Előfizetés

Hold utcai kérdőjelek

Kamerák kereszttüzében adta át a felújított Hold utcai vásárcsarnokot az agrárminiszter és a belvárosi polgármester. A szép szavak ellenére a valóban tetszetős termelői pultok mögött állók korántsem osztoztak a kincstári optimizmusban. Ellenzéki politikusok pedig korábban többször is kifogásolták, hogy a tanyafejlesztési program tortájának a legnagyobb, 220 millió forintos szeletét a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője által irányított V. kerület kapta.

Az ünnepélyes átadási ceremóniát szerdán 9-re hirdették meg a Hold utcai vásárcsarnokban. Negyedórával az örömteli aktus előtt a szitáló esőben három rendőr ácsorgott a Hold utcai főbejárat mellett, csöndesen beszélgetve. A fotocellás kapu mögött egy piaci alkalmazott törölgette az utcáról behordott esővizet a vendégek után. Akadt dolga bőven. A műemléki értékek megőrzésével felújított belső térben már nyüzsgött a tömeg. Feltűnően sok elegáns kosztümös hölgy és hivatalos vendégnek látszó öltönyös úr zsongott a földszinten. Egy bennfentes nő kóstolóra bíztatta a megjelent potentátokat. Néhány igazi vásárló is betévedt, s a termelők csak reménykedhetnek abban, hogy azért ennél többen lesznek később, mert a kosztümös-öltönyös had nem nagyon nyitogatta a bukszáját e reggeli órán. A tanyasi hangulatról néhány népi muzsikus gondoskodott.

A kamerák kereszttüzében azután nem sokkal 9 óra után megjelentek a nagy ágyúk, Fazekas Sándor agrár- és akácügyi miniszter, valamint a budai lakóparki otthonáról elhíresült kerületvezető, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője, Rogán Antal is.
A beszédekből kiderült, a 220 millió forintos beruházás "alig egy év alatt készült el". "Fazekas Sándor köszöntőjében kiemelte: a Hold utcai vásárcsarnok a Vidékfejlesztési Minisztérium és az önkormányzat együttműködésének eredményeként újult meg. Így egy újabb lehetőséget kapnak a tanyasi termékeket előállító gazdálkodók, hogy áruikat közvetlenül a fogyasztóknak értékesítsék. A miniszter szerint "így egy olyan közösségi tér alakul ki a Hold utcai piacon, amely kedvező az eladónak és a vevőnek" - tudósított az MTI.

"Rogán Antal a többi között arról beszélt, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával Budapest belvárosában sikerül megőrizni egy olyan történelmi értéket, mint a Hold utcai piac, amely mostantól a magyar termékek árusítására szakosodik". Az ellenzéki szakpolitikusok nem voltak ennyire elragadtatva. Szerintük inkább felháborító, hogy a tanyafejlesztési program forrásaiból a legtöbbet a Belváros kapta, miközben sok valódi tanyasi pályázónak nem jutott. Dél tájban visszalátogattunk a piacra. Már csak egy-két öltönyös téblábolt a pultok között, kezükben egyennejlonzacskóval. Ketten arról tanakodtak, mi lehet a repi tasak tartalma.

Lefelé mozgó agrárárak
A növényi termékek 14,7, az élő állatok és állati termékek 1,0 százalékkal voltak olcsóbbak, így a mezőgazdasági termelői árak márciusban 10,2 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A mezőgazdasági termelői árak éves összevetésű csökkenése a tavalyi év második felétől tart. Márciusban a gabonafélék termelői ára 20,2, az ipari növényeké 18,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a zöldségek, a gyümölcsök és a burgonya ára viszont rendre 2,7, 1,8, illetve 5,2 százalékkal emelkedett.
Az élő állatok és állati termékek körében a vágósertés és -marha felvásárlási ára 3,5, illetve 5,1 százalékkal csökkent, a tej ára viszont 16,3 százalékkal emelkedett.
Az első negyedévben átlagosan 11,6 százalékkal voltak olcsóbbak a mezőgazdasági termékek, a növényfélék ára 17,1, az élő állatok és állati termékek ára viszont csak 0,3 százalékkal csökkent.

A rangos vendégek távoztával maguk a termelők némi bizonytalansággal tekintettek a jövőbe. A megkérdezettek egyike sem kapott pontos tájékoztatást a helypénzről, csak annyit tudtak, hogy lesz. Egy lekvárt kínáló férfi úgy tudta 2000 forintot szed majd a piac. "Ehhez jön még a kisteherautóm 4 ezer forintos parkolási díja, meg az üzemanyagköltség, nem úszom meg 10 ezer forint alatt" - számolt. Egyelőre úgy döntött, nem jön minden nap a Hold utcába, szerencsére még két üzletük van a fővárosban. A kézműves csokoládés hölgy bizakodó, ő most még a hét 6 napján kínálná termékeit, de a vele szemben árusító zöldséges határozottan kijelentette, csak a péntek lesz a Hold utcáé.

A sajtárus három napot ad egyelőre a piacnak. Arra panaszkodik, hogy a közterületfelügyelő meg akarta büntetni, mert nem teherautóval parkolt le a piac előtt, és hiába magyarázta, hogy csak egy tálca árut vinne be a Vásárcsarnokba. Egy szemmel láthatóan jól értesült úr elmagyarázta neki, hogy nem az V. kerületi önkormányzat tehet arról, hogy nincsenek ingyenes parkolók kijelölve a termelőknek, ugyanis ez fővárosi hatáskör. Arra már ő sem tudott válaszolni, hogy a Belváros vezetői miért nem fordultak idejekorán a pártja által indított főpolgármesterhez ebben az ügyben.

Az ünneplő sokadalom egyébként diszkréten kihagyta a csarnokmustrát, a galériára föl sem mentek, pedig láthatták volna, hogy nem sok látnivaló van. Az ünnepélyes átadás napján a másfél tucatnyi üzlethelyiségből mindössze két étkezde volt nyitva. További két üvegtáblán egyenszöveget olvashattak volna, hogy "Ezen a helyen hamarosan ez magyaros vendéglő nyílik", egy másik tábla kínai büfét ígért, nem messze tőle egy kolbászsütöde keltett reményt. A földszinten a középső főutcán csak pár lehúzott redőny mutatta, még ott sem kelt el minden bérlemény, de aki vette a fáradságot, és a csarnok eldugottabb fertályaira is ellátogatott, több hasonló zárt üzletbe botlott.

A korszerű mellékhelyiségek viszont mindössze 100 forintért kínáltak enyhet a rászorulóknak.

Megújul a Klauzál tér is
A Klauzál téri csarnokban működő Spar áruház dolgozói úgy tudják, május végén zárnak be, utána kezdődik a piac felújítása. Régóta tervezik a csarnok - és a Klauzál tér - átépítését, a kisebb árusokat már hónapokkal ezelőtt ki is tették, csak az áruház maradhatott. Úgy tudni, a késlekedés egyik oka, hogy az önkormányzat azt szeretné, ha a mintegy ötödrészben tulajdonos Spar a költségekből ennél nagyobb részt vállalna.

Hárommilliárd forint a kasszakárosultaknak

Több mint 2,8 milliárd forint kárt okozott az államnak, hogy két pénztárgép engedélyét visszavonta a hivatal, egy viszonteladó pedig eltűnt az előlegekkel. Összesen 68 ezer pénztárgép után nyújtottak be a kereskedők nyilatkozatot előleg illetve vételár állam általi átvállalására – tájékoztatott az adóhivatal.

 A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) január 23-án jelentette be, hogy visszavonta az Alt Cash Kft. és a Japán Cash Company Kft. egy-egy, korábban már jóváhagyott pénztárgépének engedélyét, mert mindkét típus adóelkerülésre adott volna lehetőséget.

A Patkós-Cassa viszonteladóként kínált online pénztárgépeket, több száz megrendelőtől vett át előleget, utána azonban elérhetetlenné vált. Az ügyben csalás gyanújával rendőrségi nyomozás folyik. A kormány korábban jelezte, hogy jogi úton fellép mindhárom pénztárgép-forgalmazó cég ellen.

Továbbra is sok olyan kereskedő van, aki jogosult az állami támogatásra, ám önhibáján kívül nem jut hozzá a pénztárgéphez a határidőig, mert a szállító nem tudta még átadni a megrendelt eszközt. Az átállás szabályait diktáló gazdasági tárca azonban közölte: nem dolgozik a határidő meghosszabbításán.

Kisgömböccé vált az állam

Magyarországon megszűnt a privatizáció, sőt folyamatosan növekszik az állam szerepvállalása. A  vagyonkezelő szerint az ukrán helyzet is igazolja: helyes döntés volt a német E.On-tól megvásárolni a gáztározókat.

Lehet sikeres az egységes keretek közötti vagyongazdálkodás - jelentette ki Márton Péter, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatója a Napi Gazdaság szerdai konferenciáján. Hatalmas állami vagyonnal gazdálkodik az MNV Zrt. Tizenháromezer milliárd forintnyi ingó és ingatlan, valamint társasági portfolió tartozik hozzá, a közvetlenül kezelt társaságok száma 160, de ezek közül csak 111-ben rendelkezik az MNV Zrt. többségi tulajdonnal. Az állami társaságok nagy része felszámolás alatt áll, illetve öröklés útján került az állami vagyonkezelőhöz. Száz százalékos tulajdonukban van a Szerencsejáték Zrt., létét annak köszönheti, hogy általa tekintélyes adóbevétele van az államnak. Viszonylag kevésbé ismert, hogy a tőzsdén is jegyzett, nyereséges Richter Gedeon Nyrt.-ben az államnak kisebbségi tulajdona van.

Arra viszont annál többen emlékeznek, hogy az Orbán-kormány egy orosz szakmai befektetőtől 20 százalékot meghaladó mértékű Mol-részvényt vásárolt. Az állami tulajdonú olajrészvények aránya azonban ennél valamivel magasabb, mivel a magán-nyugdíjpénztáraktól elorzott vagyonban jelentős mennyiségű Mol-részvény is volt. Ugyancsak többségi tulajdonra tett szert az MNV Zrt. a Rába Járműipari Nyrt.-ben, amelyet azáltal tették nyereségessé, hogy szép számú állami megrendeléshez juttatták, Volán-autóbuszok és honvédségi teherautók szállítására kaptak lehetőséget. Márton Péter ezzel szándékozott bizonyítani, hogy elavult az a nézet, hogy az állam rossz tulajdonos.

Leltár
2010 és 2013 között 30 milliárd forint értékű ingatlant vásárolt a vagyonkezelő, erre tavaly 7,5 milliárd forintot költött. Összesen 600 ezer állami ingatlant kezel a szervezet, vaskohóktól az irodaházakig. Sőt: még 4 ezer barlang is tartozik a vagyongazdálkodóhoz. Beruházóként is szerepet vállal az MNV, elkészült a Ferencvárosi stadion 14,7 milliárdból, felújították Várkert bazárt, a Ludovika Campust. Az amerikai nagykövetség a Szabadság téren megkapta a szomszédos ingatlant, így az állam cserébe hamarosan visszakaphatja Táncsics börtönét a Várban. Ma pedig a Győr-Gönnyűi kikötő hasznosításáról írnak alá szerződést egy befektetővel.

A vezérigazgató bejelentette, éppen most zajlik a Volánok - évekig halogatott - átalakítása. A 24 vállalatot a jövő év első napjával 7 regionális szolgáltatóba vonják össze. Szerinte a különböző energetikai társaságokban és leányvállalataiknál végrehajtott visszaállamosítás tette lehetővé a rezsicsökkentést, és ez teremti meg az alapját annak, hogy a tarifákat az ipari fogyasztók számára is mérsékeljék. Márton Péter úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai helyzet fényében különösen felértékelődtek az E.On-tól átvett gáztározók. A vezérigazgató a felvásárlásokat indokolva kijelentette: nem nagyon van olyan piaci szereplő, amelynek nagyobb érdeke fűződne a zavartalan és minőségi közműellátáshoz, mint az államnak. Ráadásul a közösségi tulajdon az árszint letörésében is komoly szerephez juthat.

Azzal érvelt, hogy a magyar állam jelentős energetikai portfoliója jobb tárgyalási pozíciót teremt, mintha a kisebb társaságok külön-külön tárgyalnának. Szakemberek azonban emlékeztetnek arra, hogy a multinacionális energetikai cégek ereje, alkupozíciója nem marad el a kormányzatétól. A vezérigazgató ezúttal is hitet tett a közismert Fidesz-álláspont mellett, amely szerint a közösségi tulajdon a közszolgáltatások árszintjének letörésében is komoly szerephez juthat. Vagyis az árakat nem a piac klasszikus szabályozószerepe dönti el - az állam árszabályozó szerepének érvényesülése mellett -, hanem a kormányzati akarat.

A már korábban állami tulajdonba került Remondis hulladékgazdálkodó (új nevén Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szervezet) után egy újabb szereplő felvásárlásáról tárgyal az MNV Zrt., erről a vezérigazgató úgy fogalmazott, nem államosításról van szó, hanem piaci alapokon történő akvizícióról. Általában olyan ágazatokban terjeszkedik az állam, ahol alig van verseny, az alapellátáshoz szükséges infrastruktúrákat kezelik, illetve ahol a nyereség nagy része állami megrendelésekből származik - érvelt Márton Péter, aki világossá tette, hogy Magyarországon megszűnt a privatizáció.

Nem adják el az olajrészvényeket
A Mol 21 százalékos tulajdonrészének megvásárlására eddig 200 milliárd forintot ráfizetett az állam. Ilyen áron is megérte-e az akvízició, hiszen - az olajtársaság szabályai szerint - így is legfeljebb 10 százalékkal szavazhat az állam képviselője, aki nem is tagja a cég igazgatóságának - kérdezte a Népszava Márton Pétertől. Az MNV vezérigazgatója szerint az árfolyamveszteség ténylegesen nem realizálódott, hiszen az állam nem adta el a részvényeket, és ez nincs is a szándékában.
Álláspontja szerint megérte beszállni a cégbe, mivel így képesek beleszólni a társaság stratégiájába. A társaság az elmúlt évre is fizetett osztalékot az államnak, mégpedig többet, mint az azt megelőző esztendőben.
Arról is érdeklődtünk, hogy van-e jele annak, hogy az áramszolgáltatók a rezsicsökkentés miatt kieső bevételek miatt kevesebbet fordítanak a hálózat fenntartására, ezért növekedhetett-e a szolgáltatások átmeneti szüneteltetésének időtartama. A vezérigazgató elmondta: nincsenek ilyen információi, de a hálózatok üzemeltetésének biztonsága szerinte nem romlott.