Előfizetés

Az üveghegyen túl a semmibe

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2014.05.12. 07:45
A Budapest Bábszínház Semmi című előadása nyerte el a színházi biennále egyik fődíját FOTÓ: ÉDER VERA
Kiosztották a hétvégén VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé díjait. Üveghegy-díjat érdemelt ki több darabjáért a Kolibri Színház és a Budapest Bábszínház. A fesztivál erősségének számítottak a kamaszoknak szóló ifjúsági előadások, közöttük a legjobbnak ítélt Ady/Petőfi című rendhagyó irodalom- órának szánt produkció. 

Csaknem egy hétig tartott a két évenként megrendezett VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé, és aki belecsöppent ebbe a sűrű forgatagba, azt érezhette, nézné tovább még jó ideig ezeket az előadásokat. Nagyon jól szervezettnek mutatkozott, illetve közönségnek és szakmabelieknek egyaránt figyelemreméltó kínálatot nyújtott a biennálé.

A fesztivál főbb díjai
Üveghegy-díjat kapott a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház a Pont, pont, vesszőcske című, legkisebbeknek szóló előadásért, valamint a kiemelkedő ifjúsági előadásokért. Ugyancsak Üveghegy-díjjal jutalmazták a Budapest Bábszínházat a Boribon és Annipanni című gyerekszínházi előadásért, valamint a kimagasló ifjúsági színházi előadásáért, a Semmiért. A harmadik Üveghegy-díjat a legjobb ifjúsági színházi produkcióért az Ady / Petőfi című előadás alkotói vehették át. Díjazták Écsi Gyöngyit, Szabó Borbálát, Hoffer Károlyt, Lisztopád Krisztinát, Háy Annát, Ivanics Tamást és Bornai Szilvesztert. Különdíjat kaptak többek között a Csoda és Kósza (Örkény Színház) , a 12 hét (K.V. Társulat), A harmadik hullám (Bárka Színház), a Horda 2 ( Nemzeti Táncszínház, Közép-Európa Táncszínház, Káva Kulturális Műhely) és A hosszabbik út (Kerekasztal, Szputnyik) című előadás alkotói.

Ez egyrészt köszönhető a házigazda kaposvári színháznak, amely a fő utcától a művelődési házon át a színház próbaterméig megfelelő helyszíneken fogadta be a programban szereplő előadásokat és nem utolsósorban minden korosztálynak, a csecsemőtől a húszévesekig szánt előadásokra képes volt közönséget szervezni.

Nem voltak fél házak, inkább az volt a jellemző, hogy aki be akart jutni valamelyik slágernek számító produkcióra, annak igencsak időben kellett érkeznie. Novák János, a Kolibri Színház igazgatója, a biennálé művészeti vezetője elmondta, 2002-ben rendeztek először Kaposváron gyerekszínházi fesztivált.

Akkor még ifjúsági előadások alig szerepeltek a programban, tantermi előadások, vagy csecsemőszínház pedig főként nem. Ma ez utóbbiak is hangsúlyos szerepet kapnak a biennálén.

Novák János szerint már érzékelhető a fesztivál programján, hogy az előadó-művészeti törvény preferálja a gyerek és ifjúsági színházi előadásokat, mutatja ezt,

hogy több kőszínház, nem beszélve a függetlenekről szívesen tűz a repertoárjára ilyen típusú előadásokat.

Másik fontos szempont, hogy mára sikerült felfedezni a színházi nevelés fontosságát, a biennálén konferenciát is rendeztek ebben a témakörben. A hírek szerint egyébként a Pécsi Országos Színházi Találkozón is külön tematikában jelenik majd meg ez a témakör.

Ami a kaposvári biennálé finanszírozását illeti, Novák János közölte, hogy két éve mindössze kilenc millió forintból kényszerültek megrendezni a találkozót. Idén viszont az állami, az önkormányzati és a különböző hazai és külföldi pályázati forrásokkal együtt ötven millió forint állt rendelkezésre a találkozó lebonyolítására.

Ez Novák János szerint azt is jelezheti, hogy a gyermek és ifjúsági színháznak nőtt a presztízse. Lehetőség adódott arra is, hogy több külföldi előadás is megjelenjen Kaposváron, emellett minden társulattól két tag végig maradhatott a fesztiválon és ugyancsak végig jelen voltak több határon túli oktatási intézmény diákjai, mint ahogy a Színház és Filmművészeti Egyetem másodéves báb tagozatos növendékei is, akiknek a szakmai megbeszéléseken is aktív szerep jutott.

A csecsemőszínház műfaja Norvégiából indult el, nálunk 2005-ben a Kolibri Színház honosította meg. Ők időközben profikká váltak és magas szinten hoznak létre a legkisebbeknek színházi élményt kínáló előadásokat. Most is ebben a kategóriában a Kolibri diadalmaskodott, de az elmúlt években több követője is akadt.

A kecskeméti Ciróka Bábszínház 2008 óta készít csecsemőknek, illetve három év alatti piciknek előadásokat. Most a Csigaház című, csaknem fél órás darabbal érkeztek. A produkció rendezője, Kiszely Ágnes kérdésünkre elmondta, hogy ez már a hatodik ilyen jellegű előadásuk.

Kecskeméten és a város környezetében nagy az igény a csecsemőszínházra, gyorsan híre ment a városban ennek a kezdeményezésnek és ma már pillanatok alatt elkelnek a jegyek ezekre az előadásokra, amelyekre a szülő karon ülő gyermekével együtt érkezik.

A Csigaház egyik érdekessége az volt, hogy a kétszereplős előadásban együtt játszott, méghozzá remek összhangban a társulat idősebb színésze, Apró Ernő, illetve a Kecskeméten első évadát töltő pályakezdő Nyirkó Krisztina.

A fesztiválon a prímet az idén az ifjúsági, illetve a színház és a pedagógia határterületén mozgó előadások, illetve a színházi beavatás más műfajai vitték, beleértve a tantermi színházi produkciókat, sőt a rendhagyó irodalomórát is.

Utóbbi az Ady/Petőfi című, amely a Nézőművészeti Kft. és Manna Kulturális Egyesület produkciója és ez kapta az ifjúsági előadás kategóriájában az egyik fődíjat.

A kamaszokat felfedezte a színház és kiderült, nem csak egy olyan korosztályról van szó, amelynek saját gondjai vannak, hanem szinte katasztrófaszerű az a problémahalmaz, amellyel tizennégy év fölött szembe kell nézniük - jegyezte meg Sándor L. István, a biennálé zsűrijének elnöke.

Méltán díjazták egyébként a Budapest Bábszínház Semmi című előadását, Janne Teller regényének bábszínházi változatát, amely a már éppen említett kamaszokról szól és Kaposváron is nagy sikert aratott. Az előadást korábban a színikritikusok is elismerték.

Szerepelt a programban egy szintén 14 év felett ajánlott produkció, a K.V. Társulat 12 hét című előadása. A cím arra utal, hogy ennyi idő áll rendelkezésére annak a fiatalkorúnak, aki teherbe esik, hogy eldöntse, megtartja-e a babát.

A száz perces kétségbeejtő látleletté váló, felvállaltan zilált jelenetsor egy workshopnak indult Novák Eszter vezetésével, Száger Zsuzsa és Urbanovits Krisztina ötlete nyomán a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola 2. évfolyamos színészosztálya számára.

Aztán a háromhetes munka annyira sok tanulsággal szolgált, hogy az alkotók úgy gondolták, ezt a közönségnek is meg kellene mutatni. Szerepelt többször a Marczibányi Téri Művelődési Központban és nem mellékesen meghívták a kaposvári biennáléra, ahol a főként tizenéves közönség idegrendszerét is felborzolta ez a téma.

A játszók dokumentarista anyagokból dolgoztak és ennek kapcsán improvizáltak. Jó lenne, ha ezt a segélykiáltássá váló előadást minél több szülő és az ellátó rendszerben dolgozó illetékes is látná.

:

Ezt mondta Balog miniszter a felzárkózásról, roma kultúráról

Publikálás dátuma
2014.05.11. 21:54
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a Cigánykerék - Roma kulturális fesztiválon Budapesten, az Akvári
A kultúrára építve kell kezdeni a romák felzárkóztatását - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a második Cigánykerék - Roma kulturális fesztivál vasárnapi esti gálájának megnyitóján, Budapesten. A miniszter nem ejtett szót az uniós támogatásból tervezett Világsátor elnevezésű projektről. A  kulturális intézmény oktatási, felzárkóztatási és módszertani központként működött volna, valamint azzal a céllal, hogy "a roma kultúra értékeit határon belül és határon túl egyaránt elérhetővé tegyék, és biztosítsák mindenki számára az egyenlő hozzáférést a kulturális értékekhez és szolgáltatásokhoz." A projektet - a Jobbik nyomására - több város is visszautasította, legutóbb Ózd és Miskolc.  A Világsátor projekt a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia 2013. júniusi nyomonkövetési jelentése szerint "vezetői döntésre vár"  Az alábbiakban az MTI tudósítását olvashatják az eseményről.

Szavai szerint a kultúra azért van, hogy lelket adjon mindannak, amit teszünk, és megmutassa honnan jövünk, mik az értékeink, mire lehetünk büszkék, hiszen ez része mindannyiunk életének. "Mi Magyarországon büszkék lehetünk a cigány kultúrára, hiszen az nemzeti kultúránk része. A zenében például nem lehet megmondani hol kezdődik a hagyományos magyar nóta és hol végződik a cigány zene" - tette hozzá.

Kiemelte: a mélyszegénységben élőknek - akiknek a legnagyobb szükségük lenne arra, hogy valamire támaszkodhassanak - azt üzeni a Cigánykerék fesztivál, hogy olyan kultúrájuk van, amivel érdemes élni, amit érdemes megismerni, és érdemes azt használni.

Példaként említette, hogy az elmúlt két évben két Kossuth-díjast is adott az országnak a cigányság Szentandrássy István festőművész és Snétberger Ferenc európai hírű gitárművész személyében.

Az esti gálaműsoron mások mellett fellépett a 100 Tagú Cigányzenekar, amely nemrég elhunyt elnöke, Buffó Rigó Sándor prímás emléke előtt tisztelgett, és a Budapesti Tavaszi Fesztiválon idén bemutatott első roma sorsjáték, a humorban, misztikumban bővelkedő Somnakaj egy-egy részletét is bemutatták. Az est programját a Grammy-díjas Lajkó Félix előadása zárta, aki cigány muzsikusokkal zenélt együtt a színpadon.

Az egész napos programon a muzsika mellett táncház és kiállítások, ételkóstolók, divatbemutatók, valamint vásár is várta az érdeklődőket az Akvárium Klubban. A második alkalommal és hagyományteremtő szándékkal megrendezett rendezvény programjai bepillantást engedtek a cigányság mindennapi életébe, és a kulturális megértésen keresztül igyekeztek közelebb vinni egymáshoz a különféle nemzetiségeket.

A fesztiválon fellépett mások mellett a Khamoro együttes, a Free-presszionista művészcsoport, és az érdeklődők a kosárfonás és a hegedűkészítés rejtelmeibe is bepillanthattak. A fesztiválon helyet kapott a Diósgyőr-Vasgyári Iskola tűzzománc ékszereinek kiállítása, valamint az Igazgyöngy Alapítvány által fenntartott berettyóújfalui iskola diákjainak festményeiből válogatott tárlat. A Romani Design divatbemutatóján és vásárán a legújabb modellekkel is találkozhattak a látogatók.

A rendezvény összekapcsolódott a Keresztény Roma Szakkollégium Hálózatának hétvégi ülésével, amelyen Balog Zoltán is részt vett. A tanácskozáson szó esett egyebek mellett a roma értelmiség utánpótlásának bázisát adó egyetemi oktatásról és szakkollégiumi hálózatokról is.

Ezt mondta Balog miniszter a felzárkózásról, roma kultúráról

Publikálás dátuma
2014.05.11. 21:54
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a Cigánykerék - Roma kulturális fesztiválon Budapesten, az Akvári
A kultúrára építve kell kezdeni a romák felzárkóztatását - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a második Cigánykerék - Roma kulturális fesztivál vasárnapi esti gálájának megnyitóján, Budapesten. A miniszter nem ejtett szót az uniós támogatásból tervezett Világsátor elnevezésű projektről. A  kulturális intézmény oktatási, felzárkóztatási és módszertani központként működött volna, valamint azzal a céllal, hogy "a roma kultúra értékeit határon belül és határon túl egyaránt elérhetővé tegyék, és biztosítsák mindenki számára az egyenlő hozzáférést a kulturális értékekhez és szolgáltatásokhoz." A projektet - a Jobbik nyomására - több város is visszautasította, legutóbb Ózd és Miskolc.  A Világsátor projekt a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia 2013. júniusi nyomonkövetési jelentése szerint "vezetői döntésre vár"  Az alábbiakban az MTI tudósítását olvashatják az eseményről.

Szavai szerint a kultúra azért van, hogy lelket adjon mindannak, amit teszünk, és megmutassa honnan jövünk, mik az értékeink, mire lehetünk büszkék, hiszen ez része mindannyiunk életének. "Mi Magyarországon büszkék lehetünk a cigány kultúrára, hiszen az nemzeti kultúránk része. A zenében például nem lehet megmondani hol kezdődik a hagyományos magyar nóta és hol végződik a cigány zene" - tette hozzá.

Kiemelte: a mélyszegénységben élőknek - akiknek a legnagyobb szükségük lenne arra, hogy valamire támaszkodhassanak - azt üzeni a Cigánykerék fesztivál, hogy olyan kultúrájuk van, amivel érdemes élni, amit érdemes megismerni, és érdemes azt használni.

Példaként említette, hogy az elmúlt két évben két Kossuth-díjast is adott az országnak a cigányság Szentandrássy István festőművész és Snétberger Ferenc európai hírű gitárművész személyében.

Az esti gálaműsoron mások mellett fellépett a 100 Tagú Cigányzenekar, amely nemrég elhunyt elnöke, Buffó Rigó Sándor prímás emléke előtt tisztelgett, és a Budapesti Tavaszi Fesztiválon idén bemutatott első roma sorsjáték, a humorban, misztikumban bővelkedő Somnakaj egy-egy részletét is bemutatták. Az est programját a Grammy-díjas Lajkó Félix előadása zárta, aki cigány muzsikusokkal zenélt együtt a színpadon.

Az egész napos programon a muzsika mellett táncház és kiállítások, ételkóstolók, divatbemutatók, valamint vásár is várta az érdeklődőket az Akvárium Klubban. A második alkalommal és hagyományteremtő szándékkal megrendezett rendezvény programjai bepillantást engedtek a cigányság mindennapi életébe, és a kulturális megértésen keresztül igyekeztek közelebb vinni egymáshoz a különféle nemzetiségeket.

A fesztiválon fellépett mások mellett a Khamoro együttes, a Free-presszionista művészcsoport, és az érdeklődők a kosárfonás és a hegedűkészítés rejtelmeibe is bepillanthattak. A fesztiválon helyet kapott a Diósgyőr-Vasgyári Iskola tűzzománc ékszereinek kiállítása, valamint az Igazgyöngy Alapítvány által fenntartott berettyóújfalui iskola diákjainak festményeiből válogatott tárlat. A Romani Design divatbemutatóján és vásárán a legújabb modellekkel is találkozhattak a látogatók.

A rendezvény összekapcsolódott a Keresztény Roma Szakkollégium Hálózatának hétvégi ülésével, amelyen Balog Zoltán is részt vett. A tanácskozáson szó esett egyebek mellett a roma értelmiség utánpótlásának bázisát adó egyetemi oktatásról és szakkollégiumi hálózatokról is.