Előfizetés

Szakemberhiány lassítja Paks II engedélyezését

Bár a kormányoldal az atomtörvény módosításával és egy 2011-es kormányrendelettel alaposan leegyszerűsítette az új atomerőművi blokkok hatósági engedélyezésének folyamatát, a tervezett paksi blokkok jóváhagyása így is szinte megoldhatatlan kihívás elé állítja a nukleáris hatóságot.

A Népszabadság információi szerint az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) választania kell, hogy a régi paksi blokkok felügyeletét, illetve üzemidő-hosszabbítását vagy a bővítést tartja-e fontosabbnak, mert a két, elvileg párhuzamosan végzendő feladat ellátására nincs elegendő személyi kapacitása.

A jelenlegi szabályozás szerint ma Magyarországon egy - a Pakson tervezettekhez hasonlóan kiemelt beruházásban létesülő - nukleáris reaktor engedélyezése lényegesen egyszerűbb és gyorsabb, mint egy szélerőműé, annak ellenére, hogy az utóbbinak a tényleges és főleg a potenciális környezeti hatásai lényegesen kisebbek. Jellemző adalék, hogy az új szabályok szerint az atomerőmű és a szélkerék hatásterülete papíron pontosan ugyanakkora, a telephely és annak 500 méteres sugarú környezete, ami teljességgel életszerűtlen, viszont megkönnyíti, hogy gyakorlatilag mindenkit, aki nem lakik a reaktor közvetlen szomszédságában, ki lehessen rekeszteni az engedélyezési eljárásból. (Korábban három kilométeres körben tekintették biztonsági szempontból érintettnek a beruházás környéken lakókat.)

Ilyen körülmények között a hatósági procedúra törvényes és szakszerű lebonyolításában különösen fontos szerep hárul az OAH-ra. Csakhogy a hivatal pillanatnyilag nincs abban a helyzetben, hogy ennek az elvárásnak megfeleljen. A lap úgy tudja, a nukleáris hatóság kalkulációi szerint a jelenleginél hússzal több szakemberre lenne szükség a telephely engedélyezéséhez, további ötvenre pedig a létesítési engedélyhez. Ez az jelenti, hogy összességében hetven kiképzett és rutinos szakértőt kötnének le a bővítésből adódó többletfeladatok. A hiányzó létszámot ugyanakkor nem könnyű előteremteni, például azért, mert nincs fedezet a jelentős létszámemelésre az OAH költségvetésében.

Másrészt egy nukleáris biztonsági felügyelő kiképzése a szakirányú diplomák és gyakorlatok megszerzése után még legalább két évig tart, vagyis nem megy egyik napról a másikra. A Népszabadság információi szerint ezt a problémát az OAH már többször jelezte a kormánynak, javaslatot téve a megoldásra, de a felvetésekre még nem érkezett érdemi válasz. A hatóság úgy igyekszik megoldani a válsághelyzetet - a közmeghallgatáson az üggyel kapcsolatban feltett kérdésre adott válasz szerint is -, hogy a jelenlegi létszámból próbálnak embereket átcsoportosítani.

További veszélynövelő tényező lehet, hogy a leegyszerűsített engedélyezésben az egyes kockázatforrásokat - egyebek mellett a földrengést, az árvizet, a tűzvészt, a szélsőségesen alacsony dunai vízállást, a terrorcselekményt - egymástól elkülönülten vizsgálják. A program egyelőre nem foglalkozik azokkal az esetekkel, amikor ezek közül a haváriák közül egyszerre több is jelentkezik, erősítve egymás hatásait. Márpedig például a 2011-es fukusimai baleset megmutatta, hogy igazán nagy katasztrófát az ilyen nem várt korrelációk tudnak okozni: az ottani erőmű gond nélkül elviselte volna külön-külön a földrengés vagy a szökőár pusztítását, a kettővel együtt azonban nem tudott megbirkózni a biztonsági rendszere.

Már alig két hét az szja-bevallásra!

Már csak szűk két hetük maradt az adózóknak arra, hogy a május 20-i határidőig elkészítsék személyi jövedelemadó (szja) bevallásukat; ezt várhatóan sokan idén is az utolsó pillanatokra hagyják, őket a NAV egyes ügyfélszolgálatai hosszított nyitva tartással várják majd.

Május 4-ig - a 356 ezer egyszerűsített, az adóhatóság által elkészített bevallással együtt - összesen 1,760 millió szja bevallás érkezett a NAV-hoz. A söralátétnek is nevezett adónyilatkozatot az eddig feldolgozott adatok szerint mintegy 19 ezren választották, mintegy 674 ezren csökkentett, mintegy 711 ezren pedig teljes adattartalmú bevallást nyújtottak be. 

Az eddig feldolgozott adatok szerint a legtöbb bevallást (680 ezer) kitöltő programmal elkészítve, kinyomtatva küldték be az adóhatósághoz, mintegy 503 ezret elektronikus úton, mintegy 580 ezret pedig papír alapon kitöltve. A NAV az szja-bevallásokhoz kötődően 17,4 milliárd forintot utalt ki, ebből 14,5 milliárd forintot az adózóknak, 2,1 milliárd forintot önkéntes kölcsönös biztosító pénztáraknak, míg 0,8 milliárd forintot nyugdíj-előtakarékossági számlákra.

Az szja-bevallásokban minden évben találnak hibákat a revizorok. A papír alapú kitöltésnél az eddigi tapasztalatok alapján mindig célszerű például ellenőrizni, hogy az adózó aláírta-e a bevallást, családi kedvezmény esetén pedig ügyelni arra, hogy pontosan adják meg a gyerekek, eltartottak adatait. A legcélszerűbb a kitöltő-programot használni, mert azáltal a hibák zöme kiszűrhető.

A NAV tavaly összesen közel 4,657 millió magánszemély szja-bevallását dolgozta fel. Ebből a hagyományos önbevallások száma 3,624 millió volt, az egyszerűsített bevallást több mint 294 ezren, a munkáltatói elszámolást több mint 708 ezren választották. Az adónyilatkozatot benyújtó magánszemélyek száma közel 30 ezer volt.

Minimálisan változott reggelre a forint árfolyama

Csupán minimálisan változott a forint árfolyama a főbb nemzetközi devizákkal szemben szerda estéről csütörtök reggelre a bankközi devizapiacon.

Az euró árfolyama szerda este 304,86 forint volt, csütörtök reggelre 304,82 forintra csökkent. A dollárt szerda este hétkor 219,02 forinton, csütörtök reggel hétkor 219,06 forinton jegyezték.

A svájci frankért szerda este 250,16 forintot kellett adni, csütörtök reggel 250,08 forintot. A japán jen árfolyama szerda este 2,1543 forint, csütörtök reggel 2,1512 forint volt.

Az eurót csütörtök reggel 1,3914 dolláron jegyezték, az euró csütörtökön 0,03 százalékot erősödött a dollárral szemben.