Orbán: Kezdődik az ipari rezsicsökkentés

Hiába a rezsicsökkentés, a fizetésünkhöz képest továbbra is drága a lakossági energia - derül ki az Eurostat tegnap közzétett adataiból. Ciprus után nálunk csökkent tavaly legnagyobb mértékben az áram ára: 13,8 százalékkal, míg a szigetországban 14,7 százalékkal. Vásárlóerő paritáson azonban a hetedik legtöbbet költjük villamos energiára. A gáznál némileg kedvezőbb a helyzet, vásárlóerő paritást tekintve az uniós átlag közelében járunk, míg a legnagyobb gázárcsökkenés Magyarországon következett be tavaly: 14,6 százalék. 

„Aki nem tud olcsón energiát előállítani saját magának, az versenyezni sem tud majd” - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Prinzhorn csoport papírgyára új erőművének tegnapi alapkőletételi ünnepségén. Közölte: az Európai Unió az Egyesült Államokkal szembeni energia árversenyt nem tudja tartani, ezért meg kell kezdeni az ipari és vállalkozói rezsicsökkentést.

„Amennyiben az EU nem lesz képes energiaárakat csökkenteni, akkor Magyarországnak saját szabályokkal el kell érnie azt, különben a magyar ipar nem lesz versenyképes” – mondta. Orbán Viktor hangsúlyozta: „az uniós miniszterelnökök valamelyik soron következő ülésén, a lehető legkeményebb vitákra számítva, ebben a kérdésben súlyos döntéseket fogunk hozni”.

Az EU-ban valóban van olyan energiapolitikai törekvés, hogy az USA-val úgy lehet versenyben az EU, ha olcsóbb energiához juttatja a vállalkozásokat. Ezt azonban nem kierőszakolt, diktátumszerű rezsicsökkentéssel érné el az EU, ahogy tette azt az Orbán kabinet a lakossági energiaár-csökkentés esetében. A fenti nyilatkozattal a kormányfő nyilvánvalóan a paksi bővítés mellett is érvel: ez azonban az EU-ban továbbra is visszatetszést kelt.

Ha az uniós államok együtt tárgyalnak Putyinnal, mindenki számára kedvezőbb eredmény születhet - kommentálta lapunknak a paksi bővítést és az ahhoz felvett orosz hitelt egy uniós szakember. Másrészt Magyarországnak elsősorban nem az USA-val kell felvennie a versenyt, hanem a régiós országokkal - velük pedig úgy tűnik, alulmaradunk a versenyképességi rangsorokban.

Szerző

Elég lenne egy köztestület

Publikálás dátuma
2014.05.22. 07:16
Parragh László, az MKIK elnöke (jobbra) évek óta tanácsokkal látja el a miniszterelnököt FOTÓ: K 2 PRESS
Nem csitulnak a viták a kötelező gazdasági kamarai tagság körül. A vállalkozói érdekképviselet az egyeztetést és a konkrétumokat  hiányolja. A kötelező kamarai tagságot elutasító vállalkozók, akár polgári engedetlenségi mozgalmat is indíthatnak. Az MSZP a kamarai vezetés luxusirodaházi elhelyezését felemlegetve tiltakozik a kényszersorozás ellen.

Egyelőre nem nyilvános a kötelező kamarai tagságról összeállított javaslatcsomag, melyről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) május 28-i küldöttgyűlésén tárgyalnak. Ezt követően terjesztik a kormány elé. A hazai kamarai rendszer egységesítésével indokolta Dunai Péter, az MKIK főtitkára a kötelező tagság bevezetését. Szerinte a dokumentum nyomán születő szabályok a kamarai rendszer továbbfejlesztését is szolgálják.

Dunai hangsúlyozta: részletkérdések még nem dőltek el, ám a kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagság azokra a működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozna, amelyekre jelenleg is kiterjed a kötelező kamarai regisztráció hatálya. Mint ismeretes a regisztrált vállalkozások csak korlátozottan vehetik igénybe a kamara szolgáltatásokat. Dunai kifejtette, a tapasztalatok alapján érdemes továbblépni, a kötelező regisztrációt kötelező kamarai tagsággá kell alakítani.

Az MKIK főtitkára többször is hivatkozott arra, hogy az agrárkamara is kötelező. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Népszavának megjegyezte, az agrárkamara egy speciális, hatósági jogkörrel is felruházott köztestület, amely esetében talán magyarázható a kötelező tagság és tagdíj.

Az MKIK lapunk birtokába került, az átalakítást taglaló anyagának 4. pontja szerint " a kötelező kamarai hozzájárulás megfizetése révén valamennyi vállalkozás évente és azonos módon járul hozzá a kamarai közfeladatok ellátásához és az így megnövekedett finanszírozási háttér lehetővé teszi a kiterjedtebb, hatékonyabb és színvonalasabb feladatellátást". Dávid Ferenc kifogásolta a szöveg általánosságokat tartalmazó kifejezéseit, a konkrétumok hiányát. "Mi az, hogy kiterjedt, hogy hatékony, színvonalasabb, ezek lózungok" - jegyezte meg a VOSZ főtitkára.

A kamara javaslatában szerepel még egyebek mellett, hogy "újra kell gondolni a kamarai tagdíjrendszert (egységesíteni és a mértékeket úgy megállapítani, hogy legalább akkora forrást eredményezzen, mint ma a tagdíj és a kamarai hozzájárulás együttesen)". Dávid felhívta a figyelmet a szóhasználatra, vagyis a forrás legalább akkora legyen, mint most. Vagyis ha esetleg a jelenlegi, összességében 3,5 milliárd forintos éves bevétel alá csökkenne a kamarai büdzsé, az új szabályozás meghagyja a tagdíj emelés lehetőségét. Ezt ki lehetne zárni a "legfeljebb" szó beiktatásával - fűzte hozzá az érdekvédő.

A határozati javaslat végül ezzel fejeződik be: " a törvénymódosítás, ezen belül különösen a kötelező tagság bevezetése hatályba léptetését célszerű 2016. január 1-re időzíteni, ezzel elkerülhető, hogy rendkívüli választásokat kelljen tartani, hiszen abban az évben egyébként is esedékes a tisztújítás". Dávid Ferenc szerint a kamara vezetői fordítva ülnek a lovon: előbb értékelni kellene az elmúlt 4 évet, jól szolgálták-e a vállalkozásokat és nem a kasszával kezdeni az intézkedéseket. A vállalkozásokat már jelenleg is több tucat adó és mindenféle elvonás sújtja.

Ha már a struktúrán akarnak változtatni, akkor össze kellene vonni az agrár és az iparkamarát Magyar Gazdasági Kamara néven és akkor megszűnhetne a két párhuzamosan működő jelentős apparátust foglalkoztató köztestület és valóban akár olcsóbban és hatékonyabban is működhetne - vélte a VOSZ főtitkára.

A kamara állami feladatokat lát el, megvalósítja a kormány gazdaságpolitikáját. A VOSZ ugyanakkor például egy érdekképviselet. A különbséget nem szabad elfelejteni – jegyezte meg Dávid Ferenc, aki hiányolta az érdekegyeztetést a kötelező kamarai tagságot illetően is, amelyen nem csak a munkáltatók, de a munkavállalók képviselőinek is részt kellene venniük. Az érdekvédő közölte, az adóhatósággal való fenyegetőzéssel fűszerezett kényszer "sorozás" - mint a regisztrációs díj behajtása során is teszi a kamara -, csak ellenérzéseket szül a vállalkozókban. Tessék, tegyék olyan vonzóvá a kamarát, hogy az érintettek önként akarjanak belépni - tette hozzá Dávid Ferenc.

Polgári engedetlenség

Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza szerint a polgári engedetlenség kizárólag akkor jöhet szóba, ha már nincsen más lehetőség a tiltakozásra. A kötelező kamarai tagsággal kapcsolatban úgy vélte, hogy ha még el sem fogadták a törvényt, többféle lehetőségük is van a bevezetést ellenzőknek. Ebbe beletartozik egyébként az utcai demonstráció szervezése is akár, a törvény elfogadását követően. Természetesen érdemes előbb, még a jogszabály-alkotás korábbi fázisában lobbizni a változtatásokért. A polgári engedetlenség "fegyvertárába" a törvény hatályba lépését követően beletartozhat a kötelező tagdíj befizetésének megtagadása is.

Költekező köztestület

Ha kötelezővé teszik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarai tagságot a kis- és középvállalkozások számára, újabb cégbedőlési hullámot indítanak el - írta közleményében az MSZP. Két évvel ezelőtt a gazdasági miniszternek kérdést tettem fel arról, hogy mire fogják fordítani a kamarák a kötelező regisztrációs díjat - közölte Tóth Csaba, a Gazdasági bizottság alelnöke. A miniszter válaszában azt mondta, hogy szolgáltatásokat fognak nyújtani a vállalkozások számára, tanácsot adnak gazdasági-, pénzügyi-, adózási-, hitelhez jutási kérdésekben, segítséget ígért üzleti partnerek elkeresésében és pályázatok nyomon követésében.

Ezekből az ígéretekből nem lett semmi, sőt a kamara 2012-es költségvetéséből kiderül, hogy a szervezet a saját magára fordította a vállalkozóktól beérkező összeget. Felháborító, hogy amikor rekordszámú becsődölt cég van, a kamara Budapest egyik legdrágább irodaházába költözik! Az ellenzéki párt felszólítja a kormányt, hogy ne sanyargassa a kötelező kamarai tagsággal a kis- és középvállalkozásokat csak azért, mert a kamarának luxuskörülményekre, meg utazgatásokra van szüksége! A kormány törölje el a kötelező regisztrációt is, mert többet árt vele, mint használ!

Rengeteg a nem fizető

A Népszabadságban megjelent adatok szerint 2012-ben a törvény által kötelezett 708 ezer vállalkozásból 545 ezer, 2013-ban az érintett 571 ezer vállalkozás közül 385 ezer fizette be a kötelező 5 ezer forintos kamarai regisztrációs díjat. Míg 2012-ben a várt 3,5 milliárd forintos bevételből 2,7 milliárd, a 2013-ban várt 2,8 milliárdból pedig 1,9 milliárd forint folyt be.

Szerző

Elég lenne egy köztestület

Publikálás dátuma
2014.05.22. 07:16
Parragh László, az MKIK elnöke (jobbra) évek óta tanácsokkal látja el a miniszterelnököt FOTÓ: K 2 PRESS
Nem csitulnak a viták a kötelező gazdasági kamarai tagság körül. A vállalkozói érdekképviselet az egyeztetést és a konkrétumokat  hiányolja. A kötelező kamarai tagságot elutasító vállalkozók, akár polgári engedetlenségi mozgalmat is indíthatnak. Az MSZP a kamarai vezetés luxusirodaházi elhelyezését felemlegetve tiltakozik a kényszersorozás ellen.

Egyelőre nem nyilvános a kötelező kamarai tagságról összeállított javaslatcsomag, melyről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) május 28-i küldöttgyűlésén tárgyalnak. Ezt követően terjesztik a kormány elé. A hazai kamarai rendszer egységesítésével indokolta Dunai Péter, az MKIK főtitkára a kötelező tagság bevezetését. Szerinte a dokumentum nyomán születő szabályok a kamarai rendszer továbbfejlesztését is szolgálják.

Dunai hangsúlyozta: részletkérdések még nem dőltek el, ám a kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagság azokra a működő gazdálkodó szervezetekre vonatkozna, amelyekre jelenleg is kiterjed a kötelező kamarai regisztráció hatálya. Mint ismeretes a regisztrált vállalkozások csak korlátozottan vehetik igénybe a kamara szolgáltatásokat. Dunai kifejtette, a tapasztalatok alapján érdemes továbblépni, a kötelező regisztrációt kötelező kamarai tagsággá kell alakítani.

Az MKIK főtitkára többször is hivatkozott arra, hogy az agrárkamara is kötelező. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Népszavának megjegyezte, az agrárkamara egy speciális, hatósági jogkörrel is felruházott köztestület, amely esetében talán magyarázható a kötelező tagság és tagdíj.

Az MKIK lapunk birtokába került, az átalakítást taglaló anyagának 4. pontja szerint " a kötelező kamarai hozzájárulás megfizetése révén valamennyi vállalkozás évente és azonos módon járul hozzá a kamarai közfeladatok ellátásához és az így megnövekedett finanszírozási háttér lehetővé teszi a kiterjedtebb, hatékonyabb és színvonalasabb feladatellátást". Dávid Ferenc kifogásolta a szöveg általánosságokat tartalmazó kifejezéseit, a konkrétumok hiányát. "Mi az, hogy kiterjedt, hogy hatékony, színvonalasabb, ezek lózungok" - jegyezte meg a VOSZ főtitkára.

A kamara javaslatában szerepel még egyebek mellett, hogy "újra kell gondolni a kamarai tagdíjrendszert (egységesíteni és a mértékeket úgy megállapítani, hogy legalább akkora forrást eredményezzen, mint ma a tagdíj és a kamarai hozzájárulás együttesen)". Dávid felhívta a figyelmet a szóhasználatra, vagyis a forrás legalább akkora legyen, mint most. Vagyis ha esetleg a jelenlegi, összességében 3,5 milliárd forintos éves bevétel alá csökkenne a kamarai büdzsé, az új szabályozás meghagyja a tagdíj emelés lehetőségét. Ezt ki lehetne zárni a "legfeljebb" szó beiktatásával - fűzte hozzá az érdekvédő.

A határozati javaslat végül ezzel fejeződik be: " a törvénymódosítás, ezen belül különösen a kötelező tagság bevezetése hatályba léptetését célszerű 2016. január 1-re időzíteni, ezzel elkerülhető, hogy rendkívüli választásokat kelljen tartani, hiszen abban az évben egyébként is esedékes a tisztújítás". Dávid Ferenc szerint a kamara vezetői fordítva ülnek a lovon: előbb értékelni kellene az elmúlt 4 évet, jól szolgálták-e a vállalkozásokat és nem a kasszával kezdeni az intézkedéseket. A vállalkozásokat már jelenleg is több tucat adó és mindenféle elvonás sújtja.

Ha már a struktúrán akarnak változtatni, akkor össze kellene vonni az agrár és az iparkamarát Magyar Gazdasági Kamara néven és akkor megszűnhetne a két párhuzamosan működő jelentős apparátust foglalkoztató köztestület és valóban akár olcsóbban és hatékonyabban is működhetne - vélte a VOSZ főtitkára.

A kamara állami feladatokat lát el, megvalósítja a kormány gazdaságpolitikáját. A VOSZ ugyanakkor például egy érdekképviselet. A különbséget nem szabad elfelejteni – jegyezte meg Dávid Ferenc, aki hiányolta az érdekegyeztetést a kötelező kamarai tagságot illetően is, amelyen nem csak a munkáltatók, de a munkavállalók képviselőinek is részt kellene venniük. Az érdekvédő közölte, az adóhatósággal való fenyegetőzéssel fűszerezett kényszer "sorozás" - mint a regisztrációs díj behajtása során is teszi a kamara -, csak ellenérzéseket szül a vállalkozókban. Tessék, tegyék olyan vonzóvá a kamarát, hogy az érintettek önként akarjanak belépni - tette hozzá Dávid Ferenc.

Polgári engedetlenség

Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza szerint a polgári engedetlenség kizárólag akkor jöhet szóba, ha már nincsen más lehetőség a tiltakozásra. A kötelező kamarai tagsággal kapcsolatban úgy vélte, hogy ha még el sem fogadták a törvényt, többféle lehetőségük is van a bevezetést ellenzőknek. Ebbe beletartozik egyébként az utcai demonstráció szervezése is akár, a törvény elfogadását követően. Természetesen érdemes előbb, még a jogszabály-alkotás korábbi fázisában lobbizni a változtatásokért. A polgári engedetlenség "fegyvertárába" a törvény hatályba lépését követően beletartozhat a kötelező tagdíj befizetésének megtagadása is.

Költekező köztestület

Ha kötelezővé teszik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarai tagságot a kis- és középvállalkozások számára, újabb cégbedőlési hullámot indítanak el - írta közleményében az MSZP. Két évvel ezelőtt a gazdasági miniszternek kérdést tettem fel arról, hogy mire fogják fordítani a kamarák a kötelező regisztrációs díjat - közölte Tóth Csaba, a Gazdasági bizottság alelnöke. A miniszter válaszában azt mondta, hogy szolgáltatásokat fognak nyújtani a vállalkozások számára, tanácsot adnak gazdasági-, pénzügyi-, adózási-, hitelhez jutási kérdésekben, segítséget ígért üzleti partnerek elkeresésében és pályázatok nyomon követésében.

Ezekből az ígéretekből nem lett semmi, sőt a kamara 2012-es költségvetéséből kiderül, hogy a szervezet a saját magára fordította a vállalkozóktól beérkező összeget. Felháborító, hogy amikor rekordszámú becsődölt cég van, a kamara Budapest egyik legdrágább irodaházába költözik! Az ellenzéki párt felszólítja a kormányt, hogy ne sanyargassa a kötelező kamarai tagsággal a kis- és középvállalkozásokat csak azért, mert a kamarának luxuskörülményekre, meg utazgatásokra van szüksége! A kormány törölje el a kötelező regisztrációt is, mert többet árt vele, mint használ!

Rengeteg a nem fizető

A Népszabadságban megjelent adatok szerint 2012-ben a törvény által kötelezett 708 ezer vállalkozásból 545 ezer, 2013-ban az érintett 571 ezer vállalkozás közül 385 ezer fizette be a kötelező 5 ezer forintos kamarai regisztrációs díjat. Míg 2012-ben a várt 3,5 milliárd forintos bevételből 2,7 milliárd, a 2013-ban várt 2,8 milliárdból pedig 1,9 milliárd forint folyt be.

Szerző