Beköszöntött a defláció Magyarországon?

Áprilisban a fogyasztói árak 0,1 százalékkal voltak alacsonyabbak mint egy évvel korábban, míg márciushoz képest átlagosan 0,1 százalék volt az infláció - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A napokban több gazdasági portál is közzétette az elemzői körben végzett felmérés szerinti „várható” inflációs értékeket, ezek alapján a közgazdászok +0,2 körül várták az indexet. 

Az inflációs adatok reggeli ismertetésekor Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője kiemelte: 1968 óta nem fordult elő Magyarországon, hogy csökkentek a fogyasztói árak. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ez egyelőre nem nevezhető deflációnak, mivel ez az első hónap, amikor csökkennek az árak, ráadásul csekély mértékben.

A KSH adatai szerint a háztartási energia, a ruházkodási cikkek, a járműüzemanyagok, a tartós fogyasztási cikkek, valamint az élelmiszerek olcsóbbak lettek, míg a szeszes italok, a dohányáru és a szolgáltatások drágultak az utóbbi egy évben.

Londoni pénzügyi elemzők arra számítottak, hogy áprilisban nem sokat mozdult az éves összevetésű magyarországi infláció az egy hónappal korábban mért 0,1 százalékos tizenkét havi ütemről, prognózisaik zéró és 0,3 százalék között mozogtak.
A maginfláció, a szezonálisan kiigazított adatok szerint, mínusz 0,1 százalék volt áprilisban márciushoz képest, míg az előző év azonos időszakával összevetve 2,4 százalék volt.

A nyugdíjas fogyasztóár-index az előző hónaphoz képest nem változott, 2013 áprilisához képest azonban 0,6 százalékkal csökkent.

Mináry Borbála kifejtette, hogy a fogyasztói árak csökkenésében egyrészt szerepet játszott a gáz alapdíjban megmutatkozó újabb rezsicsökkentés, emellett pedig az egyéb cikkeken kívül minden termékkategóriában folytatódott az árak mérséklődése.

A KSH adatai szerint egy hónap alatt az élelmiszerek 0,3 százalékkal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – 3,4 százalékos áremelkedésének következtében.

Csökkent a csokoládé, a kakaó (2,9 százalék), a cukor (2,4 százalék), valamint a liszt (1,7 százalék) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent.

A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak egy hónap alatt, 2,3 százalékkal, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően.A szolgáltatások ára nem változott egy hónap alatt.

A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia körében 0,3 százalékos árcsökkenés történt.

A tartós fogyasztási cikkekért, valamint az egyéb cikkekért (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára szintén 0,1 százalékkal csökkent.

Közölték, a vezetékes gáz árának áprilisi 6,5 százalékos csökkentése a májusi árindexben fog teljes egészében megjelenni, mivel az eddigi gyakorlatnak megfelelően az árváltozás akkor lesz kimutatható az árindexben, amikor a fogyasztóknak az új árat tartalmazó számlát ki kell egyenlíteni.

Egy év alatt az élelmiszerárak 0,5 százalékkal csökkentek, ezen belül csökkent a liszt ára 20, a cukoré több mint 17,1, az étolajé 13,8 százalékkal, míg a tojásé 7,6, az idényáras élelmiszereké pedig csaknem 5 százalékkal mérséklődött. Drágult viszont a tej (10,3 százalékkal) és a sajt (9,5 százalékkal), illetve 7,3 százalékkal nőtt a szeszes italok, dohányáruk ára.

Szintén áremelkedést regisztrált a KSH a szolgáltatásoknál (1,6 százalék), ezen belül azonban a víz- és a csatornadíj átlagosan 11, a helyi tömegközlekedésé 6,8 százalékkal csökkent. Az egyéb cikkek körében szintén árcsökkenés történt (0,6 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 1,9 százalékkal csökkent.

A ruházkodási cikkekért 1,4, a tartós fogyasztási cikkekért 0,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben, 10,3 százalékkal: ezen belül a vezetékes gázért 11,8, a távfűtésért 11,4, az elektromos energiáért 11,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. áprilishoz viszonyítva.

Az Európai Unió 28 tagországában 2014. márciusban a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlagosan 0,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2013. márciusban. Bulgáriában és Görögországban csökkentek leginkább az árak (2,0 és 1,5 százalékkal), míg a legnagyobb drágulás (1,6 százalék) az Egyesült Királyságban, valamint Máltán és Ausztriában (1,4-1,4 százalék) következett be - írja a KSH.

Szerző
Frissítve: 2014.05.13. 12:12

Gyanúsítások a pénztárgép-ügyben

A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalnál házkutatást tartottak a nyomozók január végén. A hivatal nem függesztette fel a kifogásolt pénztárgépek forgalmazását, bár közben igazságügyi szakértővel vizsgáltatta azokat.

A Nemzeti Nyomozó Iroda hivatali visszaélés miatt nyomoz az Alt Cash és a Japán Cash online pénztárgépek engedélyezésének ügyében, a büntetőeljárásnak eddig két gyanúsítottja van - közölte a keddi Népszabadsággal Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A Nemzeti Nyomozó Iroda hivatali visszaélés miatt nyomoz az Alt Cash és a Japán Cash online pénztárgépek engedélyezésének ügyében, a büntetőeljárásnak eddig két gyanúsítottja van - közölte a keddi Népszabadsággal Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Alig több mint két héttel azután, hogy november 25-én a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MEKH) megadta az engedélyt az Alt Cash pénztárgépeinek forgalmazására, rendőrök szállták meg a cég telephelyét. Számos dokumentumot lefoglaltak, majd három nappal később elvitték a kifogásolt pénztárgépek prototípusait is.

A lap arra is utalt, hogy az engedélyezési hivatal nem függesztette fel a szóban forgó pénztárgépek forgalmazását, noha azok megfelelőségét december 21-től igazságügyi szakértővel vizsgáltatta. A szakvélemény elkészülte után, január 23-án viszont azonnali hatállyal betiltotta a kifogásolt gépek forgalmazását. Öt nappal később a rendőrség ismét házkutatást tartott az Alt Cashnél, de akkor már a MEKH illetékes részlegét is megszállta - írta a lap.

A lap emlékeztetett: az első híradások még arról szóltak, hogy a rendőrség vesztegetés gyanújával nyomoz, később azonban már hivatali visszaélésről szólt a hivatalos közlés.

A rendőrség a gyanúsítottakról nem adott bővebb tájékoztatást.

Szerző

Nőtt az áramimport az első negyedévben

Publikálás dátuma
2014.05.13. 11:14

Egyre kevesebb áramot termelnek az itthoni erőművek, így mivel a teljes fogyasztás lényegesen nem változik egyre nagyobb súllyal szerepel a külföldről, idén elsősorban Szlovákia és Ukrajna felől behozott áram a magyarországi rendszerben.

Tovább csökkent a magyarországi erőművek áramtermelése az idei első három hónapban: az egy évvel korábbi azonos időszakinál 11 százalékkal kevesebb, összesen 6,65 millió megawattóra áramot termeltek az itthoni egységek - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal összesítéséből.

Tavaly január-márciusban 7,47 millió megawattóra áramot termeltek az erőművek, ami éves szinten hasonló, közel 12 százalékos csökkenést jelentett 2011-2012-höz képest, pedig az idei első háromhavi termeléscsökkenés több mint 20 százalék (akkor 8,34, illetve 8,45 millió gigawattóra áramot állítottak elő az egységek).

A teljes közvetlen áramimport mennyisége tavaly 4,95 millió megawattóra volt, szemben az idei 4,47 millióval - az importrészarány növekedése ennek ellenére abból adódik, hogy tavaly az első három hónapban a közvetlen áramexport 3,08 millió megawattóra volt, míg idén csak 1,37 millió.

Az erőművek beépített kapacitása tavaly óta tovább csökkent, az idei első három hónapban 7083 megawattot tett ki, ami az előző évinél 2, a 2012-es első háromhavi átlagnál azonban mintegy 14 százalékkal alacsonyabb értéket jelent (nagyjából ilyen arányú csökkenést regisztráltak a ténylegesen igénybe vehető teljesítőképességben is).

Miközben a magyar rendszerben felhasznált áram mennyisége lényegesen nem változott az elmúlt években, az első háromhavi adatok alapján idén 10,85, tavaly 10,98, 2012-ben 11,15, 2011-ben pedig 11,22 millió megawattóra volt, az éves szintű csökkenés nagyjából egy százalékon alakult a vizsgált időszakban, az áramimport nettó mennyisége folyamatosan nőtt, idén január-márciusban elérte összesen a 3,1 millió megawattórát, ami az előző év első háromhavi adatánál 45,8 százalékkal magasabb értéket jelent (tavaly közel kétszeresére, 2,12 millió megawattórára emelkedett az importáram mennyisége ebben az időszakban az egy évvel korábbihoz képest).

A teljes fogyasztás minimális változása és az itthoni erőművi termelés csökkenése miatt az importmennyiség növekedése az importrészarányt is felfelé hajtja, az első háromhavi átlag idén 28,5 százalék volt, szemben a tavalyi azonos időszaki 19,3, a 2012-es 9,9, illetve a 2011-es 9,8 százalékkal.

Az idei első három hónapban az importáram elsősorban Szlovákia felől (átlagosan 54 százalék) és Ukrajna irányából (32,3 százalék) érkezett, az osztrák-magyar reláció 6, a Románia felől érkező mennyiség 4,3, a Szerbia felől jövő mennyiség pedig 3,2 százalékos részarányt jelentett, Horvátország csupán félszázalékos értékkel szerepel.

Tavaly január-márciusban még némiképp másként festett az importforrás sorrendje, hiszen akkor Ausztria felől a teljes közvetlen import 15 százaléka érkezett, Szlovákia és Ukrajna pedig 24, illetve 22 százalékkal alig előzte meg a 19 százalékos részarányt elérő Szerbiát, de Horvátország felől is 14 százaléknyi importáram érkezett - foglalta össze a MEKH jelentését a Napi Gazdaság Online.

Szerző