Folytatódik az erőszak, menekülnek a kínaiak

Két kínai állampolgár halálát erősítette meg a pekingi külügyminisztérium szóvivője pénteken a vietnami erőszakos Kína-ellenes zavargásokkal kapcsolatban, és több mint száz sérültről számolt be.

Kína a helyszínen folytatja azoknak a károknak a felmérését, amelyek kínaiakat, illetve kínai vállalkozásokat értek - mondta Hua Csun-jing sajtótájékoztatóján. Kormánya felszólította Hanoit, hogy súlyosan büntesse meg a támadókat, azonnal állítsa meg az erőszakot, és akadályozza meg, hogy hasonló esetek előforduljanak.

Az elmúlt napokban sok száz dühös vietnami okozott jelentős kárt rombolással és gyújtogatással kínai, illetve kínainak hitt vállalatok tucatjaiban. A zavargásokat az váltotta ki, hogy a Dél-kínai-tenger vitatott területein üzembe helyeztek egy kínai olajfúró tornyot. A szóvivő arra a kérdésre, hogy kínai részről fontolóra vették-e a létesítmény elvontatását, mint azt Vietnam követelte, Hua azt válaszolta, Kína nem fog elvonulni. Más jelentések szerint a május másodikán üzembe állított olajfúrótornyot a terveknek megfelelően augusztus 15-éig tartják a kínai felügyelet alatt álló Hszisa/Paracel-szigetek közelében.

Vang Ji külügyminiszter csütörtök este beszélt a miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltő vietnami kollégájával, s miközben Hanoi "vitathatatlan felelősségét" hangsúlyozta a történtek miatt, követelte a kínai állampolgárok és a kínai vagyon biztonságának védelmét. A kormány egy külügyminiszter-helyettes vezetésével küldött munkacsoportot a szomszédos országba.

Az állami médiában pénteken idézték Fang Feng-hujnak, a hadsereg vezérkari főnökének szavait, aki Washingtonban kijelentette, országa nem engedheti meg, hogy "azokból a határterületekből, amelyeket a mai generáció őseitől örökölt, akár egy hüvelyknyit is elveszítsen". A tábornok utalt arra, hogy "egyes ázsiai országok" kihasználják Barack Obama - az Egyesült Államok katonai és diplomáciai pozícióinak megerősítését szolgáló - Ázsia-stratégiáját, és bajt kevernek a Dél- és a Kelet-Kínai-tengeren.

Hongkongi és tajvani sajtójelentések szerint a napokban kínaiak százai hagyták el Vietnamot. Sokan közülük Kambodzsában vagy Thaiföldön kerestek menedéket. Tajvanon a gazdasági tárca arról számolt be, hogy legalább száz tajvani érdekeltségű üzemet kifosztottak, tizenegyet felgyújtottak. A kereskedelmi kamara fogadkozott, hogy ha Vietnamban folytatódik a vandalizmus és az erőszak, akkor a tajvani cégek kivonulnak a vietnami piacról. Pénteki jelentések szerint több mint ezer hongkongi mondta le Vietnamba tervezett útját az elmúlt napok erőszakhulláma miatt.

Szerző

"Senki sem bízhat Oroszország területi garanciáiban"

Ukrajna jövőjéről nem Oroszországnak és nem a NATO-nak, hanem Ukrajnának kell döntenie - hangsúlyozta Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára pénteken, miután a térségben kialakult helyzetről egyeztetett Traian Basescu román államfővel Bukarestben.

Hozzátette: ugyanez érvényes Moldovára is, a NATO pedig elvárja Oroszországtól: tartsa tiszteletben Ukrajna és Moldova szuverenitását és ne próbálja destabilizálni se Ukrajnát, se Moldovát.

"Azok után, amit Ukrajnában láttunk, senki sem bízhat abban, ha Oroszország garantálja valamely állam szuverenitását és területi egységét" - fogalmazott Rasmussen, hozzátéve, hogy miután Oroszország 1994-ben garanciát vállat Ukrajna területi épségére, most "illegális katonai műveletekkel, erővel elveszi területét".

Kifejtette: az orosz agresszió aláaknázza azokat az elveket, amelyekre a béke és jólét épül, a népek önrendelkezésének elvét és ismét a már elvetett "befolyási övezetek" elvét helyezi előtérbe. Úgy értékelte: most bebizonyosodott, milyen fontos a közös védelem, amelynek "Európa és Észak-Amerika erős kapcsolata képezi a szilárd alapját".

Rasmussen arról biztosította Romániát, hogy "nincs egyedül" a térségben kialakult komoly válsággal szemben, hiszen tagja a NATO-nak, amelyben mindegyik szövetséges élvezi a NATO teljes védelmét. Közös sajtóértekezletükön Basescu arról beszélt, hogy Románia a NATO keleti szárnyának megerősítését szorgalmazza. Úgy vélekedett: a Fekete-tenger lett a térség "legsérülékenyebb" pontja és emiatt is szükség van a felborult stratégiai egyensúly helyreállítására.

Basescu köszönetet mondott Rasmussennek, hogy a Krím orosz annektálásával megnövekedett instabilitásra a tagállamok szolidárisan reagáltak: az Egyesült Államok, Franciaország és Kanada harci repülőket küldött Lengyelországba és Romániába, illetve hadihajókat a Fekete-tengerre. A NATO mint szövetség is a legmagasabb szinten, a főtitkár jelenléte által fejezi ki eltökéltségét, hogy komolyan veszi a kollektív védelmet - hangsúlyozta Basescu a NATO-főtitkárral közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén.

Szerző
Frissítve: 2014.05.16. 16:41

Szerbiában ezreket evakuáltak, 117 éves csapadékrekord dőlt meg

Szerbiában három nap alatt több mint hatezer embert kellett evakuálni lakóhelyéről az esőzések és áradások miatt - közölte a belgrádi belügyminisztérium pénteken.

A belügyi jelentés szerint az elmúlt 72 órában húszan sérültek meg a viharok és az áradások miatt, egy személy pedig eltűnt. Hivatalosan meg nem erősített adatok szerint eddig hatan vesztették életüket a természeti csapás miatt. Az országban csütörtökön rendkívüli helyzetet hirdettek ki. A meteorológusok szerint Szerbiában 117 éve nem esett egyszerre ennyi eső. Aleksandar Vucic miniszterelnök pedig úgy fogalmazott: "ez a legnagyobb víz okozta katasztrófa, amely valaha is történt Szerbiában".

Péntekre a Vajdaság nyugati része is veszélybe került. A Szerémségben a Száva folyón a következő napokban rekord magas vízállásra számítanak. Nem apadnak a folyók Nyugat- és Közép-Szerbiában sem. A Morava folyó 50 kilométer hosszan kiöntött. A víz házakat, hidakat, utakat sodort el, a mezőgazdasági kár a becslések szerint több millió eurót tesz majd ki.

Az elöntött területeken több százezer háztartásban nincs áram, egyes helyeken nem iható a vezetékes víz sem.  A Belgrádtól 30 kilométerre fekvő Obrenovacon a legsúlyosabb a helyzet, a várost teljesen elöntötte a Kolubara folyó, helikopterekkel folyik a mentés.

Oroszország mentőcsapatokat küldött Szerbiába, az Európai Unió pedig nagykapacitású szivattyúkat, illetve szakembereket irányított a nyugat-balkáni országba, hogy segítsenek a katasztrófa sújtotta területeken.

Szerző