Felgyorsítják a Mol-INA tárgyalásokat

Az INA horvát olajipari vállalatról szóló tárgyalások felgyorsításáról állapodtak meg a horvát kormány és a Mol képviselői szerdai zágrábi tárgyalásukon, az egyeztetést május végén folytatják - közölték a tárgyalófelek a szerdai találkozó után.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója nyilatkozatában közölte, a horvát kormánnyal megegyeztek, hogy május végén folytatják és felgyorsítják a tárgyalásokat. Hozzátette, hogy készek a tárgyalások folytatására, de nem minden áron. 

A Mol-vezető szerint a szerdai egyeztetés konstruktív légkörű volt.

Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter kiemelte, hogy az utolsó találkozó óta sok idő telt el, és elégedetlenségét fejezte ki a tárgyalások elhúzódása miatt. 

Az utolsó találkozó óta a tanácsadókból és a szakemberekből álló munkacsoportok megvizsgálták az INA elmúlt években végzett üzleti tevékenységét, amellyel egy részvényes sem lehet teljesen elégedett - idézi a horvát kormány internetes oldala a minisztert. Ivan Vrdoljak szerint az eredmények is bizonyítják, hogy fel kell gyorsítani a tárgyalásokat és meg kell találni azt a megoldást, amely az INA-nak komoly és nyereséges jövőt biztosít.

Az INA két legnagyobb részvényese, a 44,84 százalékkal rendelkező horvát állam és a 49,08 százalékkal rendelkező Mol Nyrt. között tavaly szeptember óta már három tárgyalási forduló volt a vitás kérdések rendezésére. A horvát kormány a Mol által kialakított irányítási struktúrát, a Mol pedig a veszteséges gázüzletágat tekinti a legproblémásabb területnek.

Szerző

Etikai kódexet készít az ingatlanszakma

A szakma presztízsének növelése érdekében etikai kódexet állítanának össze a magyar ingatlanpiac szereplői, amiről szándéknyilatkozatot írt alá a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségének (MIOSZ) kezdeményezésére nyolc jelentősebb ingatlanpiaci szereplő - közölte a szövetség honlapján.

A kezdeményezést a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Magyar Ingatlanszövetség is támogatásáról biztosította. 

A szándéknyilatkozattal az aláírók célja a kódex létrehozásán túl egy etikai bizottság felállítása, illetve a közösen elfogadott normákat be nem tartó piaci szereplők szankcionálásának kidolgozása - áll a tájékoztatásban. 

Osadcow Gergely, a MIOSZ elnöke fontosnak nevezte az azonnali összefogást, mivel úgy tűnik, hogy az ingatlanpiac az elmúlt évek mélyrepülése után újból felfelé ível. Hangsúlyozta, hogy hiánypótló kezdeményezésről van szó, mivel az ingatlanközvetítői szakmának nincsen kamarája és elengedhetetlen az elavult jogszabályi háttérkörnyezet rendezése is.  

A résztvevők egyöntetű véleménye szerint a szakképesítés és hozzáértés nélkül dolgozó közvetítők rendkívül negatívan befolyásolják a teljes szakma megítélését, ezért is fontos, hogy a jövőbeli etikai kódex szerint eljáró, ügyfelek igényét ténylegesen kiszolgáló szakemberek dolgozhassanak csak az iparágban.

Az aláírók között volt a Balla Ingatlan, a City Cartel, a Duna House, a GDN Ingatlan, az Immo1, az Ingatlan1X, a Lakáscentrum és az Otthon Centrum, továbbá a MIOSZ képviselője.

Szerző

Csaknem a teljes éves hiány összejött négy hónap alatt

A 2014. év I-IV. havi központi költségvetési egyenlege összhangban van a bevételek és a kiadások idei évre tervezett időbeli lefutásával. Az államháztartás központi alrendszerének első négyhavi hiánya 951,1 milliárd forintra teljesült. 

A 2014-re tervezett éves hiány 984 milliárd forint. Így négy hónap alatt csaknem a teljes éves hiányt „összehozta” a kormány. Ugyanakkor a gazdasági tárca közleményében megnyugtatóan közli, hogy a növekvő kiadások nem veszélyeztetik az éves hiánycélt, amely idén - az uniós módszertan szerint számolva -, továbbra is a GDP 2,9 százaléka lehet. A 2013. év I-IV. hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 528,6 milliárd forint volt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium magyarázata szerint a két év első négyhavi egyenlegének eltérő alakulását olyan egyedi tényezők eredményezték, melyek a központi alrendszer egész évre vonatkozó pénzforgalmi hiányára nincsenek hatással, vagyis nem veszélyeztetik a kitűzött hiánycél teljesülését.

Egyrészt az idei év április hónapjában a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai, az Egészségbiztosítási Alapon belül a gyógyító-megelőző ellátások, valamint a központi költségvetési szervek kiadásai jelentős összegben meghaladták az előző évi összegeket, melynek legfőbb oka az, hogy a Magyar Államkincstár a május elejei szünnapok miatt már április végén átutalta a családtámogatásokhoz és a bérek kifizetéséhez szükséges fedezetet azért, hogy minden érintett a szokásos időben megkaphassa a fizetését és a járandóságát.

A központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak bére és a családi támogatások (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) előrehozott kifizetése értelemszerűen megnövelte az áprilisi kiadásokat, ugyanakkor a májusit csökkenti.

Ezen kívül a két év azonos időszakának összehasonlítását befolyásolták a 2013 szeptemberétől megvalósuló pedagógus-béremelés hatásai, illetve a 2013. április 1-jétől költségvetési szervként működő volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai.

Jelentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai is. Ez utóbbi részben az idei évi magasabb előirányzatból, részben a nettó finanszírozás körében folyósított utalások magasabb mértékéből fakad. Rontotta a központi alrendszer egyenlegét a tavalyi év azonos időszakához képest a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja keretében idén április végéig kifizetett 68,6 milliárd forint törlesztési célú támogatás. Ez ugyanakkor javítja az önkormányzati alrendszer egyenlegét – írja a  minisztérium.

A kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt érthetően a hiány nagyságának lefutása sem időarányos: az év elején a kiadások meghaladják a bevételeket. A mérték azonban – a fenti magyarázatok ellenére - meglepte az elemzőket.

Szerző