Előfizetés

A színtévesztő multimilliárdos

Pintér Mónika
Publikálás dátuma
2014.05.14. 07:40
Mark Zuckerberget, a Facebook alapítóját 19 millióra biztosították FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAVID RAMOS
Ma ünnepli harmincadik születésnapját Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapító-vezérigazgatója. A fiatal milliárdos élete - s mellette milliárdoké világszerte - gyökeresen megváltozott meg az elmúlt évtized folyamán.

Újabb mérföldkőhöz ért a Facebook közösségi oldal. Ma tölti be ugyanis az alapító-vezérigazgató, Mark Elliott Zuckerberg harmincadik életévét. Ahogy a Daily Mail brit lap ironikusan megjegyezte, egyszerre fogja vagyonának, és a közösségi háló felhasználóinak milliárdjait számolgatva ünnepelni születésnapját.

Annyi bizonyos, hogy a Facebook forradalmi változást hozott az emberek életébe világszerte: gyökeresen megújította, állandóvá és kölcsönössé tette a felhasználók közötti kommunikációt és a kapcsolattartást. Sokan eltűnődtek azon, mivel is lehetne felköszönteni a fiatal üzletembert, akinek már most megvan mindene.

A Twitter mikroblogon többen felvetették, hogy a szintén húszas éveikben járó fiatalemberek által alapított Google elektronikai óriás kedveskedhetne egy kimondottan Zuckerberg-témájú Doodle-lel.

Ez a keresőóriás kezdőoldalán lévő logó, a doodle (magyarul firka, firkálmány) a Google emblémája, mellyel egy évfordulóról, egy személyről vagy jeles eseményről emlékezik meg.

Akárhogy is nézzük, Mark Zuckerberg és a Facebook életében különleges az idei év. A közösségi oldal éppen tíz éve, 2004. február 4-én indult, év elején ünnepelte tízedik születésnapját. Egy hónappal ezelőtt elérte az 1,28 milliárd felhasználót.

Egyre többször jelennek meg a hálózat végnapjait jósoló tanulmányok. Év elején a Princeton Egyetem kutatói használtak a járványok terjedését modellező elemzést,

amely alapján úgy becsülték, a Facebook 2017-re, azaz három év múlva elveszti felhasználóinak 80 százalékát, s hanyatlásnak indul.

Ennek alapja elsősorban az, hogy az idősebb generáció megjelenésével a fiatal korosztály kezd elvándorolni a portálról. A havi rendszerességgel a Facebookot használó felnőttek az összes felhasználó 72 százalékát teszik ki. A site vezetői azonban hangsúlyozzák ennek fontos elemét: az aktivitást.

A milleniumi (Y) generáció (az 1980 és 2000 között született személyek) a portálon szervezik programjaikat, közös eseményeiket legalább heti egyszer. Ugyanezen korosztály 62 százaléka gyakorta megosztja másokkal teendőinek részleteit.

A teljes amerikai lakosság 30 százaléka a Facebookon követi a híreket. A mindennapi életünkbe épült be a közösségi oldal, melynek elemzői úgy becslik, jövőre további 28-32 százalékkal növekszik a felhasználók száma.

Ez pedig mind Mark Zuckerbergnek köszönhető, akinek élete felfordult az elmúlt évtizedben. 1984. május 14-én látta meg a napvilágot a New York állambeli White Plain városában. Gyermekkorát a közeli faluban, Dobbs Ferryben töltötte.

Édesapja, a fogorvos Edward, édesanyja pedig Karen, aki négy gyermeke születése előtt pszichológusként dolgozott. Mark érdeklődése a számítógépek iránt igen korán kialakult: 12 évesen létrehozta a Zucknet névre hallgató csevegőprogramot.

Ezt használta apja a fogászaton az asszisztensével való kommunikációra, hogy ne kelljen átüvöltenie az egész irodán, ha szüksége van valamire, s ezt használták a családi házon belül is. Később aztán, vélhetően barátai hatására is, a számítógépes játékok fejlesztésére adta fejét.

Hogy kielégítsék fiuk informatikai tanulmányok iránt tanúsított éhségét, a család magántanárt fogadott fel David Newman személyében, aki heti egyszer járt Mark-hoz, hogy közösen dolgozzanak, tanuljanak. A New Hampshire-i felkészítő iskolán, a Phillips Exeter Akadémián a vívásban jeleskedett, csapatkapitány lett, s az irodalom terén is szép eredményeket ért el.

Még a gimnázium alatt kifejlesztette a Pandora elődjét, a Synapse programot, amely a felhasználók zenehallgatási szokásait mérte fel. Számos elektronikai óriáscég, köztük az AOL és a Microsoft is megkereste a tinédzsert, hogy felvásárolja a szoftvert, s még az érettségi előtt állást ajánlottak Marknak - ő azonban nemet mondott.

A jól ismert történet a Harvard Egyetemen kezdődött, ahol Mark tanulmányait folytatta. A kollégiumban már szoftverfejlesztőként vált ismertté. Létrehozta a CourseMatch applikációt, melynek segítségével a tanulók könnyebben választhattak az órák közül a többi felhasználó preferenciái alapján.

2003 őszén elkészült a Facebook alapját adó, tiszavirág-életű Facemash, melyen az egyetemisták az aktuális voksoláson megjelenő két kollégista lány közül kiválaszthatták, melyiküket tartják csinosabbnak.

A portál népszerűsége pillanatok alatt az egekbe szökött a campuson, amíg az iskola vezetése le nem állította a honlapot, mivel Mark illegálisan töltötte le a hallgatók igazolványképeit a Harvard szerveréről. Az élelmes Zuckerberg ezért úgy döntött, önkéntes csatlakozás útján használható közösségi portált indít el. Ez lett az eredeti nevén: "The Facebook".

A kezdetben csupán a Harvard hallgatói által használt, majd később más amerikai egyetemekre is kiterjesztett szolgáltatásra már az első napokban több százan regisztráltak. A 2004-es indulás évében megszerezte első befektetőjét, a PayPal online fizetési rendszert is alapító Peter Thiel személyében.

Következő évben már elég tőkét összegyűjtött, hogy megvásárolja 200 ezer dollárért a www.facebook.com domain nevet. Ekkor hagyták el a "the" névelőt az oldal címéből. Még ebben az évben a középiskolások felé is nyitottak, 2006-ra pedig már minden 13 évesnél idősebb (vagy magát annak való személy) regisztrálhatott a portálon.

Három évvel később, 2009 szeptemberében Mark Zuckerberg bejelentette, az előző negyedévben már több profitot hozott a vállalat, mint amennyit a kiadásra fordított. Az egyre komolyabb bevételek hatására 2012-ben, a részvényesek és elemzők félelmei ellenére a Facebook a tőzsdére lépett.

Aggodalmaikat azonban hamar lehűtötték az okostelefonokon is megjelenő hirdetések. 2013 utolsó negyedévében a reklámbevételek 53 százalékát már a mobilhirdetések hozták.

A Gemius online kutatóintézet harminc országban vizsgálta az internetezési szokásokat, s arra a következtetésre jutott, a magyarok és törökök látogatják leggyakrabban a közösségi oldalt, hazánkban 10 internetes felhasználóból 9, azaz 86 százalék használja a szolgáltatást.

Mark Zuckerberg 2012 májusában elvette egyetemi barátnőjét, Priscilla Chan-t. A szertartást kaliforniai otthonukban tartották mintegy száz családtag és barát jelenlétében. Egy évvel később a Facebook bekerült a Fortune 500 listára, amely az Egyesült Államok ötszáz legnagyobb árbevételű nyílt részvénytársaságát sorolja fel.

Ezzel Zuckerberg a maga akkori 28 életévével a legfiatalabb vezérigazgatóvá vált 499 társa mellett. Vagyonát jelenleg 26,6 milliárd dollárra becsülik.

Tíz érdekesség a fiatal üzletemberről

1. Mark Zuckerberg és felesége egy Szörnyeteg névre keresztelt magyar terelőkutyát, egy pulit tart. A fehér eb Facebook-oldalát több mint 1,8 millióan követik.
2. Azért lett a kék a domináns szín a közösségi oldalon, mert Zuckerberg piros-zöld színtévesztő.
3. Az AOL és a Microsoft már tinédzser korában próbálta megszerezni Zuckerberget, de nem állt kötélnek.
4. Zuckerberg minden nap ugyanolyan szürke Facebook-pólót visel, hogy ezzel is időt spóroljon reggel, az öltözködésnél.
5. A fiatalember azt állítja, 2009-ben azért hordott minden nap nyakkendőt, hogy bizonyítsa, komolyan gondolta, miszerint a gazdasági válság ellenére is növekedést érnek el.
6. Zuckerberg vegetáriánus, s állítja, csak akkor enne állatot, ha maga végezne vele. Kedvelt oldalai közt mégis ott szerepel egyebek közt a McDonalds is.
7. Több mint 220 ezer követője van a Twitter mikroblogon, habár az elmúlt négy évben mindössze 19 bejegyzést hozott létre, s egyet sem az elmúlt 15 hónapban.
8. 2010 októberében számos alkalmazottjával együtt ment el megnézni a Facebook alapításáról készült "Közösségi háló" című filmet, később azonban bírálta azt a róla formázott karakter miatt.
9. Szóbeszéd lett, s kisebb botrányt kavart, amikor tavaly egy 25 ezer dollárra becsült, rubint gyűrűvel kérte meg barátnője kezét, mikor ő maga 19 millió dollárra van biztosítva.
10. Ha a Facebook oldalán egy hozzászólásban, vagy beszélgetésnél beírjuk, hogy "@[4:0]" és az Enter billentyűre ütünk, Mark Zuckerberg neve jelenik meg mások számára.

Orbán Kijevvel is ujjat húz

Publikálás dátuma
2014.05.14. 07:39
Kicsapta a biztosítékot az ukránoknál Orbán. FOTÓ: K 2 PRESS
Orbán Viktor szombati kijelentései miatt bekérették Ukrajnába a kijevi magyar nagykövetet, Bayer Mihályt. Orbán arról beszélt, hogy autonómiát fogunk követelni a magyar kisebbségeknek. A Varsóban elhangzottakat Donald Tusk lengyel kormányfő is szerencsétlennek minősítette.

Az ukrán külügyminisztériumot aggasztják azok a kijelentések, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök tett a határon túli magyar kisebbség autonómiájának és kettős állampolgárságának szükségességéről, ezért bekérették a külügyminisztériumba Magyarország kijevi nagykövetét, - jelentette ki az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint Jevhen Perebijnisz külügyi szóvivő keddi kijevi sajtótájékoztatóján.

Martonyi Jánostól hétfőn megkérdezték Brüsszelben egy sajtótájékoztatón, hogy hogyan kommentálja Orbán szavait, ő erre azt mondta, hogy azokban semmi újdonság nincs, az elmúlt huszonöt évben minden kormánynak ez volt a politikája.

Perebijnisz hangoztatta, hogy a magyar miniszterelnök által tett kijelentések a magyar kisebbség autonómiájáról és kettős állampolgárságáról ellentétesek az ukrán jogszabályokkal.

"Ezek a kijelentések mint olyan megnyilvánulások, amelyek nem segítik az ukrajnai válság eszkalálódásának megállítását és a helyzet stabilizálását, aggodalmat keltenek bennünk" - fogalmazott a szóvivő.

Az ukrán külügyi tárca felszólította magyar partnereit, hogy "megfontoltan" álljanak hozzá az olyan érzékeny kérdésekhez, mint a nemzetiségpolitika. 

A szóvivő szavai szerint ugyanakkor kedvezően fogadta az ukrán fél a magyar külügyminisztérium március 28-ai közleményét, amelyben a magyar tárca elítélte a Jobbik e témában elhangzott "provokatív" nyilatkozatait. A magyar Külügyminisztérium megerősítette, hogy az ukrán külügyi tárca behívatta a kijevi magyar nagykövetet.

"A magyar pozíció világos, és a nagykövet ezt elmondta" - tette hozzá Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője.

Az Orbán Viktor beszédében elhangzottakat Donald Tusk lengyel kormányfő is szerencsétlennek minősítette, azok szerinte nem a megfelelő helyen és időben hangzottak el. Azt mondta, csütörtökön ezt Orbán szemébe is mondja.

Szerinte az Ukrajnával határos országoknak, Lengyelországnak, Szlovákiának, Magyarországnak és Romániának szolidaritást kell mutatniuk, és teljes mértékben érdekeltnek kell lenniük Ukrajna integritásának és szuverenitásának fenntartásában.

"Ha valaki azt mondja, hogy Ukrajna szétesése valamilyen haszonnal járhat a szomszédok számára, az drámai hibát követ el, és a történelem ismeretének hiányáról tesz tanúságot" - szögezte le a lengyel miniszterelnök.

Martonyi Jánostól hétfőn megkérdezték Brüsszelben egy sajtótájékoztatón, hogy hogyan kommentálja Orbán szavait, ő erre azt mondta, hogy azokban semmi újdonság nincs, az elmúlt huszonöt évben minden kormánynak ez volt a politikája.

Brüsszeli netprecedens

Precedens értékű ítélet született tegnap az Európai Unió Bíróságán, az unió legmagasabb szintű igazságügyi szervénél. A testület egy spanyol állampolgár, Mario Costeja González beadványára hozott előzetes ítéletében úgy határozott, megváltoztatja a keresőszolgáltatásokat üzemeltető cégek adatkezelési gyakorlatát az Európai Unióban.

Ez azt jelenti, hogy ha egy uniós állampolgár "irrelevánsnak” vagy “elavultnak” találja egy őt érintő személyes adat kezelését, úgy kérheti annak törlését. Ezt a keresőcégnek az EU-ban jelenleg érvényben lévő, a személyes adatok védelméről szóló 1995-ös irányelvének megfelelően végre kell hajtania.

A Google számára kedvezőtlen az ítélet, az elektronikai óriás csalódottságának adott hangot, s kiemelte, a döntés egyenlő az adatok cenzúrázásával. A cég közleményében azt írta, “időre van szüksége, hogy megvizsgálja a következményeket”.

A “right to be forgotten” (a felejtés joga) támogatói eközben ünnepelnek. Viviane Reding, uniós igazságügyi biztos a személyes adatok védelmének “tiszta győzelméről” beszélt.

A BBC azonban felhívta a figyelmet a rendelet lényegére, miszerint az uniós bíróságnak két fontos, a modern demokrácia alapját jelentő alapelv, a szólásszabadság és az információ szabad áramlása, illetve a magánszférához fűződő jog, a személyes adatok feletti rendelkezés között kellett döntenie, s utóbbi mellett tette le voksát.

Az európai jog ugyan nem precedensrendszerben működik, de a mostani ítélet vélhetően kellő alapot nyújt majd az EU-tagországok hasonló ügyeiben való döntéshez. Csak Spanyolországban 180 ilyen eset van. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat az eddig sok millió kötetes könyvtárként működő internet történetében.