirdette a szükségállapotot, mint utóbb magyarázta, azért, hogy ezzel elkerülje a legrosszabbat, a szovjet hadsereg bevonulását Lengyelországba.

Jaruzelski rákban szenvedett, hosszabb ideje egy katonai kórházban ápolták. 2009-ben daganatot távolítottak el az arcáról, azóta nem tudott felépülni, tavaly óta kemoterápiát kapott, néhány napja agyvérzés érte.

A betegeskedő Jaruzelskinél látogatást tett Lech Walesa volt elnök, az első kelet-európai független szakszervezet, a Szolidaritás alapítója, a tábornok egykori nagy ellenfele. Halálhírét egy másik volt államfő, Aleksander Kwasniewski erősítette meg a Gazeta Wyborczának.

Wolciech Jaruzelski 1923-ban született, nemesi családból származott, katolikus neveltetést kapott, egyházi iskolába járt. Családja 1939-ben a szovjetek bevonulásakor Litvániába menekült. Szibériai száműzetésben romlott meg súlyosan a látása.

Jelentkezett a Vörös Hadseregen belül szervezett lengyel önkéntes egységbe, harcolt Berlin ostrománál. A háború után katonai iskolát végzett, belépett a kommunista pártba, 1968-ban ő vezette a Prágába bevonuló lengyel egységeket.

Abban az évben altábornagy és hadügyminiszter lett. 1981-ben a Lengyel Egyesült Munkáspárt főtitkárává és miniszterelnökké nevezték ki. 1981. december 13-án hirdette ki a szükségállapotot, ő lett a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának vezetője.

1989-ben beleegyezett a kerekasztal tárgyalások megtartásába, amelyek elvezettek a lengyel rendszerváltáshoz. 1990-ben Lech Walesa győzött az elnökválasztáson, Jaruzelski karrierje véget ért. Többször pert indítottak ellene, szerepe máig vitatott Lengyelország történelmében.

Meghalt Jaruzelski

E.É.
Publikálás dátuma
2014.05.26. 07:36
Wojciech Jaruzelski 1981-ben FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Hosszú betegség után, 91 éves korában elhunyt Wojciech Jaruzelski tábornok, Lengyelország volt kormányfője, köztársasági elnöke. Jaruzelski tábornok volt az, aki 1981-ben kihirdette a szükségállapotot, mint utóbb magyarázta, azért, hogy ezzel elkerülje a legrosszabbat, a szovjet hadsereg bevonulását Lengyelországba.

Jaruzelski rákban szenvedett, hosszabb ideje egy katonai kórházban ápolták. 2009-ben daganatot távolítottak el az arcáról, azóta nem tudott felépülni, tavaly óta kemoterápiát kapott, néhány napja agyvérzés érte.

A betegeskedő Jaruzelskinél látogatást tett Lech Walesa volt elnök, az első kelet-európai független szakszervezet, a Szolidaritás alapítója, a tábornok egykori nagy ellenfele. Halálhírét egy másik volt államfő, Aleksander Kwasniewski erősítette meg a Gazeta Wyborczának.

Wolciech Jaruzelski 1923-ban született, nemesi családból származott, katolikus neveltetést kapott, egyházi iskolába járt. Családja 1939-ben a szovjetek bevonulásakor Litvániába menekült. Szibériai száműzetésben romlott meg súlyosan a látása.

Jelentkezett a Vörös Hadseregen belül szervezett lengyel önkéntes egységbe, harcolt Berlin ostrománál. A háború után katonai iskolát végzett, belépett a kommunista pártba, 1968-ban ő vezette a Prágába bevonuló lengyel egységeket.

Abban az évben altábornagy és hadügyminiszter lett. 1981-ben a Lengyel Egyesült Munkáspárt főtitkárává és miniszterelnökké nevezték ki. 1981. december 13-án hirdette ki a szükségállapotot, ő lett a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának vezetője.

1989-ben beleegyezett a kerekasztal tárgyalások megtartásába, amelyek elvezettek a lengyel rendszerváltáshoz. 1990-ben Lech Walesa győzött az elnökválasztáson, Jaruzelski karrierje véget ért. Többször pert indítottak ellene, szerepe máig vitatott Lengyelország történelmében.