Újabb szénmonoxid-mérgezés történt

Ketten szenvedtek szén-monoxid-mérgezést egy Erzsébet körúti lakásban. A HavariaPress úgy tudja, az egyik mérgezett állapota súlyos.

Szerdán este lett rosszul két ember egy VII. kerületi, Erzsébet körúti lakásban. A helyszínre riasztott tűzoltók magas szén-monoxid-koncentrációt mértek. Az egyik áldozatot a mentőknek a helyszínen elsősegélyben kellett részesíteniük, majd mindkét lakót kórházba szállították.

A gázszolgáltatást a lakásban lekapcsolták, a bajt okozó gázkészüléket megvizsgálják.

Szerző

Rogántól kapott lakást Habony?

Habony Árpád neve nincs feltüntetve V. kerület egyik műemlékvédelmi házának kaputelefonján, mégis rendszeresen feltűnik a házban. Orbán Viktor tanácsadója egy 183 nm-es lakást használ a Szerb utcában hosszú évek óta. A belvárosi ingatlan titokzatos tulajdonosáról ír csütörtöki számában a Magyar Narancs.

A tulajdoni lap szerint Habonynak nincs köze a Szerb utcai bérházban található I. emeleti önkormányzati ingatlanhoz, és a kapucsengőn is más név szerepel, mégis nap mint nap ott látják Orbán Viktor tanácsadóját.

A Narancs szerint a kapucsengőn Halkó Gabriella neve olvasható. Halkó tavaly azért került a hírekbe, mert egyszemélyben ő volt a 841 millió forint közpénzből legyártott Marslakók sorozat producere és a gyártó cég vezetője. A Marslakók ugyan bedőlt, de Halkóban nem ingott meg a döntéshozók bizalma. Tavaly az Index írt arról, hogy az MTVA megbízásából a többek között Halkó által alapított Apropó Kft. gyártja Jakupcsek Gabriella ma is futó talk-show-ját, a Ridikült.

A sajtóban sokszor megjelent már, hogy Halkó volt Jáksó László élettársa, és kettejük üzleti kapcsolata máig él. Halkó vezeti a Jáksó tulajdonolta Marslakók Kft. utódcégét, a Mátrix Produkció Kft.-t. A médiapiacon egyébként közismert, hogy a Halkó készítette műsorok fő mentora Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó. A lap meg is kereste Halkó Gabriellát telefonon, hogy valóban ő használja-e a Szerb utcai lakást, illetve pályázat útján jutott-e hozzá, és mennyit fizet a használatért. Halkó telefonon tagadta, hogy bármilyen köze lenne az ingatlanhoz, illetve bármilyen önkormányzati lakást bérelne.

Az Index úgy tudja, hogy a 2009 végén tűz is volt a lakásban. A portál úgy tudja, hogy az egész bérházat veszélyeztető baleset a lakáshoz tartozó szauna miatt történt. A tűzesethez a tűzoltók is kivonultak, de a tűz nyomait néhány napon belül eltüntették. Az V. kerületi önkormányzat, melyet a Fidesz-frakcióvezető, Rogán Antal vezet, egyelőre nem adott választ arra, miként jutott Habony az önkormányzati lakáshoz.

http://magyarnarancs.hu/belpol/habony-arpad-es-egy-szerb-utcai-haz-titka-90160

Szerző

Csodavárók, kíméljenek!

Publikálás dátuma
2014.05.22. 09:00
Fotó: Thinkstock, Gettyimages.
Ha egy fontos, informatív feliratot kellene kifüggeszteni a képzeletbeli „Európa-házra”, vagy annak földi mására, az Európai Parlament épületére, a legtalálóbb minden bizonnyal a következő lenne: „Csodavárók kíméljenek!”.

Ez volt az egyik központi gondolata annak a beszélgetésnek, amely szerdán este a budapesti Francia Intézetben zajlott le Hubert Védrine volt francia külügyminiszter és szintén „ex” magyar kollégája, Balázs Péter között Pócs Balázs (Népszabadság) moderálásával.

Védrine, aki előzőleg külön interjút adott a Népszavának, elmondta, hogy várhatóan a csütörtökön kezdődő európai voksoláson a hagyományoknak megfelelően magas lesz a tartózkodók aránya, és ennek az a legfőbb oka, hogy a mai napig az európai polgárok nem tudják pontosan, mit várnak Európától. Sokan hitték, hogy Európa a megoldás mindenre, de a várt csoda elmaradt.

A volt francia külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy a választási kampányok sem erősítik az európai tudatot. Felidézte, hogy 1992 őszére François Mitterrand francia köztársasági elnök népszavazást írt ki a maastricht-i szerződés ratifikálására, és már-már elbukni látszott az ügy, amikor az államfő egy televíziós vitában megtalálta a varázsszót: „Egy erős Európa jobban megvéd”. Védrine szerint a mostani választások után mindenképpen fel kell vetni, hogy érdemes-e tovább erőltetni  a föderációs törekvéseket, amelyeknek egyre kevesebb a híve a kontinensen.

Balázs Péter arról beszélt, hogy a most megválasztandó EU-bizottság abba a különleges helyzetbe kerül, hogy már nem tud hozzányúlni az Unió 2013-ban elfogadott  költségvetéséhez, sőt, mivel mandátuma 2019-ben lejár, újat sem terjeszthet elő. Ő is úgy vélekedett, hogy belátható időn belül nem lesz újabb nagyobb csatlakozási hullám – jelenleg csak Szerbia és Montenegró felvétele van folyamatban – és nincs itt az ideje a mélyebb integrációnak sem.

Mindkét politikus beszélt Törökországnak és Oroszországnak az Unióhoz fűződő kapcsolatáról. Balázs Péter szerint újra kell értékelni Törökország helyzetét, amelynek EU-csatlakozása évek óta téma és ha erre jó ideig nem is kerül sor, nem lehet figyelmen kívül hagyni sem Törökország gazdasági erejét, sem pedig befolyását a Balkán, a Fekete-tenger térségére és a Közel-Keletre. A volt magyar külügyminiszter fenyegetőnek nevezte az ukrán válság kapcsán új orosz doktrínát, míg francia kollégája  szerint meg kellene találnia Európának a középutat Oroszország megítélésében a „fenyegetés” és a „gázszállító” között.  Védrine egyúttal megerősítette: Törökország csatlakozását ma aligha ratifikálná mind a 28 tagállam.

Szóba került a magyarországi EP-kampány is. Balázs Péter kijelentette: szégyenkezve idézi a Fidesz-plakátokon olvasható „Üzenjük Brüsszelnek: tiszteletet a magyaroknak!” jelszót. „Egyáltalán ki az a Brüsszel és kitől kérnek tiszteletet?” – tette fel a kérdést a volt külügyminiszter. Emlékeztetett arra, hogy 25 évvel ezelőtt az európai integráció külpolitikai prioritás volt, és nem vettek tudomást ennek belső hatásáról. 1999-ben Magyarország belépett a NATO-ba, 2004-ben az EU-ba és miután „e küldetés teljesült”, a magyar politika számára mintha nem lennének új célkitűzések e téren.  Ugyanakkor a magyar politikus az európai hatékonyság egyik akadályának nevezte, hogy miközben az Európai Parlamentben öt évig stabilitás uralkodik, egy európai ciklus ideje alatt akár két tucatnyi kormányváltás is történhet a tagállamokban.

Hubert Védrine az Uniót egy mozdonyhoz hasonlította, amelynek 28 masinisztája van. Szerinte az erősebb tagállamoknak kellene élen járniuk a célok kijelölésében és sokat segítene a hatékonyságban, ha európai illetékesek gyakrabban járnának a különböző tagországokba és jobban megismernék a helyi viszonyokat. Arra a kérdésre, hogy jogos-e az európai képviselőknek a nemzeti érdekek védelmét hangsúlyozni,  a francia politikus így felelt: „általános értékeket” nem lehet egy kampányban eladni és példaként Gerhardt Schröder egykori német kancellárt említette, aki 1998-as megválasztásakor nagy felzúdulást keltett kijelentésével, mely szerint az Európa Tanácsban Németország érdekeit fogja védeni. „Vannak olyan nemzeti realitások, amelyeket nem lehet szintetizálni egy európai programban” – mondta Védrine. Ennek kapcsán magyar kollégája megjegyezte, hogy míg az Európai Parlamentben nincsen kormány és ellenzék, csak különböző frakciók, addig az egyes nemzeti pártok képviselői „naponta viszik a bőrüket a vásárra.”

A tagállamok kilépésével vagy kizárásával kapcsolatban Balázs Péter leszögezte: az EU-szerződés nem ismeri a kizárás fogalmát, a legsúlyosabb, az „atombombaként” emlegetett szankció egy ország szavazati jogának megvonása. Ezzel még egyetlen alkalommal sem éltek, de a volt magyar külügyminiszter szerint szankciók nélkül is „lehet érezni, ha egy országot nem szeretnek.”

Szerző