Előfizetés

A milliárdosok Londonba mennek

Publikálás dátuma
2014.05.12. 09:30
Roman Abramovich még befér a Top Tenbe - Fotó: Gettyiimages
Újabb rekordot mondhat magáénak London. A világon a brit metropoliszban él a legtöbb milliárdos, szám szerint 72. A Sunday Times által közzétett lista szerint ezzel alaposan megelőzte a tavalyi első helyezett Moszkvát, amelyet csupán 48 szupergazdag választott otthonául.

partján letelepedetteknek ugyanis több mint fele – a 72-ből 39-en – külföldi, vagy a legjobb esetben kettős állampolgár. Az első tízben egyetlen brit születésű van, a westminsteri herceg, éppen csak befért a Top Tenbe, pedig övé fél London. Az élen Srichhan és Gopichand Hinduja indiai testvérpár áll, ők a 11, 9 milliárdos Hinduja nemzetközi ipari konglomerátum urai, míg mögöttük  az üzbég Alisher Usmanov, aki többek között az Arsenal futball-csapatának 30%-os tulajdonosa. majd egy újabb indiai, az acélkirály Lakshmi Mittal, az acélkirály következik.

 A sorban az ukrán Len Blavatnik jön, aztán Ernesto és Kristy Bertarelli, egy svájci gyógyszerbirodalom tulajdonosai, a novég születésű, de ciprusi állampolgárságú tankhajómágnás, John Fredriksen,  majd a szintén indiai születésű testvérpár, David és Simon Reuben, akik ingatlanokban és lóversenypályákban utaznak. A 8. helyen a svéd Kirsten és Jörn Rausing, a Tetra Pak gazdái, Kirsten mellesleg versenylovairól is elhíresült. Talán a leghíresebb orosz oligarcha Roman Abramovich, a Chelsea tulajdonosa, de neki már csak a 9. hely jutott. Olyan híres nagyvállalkozók, mint Sir Richard Branson, vagy a Forma 1 nagy hatalmú ura, Bernie Ecclestone, a csúcsnak a közelébe sem jutottak: a Virgin alapítója csak a 24., míg Ecclestone-t a 30. helyen „intette le” a Sunday Times.

Mindez újabb adalék ahhoz, hogy a Föld szupergazdagjai Londont szeretik a legjobban, nemcsak a kedvező adózási feltételek miatt, hanem azért is, mert gyermekeiket a szigetországban a legjobb iskolákba és egyetemekre küldhetik, nem is szólva a brit főváros multikulturális, toleráns légköréről.  

Nagy-Britannia e vonzereje folyamatosan növekszik: a 2013-as rangsor szerint összesen 88 milliárdos élt a Csatornán túl, számuk mára elérte a 104-et. Egy évvel ezelőtt összvagyonuk 245 milliárd fontot tett ki, ma már 300 milliárdnál tartanak.

 

 

Olcsó a magyar áram

A lakossági villamos energia átlagára Budapesten a harmadik legolcsóbb volt a vizsgált 23 európai főváros között áprilisban, kedvezőbb helyezést csak Belgrád és Bukarest ért el - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) áprilisi kimutatásából.

Budapest a múlt havi, kilowattóránkénti 13 eurócentes lakossági fogyasztói villamos energia átlagárával a tavaly nyári adatokhoz képest, a 2013. őszi rezsicsökkentéseknek köszönhetően 4 helyet lépett előre a listán, egyebek mellett Varsót és Helsinkit is megelőzve.  

A hivatal összehasonlító elemzése ugyanakkor rámutatott, hogy vásárlóerő-paritáson számolva  már nem ilyen kedvező a helyzet a magyar fővárosban: más termékek és szolgáltatások árához viszonyítva Budapesten több mint másfélszer annyit kell fizetni a villamos energiáért, mint Párizsban.  

A kimutatás az érintett országok szolgáltatóinak és szabályozó hatóságainak adataira épül. Az árgyűjtés nemcsak a végfogyasztói árra terjed ki, hanem az egyes árelemekre is, így külön vizsgálja az energiadíjat, a rendszerhasználati (hálózati) díjakat, az energiaadót és az áfát. A vizsgált fogyasztók az egyes fővárosokra jellemző átlagos fogyasztók.

Az elmúlt, közel egy éves időszak adatai ide kattintva érhetők el:

Megtámadott államosítás

Strbik László
Publikálás dátuma
2014.05.12. 07:20
Több jogi eljárás van folyamatban a Takarékbank ügyében FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Elkészült az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) perirata, amelyet e héten benyújtanak a bírósághoz. Ezzel megtámadják a Takarékbank 2014. április 25-i közgyűlésének kötvénykibocsátását.

Amint arról hírt adtunk, a Takarékbank április 25-i közgyűlésén az MFB és a Magyar Posta együttes 55 százalékos állami részvénytöbbségével, a részvényesek 73 százalékának támogatásával, 10 százalék tartózkodás és 17 százalék elutasítás mellett megszavazták azt az előterjesztést, hogy a Takarékbank 600 millió forint értékben részvényekké átváltható kötvényt bocsát ki. Ennek lejegyzésére zártkörűen kizárólag a Magyar Takarék Zrt. jogosult. Az OTSZ már akkor jelezte, bíróságon támadja meg a kötvénykibocsátást.

Dávid Ferenc, az OTSZ szóvivője érdeklődésünkre megerősítette: a Takarékbankban 1 százalékos részvényeit birtokló szövetség - amely a Takarékbankban 45 százalékos kisebbségbe szorult mintegy 100 takarékszövetkezetet képviseli - a bíróság előtt megtámadja a kötvénykibocsátást.

A Petrovai György jogi képviselővel történt konzultációt követően az OTSZ jogi véleményét tolmácsolva Dávid Ferenc kifejtette: szerintük a közgyűlési előterjesztés formailag nem felelt meg a törvényben előírt határidőnek, mivel voltak olyan részvényesek (takarékszövetkezetek), amelyek azt csak egy nappal az április 25-i közgyűlés előtt kapták meg. Másrészt az előterjesztésből hiányzott a kötvénykibocsátás indoklása.

Harmadrészt az OTSZ azt is kifogásolja bírósági beadványában, hogy csak a Magyar Takarék Zrt. jegyezheti a kötvényt, és a takarékszövetkezetek ebből ki vannak zárva. Dávid Ferenc szerint az is aggályos, hogy ez a kötvénykibocsátás egyértelműen szembe megy a Fővárosi Törvényszék (FT) április 18-i végzésével, ami megtiltotta a Magyar Posta birtokában levő takarékbanki részvények átruházását a Magyar Takaréknak.

Dávid Ferenc emlékeztetett arra, hogy az FT 2014. április 18-i végzésében az Alkotmánybírósághoz (Ab) is fordult, hogy semmisítse meg a takarékszövetkezeti integrációs törvényt, és kérte a feleket, hogy az AB döntésére rendelkezésre álló 90 napig ne tegyenek semmit. Az Ab május 5-én napirendjére vette, hogy befogadható-e szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény ellen benyújtott alkotmányjogi panasz. Tavaly július 23-án érkezett az Ab-hez az OTSZ e tárgyban megfogalmazott beadványa, amelyben az integrációs törvény alaptörvény-ellenességének megállapítását és a törvény megsemmisítését kérte.

Az OTSZ a takarékszövetkezetek tulajdonosi jogainak korlátozását, valamint az ehhez szükséges alkotmányos feltételek hiányát sérelmezte, mondván, diszkriminatív a törvény, és sérti a vállalkozás szabadsága mellett a tisztességes gazdasági verseny elvét is, ellehetetlenítve a takarékszövetkezetek jogorvoslati lehetőségeit. Novemberben az OTSZ és 104 tagszervezete az Ab-nél beadványuk sürgős tárgyalását kezdeményezte.

Idén április 16-án az Ab e tárgyban elhalasztotta a döntést az OTSZ-nek a takarékszövetkezetek integrációjával kapcsolatos tavaly júliusi beadványáról. Az FT ugyanakkor 2014. április 18-i végzésében Bene Lajos bíró az Ab-hez fordult: állapítsa meg az integrációs törvényről, hogy az nem ütközik-e az alaptörvénnyel, és amennyiben igen, akkor teljes egészében semmisítse meg. Bene bíró szinte egy az egyben magáévá tette az OTSZ jogi képviselőjének, Petrovai György ügyvédnek, a tavaly júliusi Ab-beadványában leírt indoklását.

Sereg András, az Ab sajtófőnöke érdeklődésünkre elmondta: az Ab május 5-én elkezdte és folyamatában tárgyalja az ügyet. Reményét fejezte ki, hogy a taláros testület még a július 15-i nyári szünet előtt határoz az ügyben. Ezt erősíti meg az a tény, hogy az FT e tárgyban április 18-án készült Ab-eadványának elbírálására 90 nap áll az Ab rendelkezésére.