Előfizetés

Katonai parádé Moszkvában

Katonai parádét tartottak Moszkvában a Győzelem Napja alkalmából. A felvonuláson 11 ezer katona és 151 katonai egység mellett a haditechnika kincseit vonultatták fel, egyebek mellett 69 harci géppel és helikopterekkel.

Vlagyimir Putyin elnök, a hadsereg főparancsnoka számára a náci Németország feletti győzelem évfordulója mellett azért volt jelentős a parádé, mert az ukrán válság árnyékában így demonstrálhatta, hazája milyen elrettentő katonai erővel rendelkezik. Bemutattak egyebek mellett T-90A páncélosokat, az Iszkander-M, a Topol-M, valamint az S400 Triumf rakétavédelmi rendszert. Felvonultatták a Ka-51 Alligator harci helikoptert, a míg-29-es harci gépet, valamint a Tu-160-as szuperszonikus stratégiai nehézbombázót.

"Üdvözlöm a győztes népet, hurrá" - vezette be mondandóját Putyin. A katonák háromszoros hurrával feleltek. Az elnök az orosz birodalmi jelkép, a Szent György Rend narancs-fekete sávos kitűzőjét viselte. Az elnök beszédében nem tért ki az ukrajnai válságra. Visszatekintést adott, s Oroszország "dicsőséges történelmét" ecsetelte. Megemlékezett a második világháborúban elesettekről. "Gondoskodunk arról, hogy ne felejtkezzünk el a hősökről" - fejtette ki. Hozzátette, május 9. mindig is fontos ünnepnap marad. "Az összes hazafias erő győzelmének napja ez, ami azt jelenti számunkra, hogy hűségesek vagyunk az anyaföldhöz".

Az egyik felvonuló harci gép a Krím zászlaját vitte. Putyin délután ellátogatott a félszigetre, amelyet márciusban kebelezett be Oroszország. "Történelmi igazságtételnek" nevezte a Krím annektálását, miután részt vett Szevasztopolban a győzelem napi díszszemlén. A Kreml utolsó pillanatig nem erősítette meg, hogy az elnök az annektálás óta először a félszigetre utazik. Nem csoda, útját éles bírálatok előzték meg. A német kancellár óva intette egy krími erődemonstrációtól, míg a kijevi vezetés provokációnak nevezte, s határozottan tiltakozott Ukrajna szuverenitásának megsértése miatt.

Egymással sem értenek egyet az oroszbarát szakadárok

A Harkiv megyei szakadárok nem tartják meg vasárnap a népszavazást a megye státusáról, mert nem tudtak megegyezni a donyecki és luhanszki szakadárokkal abban, milyen kérdést tegyenek fel a választóknak - jelentette ki pénteken a "Délkelet" nevű mozgalom koordinátora a RIA Novosztyi orosz hírportálnak.

Az ukrán média által is közreadott hír szerint Jurij Apuhtyin közölte, hogy Harkivban és a másik két megyében teljesen eltérő kérdéseket akarnak feltenni a népszavazáson, és nem sikerült közös álláspontra jutniuk.

Kifejtette, hogy a másik két megyében felteszik a kérdést az önhatalmúlag kikiáltott donyecki, illetve luhanszki "népköztársaság" állami szuverenitásának elismeréséről, míg Harkivban Ukrajna föderalizációját és a délkelet-ukrajnai régió jogköreinek bővítését kívánták népszavazásra bocsátani.

A Donyeck és Luhanszk megyei Moszkva-barát szakadárok Vlagyimir Putyin orosz elnök kérését visszautasítva csütörtökön közölték, hogy megtartják vasárnap a népszavazást a megye státusáról.

A kijevi média szerdán kiszivárogatta, hogy a luhanszki népszavazási kérdőíven három kérdés szerepel majd: a megye lakóinak azt kell eldönteniük, hogy támogatják-e a független Luhanszki Népköztársaság kikiáltását, illetve későbbi csatlakozását Ukrajnához vagy Oroszországhoz. Feltehetően hasonló forgatókönyv szerint zajlik majd minden a szomszédos Donyeck megyében is.

Putyin szerdán azt javasolta a kelet-ukrajnai szakadároknak, hogy halasszák el a vasárnapra tervezett népszavazásukat. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő elutasítóan fogadta Putyin javaslatát, azt üzenve neki, hogy az "üres fecsegés" nem illik hozzá, mint egy "nagy ország elnökéhez". Emlékeztette arra az orosz államfőt, hogy nem az ukrán törvényeknek megfelelően kezdeményezték a népszavazásokat, tehát hivatalosan semmilyen referendum nem lesz május 11-én Ukrajnában, így nincs is mit elhalasztani.

Felbecsülhetetlen, mit okoznának az oroszok elleni szankciók

Az Európai Uniót súlyosan érintené, ha az ukrajnai válság miatt gazdasági szankciókat vezetnének be Oroszország ellen, és különösen a keleti tagállamok szenvednék meg a büntetőintézkedéseket - írta a Stern című német hetilap az Európai Bizottság egy belső elemzésére hivatkozva.

A Stern online kiadásában pénteken megjelent beszámoló szerint a bizottság szakértői az Oroszország elleni esetleges gazdasági szankciók hatásait modellezve két fő megállapításra jutottak: minél súlyosabbak a büntetőintézkedések, annál erősebb az uniós gazdaságot érő negatív hatás, a tagállamok szintjén pedig azzal kell számolni, hogy minél közelebb fekszik egy ország a közösség keleti határához, annál nagyobb nehézségeket okozhatnak a Moszkva elleni szankciók.

Az elemzésben három forgatókönyvet vázoltak fel. Az első szerint a beutazási és pénzügyi szankciókkal sújtott személyi kör kiterjesztése mellett csupán egyes luxuscikkekre - például a kaviárra - vonatkozó importkorlátozásokat vezetnek be.

A második forgatókönyv szerint ezeket az intézkedéseket további megmunkálásra váró félkész ipari termékek behozatalának tilalma és további számlák befagyasztása egészítheti ki, a legsúlyosabb esetben pedig a tőkemozgás korlátozása és a földgáz- és kőolajimport leállítása is bekövetezhet.

Mindhárom modell alapján kimutatható, hogy jelentős az EU gazdasági függősége Oroszországtól. A közösség legnagyobb nemzetgazdaságában, Németországban a kemény szankciók az idén akár 0,9 százalékponttal, jövőre pedig 0,3 százalékponttal vethetik vissza a hazai össztermék (GDP) növekedését - áll a bizalmas jelentésben, amely szerint az elemzők visszafogott előrejelzést dolgoztak ki és úgy vélik, nemigen lehet megbecsülni, hogy a szankciók esetén elkerülhetetlen energiaár-emelkedés milyen hatással lehet a háztartások helyzetére és a tőzsdékre.

A Stern szerint Németországot az alacsonyabb növekedésből és az energia drágulásából fakadó hatások mellett az is sújthatja, hogy a szankciókat még inkább megszenvedő keleti társállamok uniós segítségre szorulhatnak.

Egyes tagállamokban 100 százalékban orosz forrásra épül a földgázellátás, de a brüsszeli bizottság adatai szerint Németország függősége is erős, a földgázban 46 százalékos, a kőolajban 37 százalékos az orosz részarány, egyes nyersanyagok, köztük a főleg az elektrotechnikai és elektronikai iparban használt réz esetében pedig megközelíti a 100 százalékot.