Előfizetés

Agrármilliárdosok: Csányi, Bige, Leisztinger, Mészáros Lőrinc

A leggazdagabb magyarok idei összeállításban új névként szerepel a mezőgazdaságban is érdekelt Mészáros Lőrinc, akit Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasának tartanak.

Csányi Sándor, Bige László és Leisztinger Tamás - a napi.hu legújabb százas listája szerint továbbra is ők azok a leggazdagabb magyarok, akiknek közük van az agrárgazdasághoz is. Az összeállítás szerint a legvagyonosabbak csaknem egyharmada hozható összefüggésbe az agráriummal, az első két helyen álló Csányi és Bige ráadásul tavaly óta egymás kifejezett konkurenseinek tekinthető az agrárpiacon. Feltűnő, hogy a baromfiipar szinte valamennyi "régi motorosa" befért a százas listára.

Végképp megdőlni látszik az az érverés, amely szerint nem jövedelmezők az agrárgazdasági tevékenységek - írja a napi.hu-nak a száz leggazdagabb magyar névsorát tartalmazó 2014-es összeállítása alapján az Agrárszektor.hu. A listából kitűnik, hogy 31 többszörös milliárdos is összefüggésbe hozható az agráriummal, így tehát a leggazdagabbnak tartott magyarok csaknem egyharmadának van egyértelműen kimutatható, jelentősebb agrárgazdasági kötődése.

Nem meglepetés, hogy a névsort az idén is Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató vezeti 150 milliárd forintos becsült vagyonnal, akinek agrárérdekeltségeit a ma már tizenegy cégből álló Bonafarm csoport fogja össze. A második most is Bige László, a Bige Holding tulajdonosa, aki az összeállítás szerint 145 milliárdos vagyont mondhat magáénak. A legnagyobbak küzdelmében agrárszempontból Leisztinger Tamás foglalja el a harmadik helyet, aki 79,5 milliárd forintra taksált vagyonával a teljes milliárdos lista nyolcadik helyén szerepel.

Az Orbán Viktor bizalmasának számító felcsúti Mészáros Lőrinc a legismertebb azok közül, akik tisztán mezőgazdasági alaptevékenységből szerezték vagyonuk jelentős részét - írja az Agrárszektor.hu. Az építőiparban is érdekelt Mészáros Lőrinc vagyongyarapodásához jelentősen hozzájárult, hogy ezerhektáros nagyságrendben jutott földterületekhez az állami földpályázatokon. A felcsúti vállalkozó összességében 7,7 milliárdra taksált vagyonnal a 85. helyet birtokolja a százas listán.

A Malév a rossz példa

A Malév ügyét nagyon elrontotta az Orbán-kormány, a régióban sokan tanultak a rossz példából - mondta a napi.hu-nak adott interjújában Bognár András, a londoni ICF SH&E légiközlekedési tanácsadója.

Budapest sosem volt igazán jelentős szereplő a légi közlekedésben és fapados csomópont is csak nehezen lehet valamikor - véli Bognár András. Szerinte sosem nyitják újra bezárt a ferihegyi egyes terminált. Ha visszanézzük a Malév mutatószámait, akkor az utolsó egy évtizedben már alig növekedett a cég, vagy inkább már zsugorodott is.

Eközben az tőkehelyzete folyamatosan romlott, az adóssága pedig nőtt. Ebben a helyzetben maximum arra lett volna képes, hogy néhány jó szezont ki tudjon magából préselni, hiszen hasonlót látunk mostanság sok kelet-európai állami légitársaságnál is (LOT, Adria Airways, Air Baltic.) Arra azonban aligha lett volna ereje a cégnek, hogy a pénzügyi helyzetét önerőből rendezze.

A Wizz Airnek sokkal alacsonyabb az egy szék-kilométerre eső költsége - mondja Bognár András arra a kérdésre, hogy a fapados társaság miért tud eredményesebben gazdálkodni. Ebből adódóan a Wizz Air egyszerűen versenyképesebb, mint a Malév. Másrészt a Wizz Air nem szerezte meg a Malév által használt összes repülési jogot. Csak azokra pályázott, amelyeknél üzleti potenciált látott. Például a Budapest-Tirana repülési jog ma is kihasználatlan, pedig a Malév sok éven át üzemeltette ezt a járatot.

A Malév bukása pozitívan hatott a megmaradt állami légitársaságokra. Rá hivatkozva meg lehetett lépni olyan vállalati reformokat, amelyek korábban elbuktak a szervezeti ellenálláson. Emellett a szomszéd országok megtalálták a módját annak, hogy hogyan lehet az Európai Bizottsággal engedélyeztetni a légitársaságuknak nyújtott állami támogatásukat. Mára alapvetően összeállt az ehhez szükséges eszközkészlet és eljárási rend. Továbbá a légitársaságoknak sikerült átevickélniük a válság lefelé tartó szakaszán, és most, hogy elindult fölfelé a piac, már az ő eredményeik is javulni kezdtek.

Nőtt a saját márkás termékek forgalma

A saját márkás termékek a tavalyelőtti enyhe csökkenés után 2013-ban ismét nagyobb részesedést értek el a kiskereskedelmi forgalomban, és arányuk 26 százalékos volt - írja a Világgazdaság a GfK Hungária közlései alapján.

Két éve a kereskedelmi vállalatok saját márkái amiatt szorultak vissza, mert akkor a marketingtámogatás nélküli, kisebb gyártói márkák, az úgynevezett B márkás termékek forgalma átmenetileg megerősödött.

A nagy gyártói márkák - az A márkák - továbbra is őrzik pozíciójukat az általuk uralt sör-, tea-, kávékategóriákban, de például az élelmiszernapicikk-kereskedelemben az olyan kereskedelmi márkák vannak túlsúlyban, mint a fagyasztott áru, egyes tejtermékek, állateledelek.