Előfizetés

Kijev: Putyin semmibe veszi a nemzetközi normákat

Az ukrán külügyminisztérium pénteken határozottan tiltakozott amiatt, hogy Moszkva nem egyeztette Kijevvel az orosz elnöknek a krími Szevasztopolban tett látogatását. Vlagyimir Putyin közben történelmi igazságtételnek nevezte a Krím "visszatérését" Oroszországhoz.

Ukrajna továbbra is területe részének tekinti a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopolt, amelyet Kijev álláspontja szerint Oroszország törvénytelenül és ideiglenesen annektált.

Az orosz államfő a május 9-i győzelem napi katonai díszszemle légi és vízi bemutatójának megtekintésére érkezett Szevasztopolba. Látogatását a Kreml egészen az utolsó pillanatig titokban tartotta.

Az ukrán külügyminisztérium megítélése szerint Putyin látogatásával az orosz fél nyíltan értésre adta, hogy semmibe veszi az ukrán törvényeket, a nemzetközi normákat és súlyosan megsérti Ukrajna szuverenitását.

"Ez a provokáció ismételten alátámasztja azt, hogy Oroszország tudatosan a feszültségek növelésére törekszik az ukrán-orosz kapcsolatokban, és nem áll szándékában diplomáciai úton rendezni a kétoldalú viszonyban meglévő vitás kérdéseket" - szögezte le közleményében a tárca.

Kijev felszólította az orosz felet, hogy az államközi kapcsolatokban térjen vissza a civilizált módszerekhez, hallgasson a nemzetközi közösség felhívásaira, és vonja vissza a Krím mint Ukrajnához tartozó terület elfoglalásáról és bekebelezéséről hozott törvénytelen döntéseket.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök előző nap előrebocsátotta, hogy Kijev Putyin krími látogatását "egy külföldi államfő Ukrajna területén való jelenlétének" fogja tekinteni.

Történelmi igazság?

Történelmi igazságtételnek nevezte a Krím "visszatérését" Oroszországhoz Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Szevasztopolban, az ott tartott győzelem napi orosz légi és vízi díszszemle megtekintése után.

2014 úgy vonul majd be a Krím félsziget és Oroszország történelmébe, mint amikor az ott élők meghatározták, hogy Oroszországgal együtt képzelik el jövőjüket, egyszersmind megerősítették elkötelezettségüket a történelmi igazság iránt - jelentette ki.

Putyin először látogatott el a Krím félszigetre március 21. óta, amikor a területet és Szevasztopol városát új jogi alanyokként az Oroszországi Föderációhoz csatolták, alig néhány héttel azután, hogy a Krímet orosz erők vonták ellenőrzésük alá.

Az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisának helyet adó krími kikötővárosban hatalmas tömeg gyűlt össze a Vlagyimir Putyin részvételével megtartott légi és vízi díszszemlére, amelyet a Győzelem Napja és Szevasztopolnak a fasiszta megszállás alóli felszabadításának 70. évfordulója alkalmából rendeztek.

A zene feloldhatja a rasszizmust

Publikálás dátuma
2014.05.09. 17:58
Fotó: MTI, Mohai Balázs
Bár a zenének megvannak a korlátai és önmagában nem elég, mégis segíthet feloldani a rasszizmust és az emberek közti ellenségeskedést - mondta az MTI-nek Leon Botstein amerikai karmester aki  vasárnap koncertet vezényel a Zeneakadémián a holokauszt áldozataira emlékezve

 A koncerten a pályáját Izraelben kiteljesítő Pártos Ödön, a munkaszolgálatosként az ukrajnaifronton elhunyt Weiner László, a katolikus hitre áttérő, s főművének egy latin misét valló Gyopár László, az 1944 júliusában ismeretlen helyen mártírhalált halt Nádor Mihály, valamint a zsidóbarátsággal és náci kollaborációval egyaránt megvádolt Dohnányi Ernő műveiből válogatnak.

Mint Leon Botstein felidézte, ugyanezt a műsort Hungary Torn (Szétszakított Magyarország) címmel tavaly tavasszal már nagy sikerrel bemutatták a New York-i Carnegie Hallban.

 "Az ötlet Bársony Pétertől származik, és nagy örömmel mondtam rá igent, hiszen zenekarommal, az Amerikai Szimfonikus Zenekarral egyik fő célkitűzésünk, hogy ritkán játszott műveket ássunk elő és mutassunk be a közönségnek. A téma azért is közel áll hozzám, mert kutatóként sokat foglalkoztam az Osztrák-Magyar Monarchia, majd a térség két háború közötti kulturális életével, főleg zenéjével és az itteni zsidó kultúrával. Ráadásul látom azt is, hogy a cseh vagy a német zsidósággal ellentétben a magyar zsidóság egykori virágzó kultúrája, különösen a zeneszerzők életműve, szinte teljesen ismeretlen az Egyesült Államokban" - magyarázta Botstein.

Pártos Yizkor (In Memoriam) című darabja, Weiner Nyitánya és Gyopár Credója mellett, a koncert egyik kiemelkedő darabja Dohnányi Szegedi miséje, melyet a komponista a szegedi Fogadalmi-templom felszentelésére szerzett, bemutatója 1930. október 25-én volt a szerző vezényletével.

"Dohnányit sok vád érte, amiért például az 1940-es években még Németországban koncertezett, miközben Bartók már emigrált, Kodályt pedig letartóztatták. Már idősödő ember volt, aki szerette a hazáját, és zenélni akart. Nem volt rossz ember; kétségtelenül nem volt hős sem, de egy ilyen mércének a legtöbben nem felelnénk meg. A fasisztákkal szimpatizáló felesége azonban bizonyosan rossz hatással volt rá" - fejtegette Leon Botstein, hozzátéve: a komponista végül az Egyesült Államokban telepedett le, ahol 1960-ban halt meg, viszonylagos ismeretlenségben.

A karmester az "igazi felfedezésnek" Nádor Mihály gyönyörű, romantikus hegedűversenyét tartja: "Nádor már idős emberként, a gettóban fejezte be a 20. század legelején elkezdett művét. A darab itt szerzett utolsó, harmadik tétele egészen megrendítő módon a századforduló romantikájához nyúl vissza; Nádort a halál kapujában nosztalgia fogta el...".

Leon Botstein az Amerikai Szimfonikus Zenekar vezetése mellett egy New York államban működő magánegyetem, a Bard College rektori székét is betölti 1975 óta. Az intézményben számos magyar diák tanul - elsősorban a zenét -, és élénk partneri viszonyt ápolnak a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiával is. Botstein emellett az ugyancsak Budapesten működő Közép-európai Egyetem (CEU) igazgatóságának elnöke is.

"Nagyon fontosak számunkra a magyarországi kapcsolatok. Sok diák érkezik hozzánk innen, különféle egyetemekről, és tőlünk is jönnek diákok a CEU-ra. Ezeket a régóta olajozottan működő kapcsolatokat tovább szeretnénk építeni" - hangsúlyozta.


Botstein szerint a zene és az oktatás egyaránt fontos szerepet játszik abban, hogy meghaladhassuk az ellenségeskedést. "Az oktatás egyik lényege, hogy megtanítja az embert megváltoztatni a véleményét, ha a tények ezt megkövetelik. Nelson Mandela nagy érdeme az volt, hogy párbeszédet kezdett egy nagyon kényes témáról, az apartheidről. Tehát a lényeg az, hogy ne kendőzzük el a kellemetlen tényeket sem, hanem beszéljünk róluk: ez vonatkozik a holokauszt feldolgozására is" - húzta alá.

A felvetésre, hogyan töltené meg közönséggel a magyar főváros utóbbi hónapokban megsokszorozódott koncerttermi helyeit, felidézte Classics Declassified (klasszikusok közérthetően) elnevezésű programját, melynek keretében először bevezető előadást tart a közönségnek, majd zenekarával bemutatja a művet, végül kérdésekre válaszol.

"A klasszikus koncertek látogatása a történelemben mindig is az idősebb korosztály kedvelt időtöltése volt. Ahhoz, hogy ma a fiatalokat meg tudjuk szólítani, olyat kell nyújtanunk, ami foglalkoztatja őket. Nem a mű zenei anatómiájáról kell beszélni, hanem például azokról a politikai körülményekről, amelyekben a darab megszületett. Lehet ecsetelni az irodalommal, a képzőművészettel való kapcsolatát, és általában azt, hogy mi teszi a művet korszakalkotóvá" - fejtegette.

A karmester szerint a zene élvezetéhez nem kell feltétlenül érteni hozzá, mint ahogy egy könyvet és egy festményt is élvezhetünk annak ellenére, hogy sohasem írtunk irodalmat vagy ragadtunk ecsetet; ezzel együtt az alapfokú zenei nevelés fontos hátteret ad - tette hozzá.

A vasárnap esti hangversenyen a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Nemzeti Énekkar lép fel (karigazgató Antal Mátyás), neves hazai énekes szólistákat, illetve Bársony Péter brácsa-, Kelemen Barnabás hegedű- és Lengyel Zoltán orgonaművész játékát is hallhatja a közönség.

 "Az árnyék völgyében járva…" mottójú koncert a Magyar Holokauszt Emlékév hivatalos programsorozatának része.

 

A zene feloldhatja a rasszizmust

Publikálás dátuma
2014.05.09. 17:58
Fotó: MTI, Mohai Balázs
Bár a zenének megvannak a korlátai és önmagában nem elég, mégis segíthet feloldani a rasszizmust és az emberek közti ellenségeskedést - mondta az MTI-nek Leon Botstein amerikai karmester aki  vasárnap koncertet vezényel a Zeneakadémián a holokauszt áldozataira emlékezve

 A koncerten a pályáját Izraelben kiteljesítő Pártos Ödön, a munkaszolgálatosként az ukrajnaifronton elhunyt Weiner László, a katolikus hitre áttérő, s főművének egy latin misét valló Gyopár László, az 1944 júliusában ismeretlen helyen mártírhalált halt Nádor Mihály, valamint a zsidóbarátsággal és náci kollaborációval egyaránt megvádolt Dohnányi Ernő műveiből válogatnak.

Mint Leon Botstein felidézte, ugyanezt a műsort Hungary Torn (Szétszakított Magyarország) címmel tavaly tavasszal már nagy sikerrel bemutatták a New York-i Carnegie Hallban.

 "Az ötlet Bársony Pétertől származik, és nagy örömmel mondtam rá igent, hiszen zenekarommal, az Amerikai Szimfonikus Zenekarral egyik fő célkitűzésünk, hogy ritkán játszott műveket ássunk elő és mutassunk be a közönségnek. A téma azért is közel áll hozzám, mert kutatóként sokat foglalkoztam az Osztrák-Magyar Monarchia, majd a térség két háború közötti kulturális életével, főleg zenéjével és az itteni zsidó kultúrával. Ráadásul látom azt is, hogy a cseh vagy a német zsidósággal ellentétben a magyar zsidóság egykori virágzó kultúrája, különösen a zeneszerzők életműve, szinte teljesen ismeretlen az Egyesült Államokban" - magyarázta Botstein.

Pártos Yizkor (In Memoriam) című darabja, Weiner Nyitánya és Gyopár Credója mellett, a koncert egyik kiemelkedő darabja Dohnányi Szegedi miséje, melyet a komponista a szegedi Fogadalmi-templom felszentelésére szerzett, bemutatója 1930. október 25-én volt a szerző vezényletével.

"Dohnányit sok vád érte, amiért például az 1940-es években még Németországban koncertezett, miközben Bartók már emigrált, Kodályt pedig letartóztatták. Már idősödő ember volt, aki szerette a hazáját, és zenélni akart. Nem volt rossz ember; kétségtelenül nem volt hős sem, de egy ilyen mércének a legtöbben nem felelnénk meg. A fasisztákkal szimpatizáló felesége azonban bizonyosan rossz hatással volt rá" - fejtegette Leon Botstein, hozzátéve: a komponista végül az Egyesült Államokban telepedett le, ahol 1960-ban halt meg, viszonylagos ismeretlenségben.

A karmester az "igazi felfedezésnek" Nádor Mihály gyönyörű, romantikus hegedűversenyét tartja: "Nádor már idős emberként, a gettóban fejezte be a 20. század legelején elkezdett művét. A darab itt szerzett utolsó, harmadik tétele egészen megrendítő módon a századforduló romantikájához nyúl vissza; Nádort a halál kapujában nosztalgia fogta el...".

Leon Botstein az Amerikai Szimfonikus Zenekar vezetése mellett egy New York államban működő magánegyetem, a Bard College rektori székét is betölti 1975 óta. Az intézményben számos magyar diák tanul - elsősorban a zenét -, és élénk partneri viszonyt ápolnak a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiával is. Botstein emellett az ugyancsak Budapesten működő Közép-európai Egyetem (CEU) igazgatóságának elnöke is.

"Nagyon fontosak számunkra a magyarországi kapcsolatok. Sok diák érkezik hozzánk innen, különféle egyetemekről, és tőlünk is jönnek diákok a CEU-ra. Ezeket a régóta olajozottan működő kapcsolatokat tovább szeretnénk építeni" - hangsúlyozta.


Botstein szerint a zene és az oktatás egyaránt fontos szerepet játszik abban, hogy meghaladhassuk az ellenségeskedést. "Az oktatás egyik lényege, hogy megtanítja az embert megváltoztatni a véleményét, ha a tények ezt megkövetelik. Nelson Mandela nagy érdeme az volt, hogy párbeszédet kezdett egy nagyon kényes témáról, az apartheidről. Tehát a lényeg az, hogy ne kendőzzük el a kellemetlen tényeket sem, hanem beszéljünk róluk: ez vonatkozik a holokauszt feldolgozására is" - húzta alá.

A felvetésre, hogyan töltené meg közönséggel a magyar főváros utóbbi hónapokban megsokszorozódott koncerttermi helyeit, felidézte Classics Declassified (klasszikusok közérthetően) elnevezésű programját, melynek keretében először bevezető előadást tart a közönségnek, majd zenekarával bemutatja a művet, végül kérdésekre válaszol.

"A klasszikus koncertek látogatása a történelemben mindig is az idősebb korosztály kedvelt időtöltése volt. Ahhoz, hogy ma a fiatalokat meg tudjuk szólítani, olyat kell nyújtanunk, ami foglalkoztatja őket. Nem a mű zenei anatómiájáról kell beszélni, hanem például azokról a politikai körülményekről, amelyekben a darab megszületett. Lehet ecsetelni az irodalommal, a képzőművészettel való kapcsolatát, és általában azt, hogy mi teszi a művet korszakalkotóvá" - fejtegette.

A karmester szerint a zene élvezetéhez nem kell feltétlenül érteni hozzá, mint ahogy egy könyvet és egy festményt is élvezhetünk annak ellenére, hogy sohasem írtunk irodalmat vagy ragadtunk ecsetet; ezzel együtt az alapfokú zenei nevelés fontos hátteret ad - tette hozzá.

A vasárnap esti hangversenyen a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Nemzeti Énekkar lép fel (karigazgató Antal Mátyás), neves hazai énekes szólistákat, illetve Bársony Péter brácsa-, Kelemen Barnabás hegedű- és Lengyel Zoltán orgonaművész játékát is hallhatja a közönség.

 "Az árnyék völgyében járva…" mottójú koncert a Magyar Holokauszt Emlékév hivatalos programsorozatának része.