Nem tudtak megegyezni a fegyveres erőkről

Ma feloszlik a koszovói parlament és előrehozott választásokat írnak ki Koszovóban. A törvényhozás feloszlatását tegnap jelentették be Pristinában, erről Atifete Jahjaga államfő és a parlamenti pártok vezetői döntöttek. 

Jahjaga kijelentette, a pártvezetők szerint azért van szükség a rendkívüli választásokra, mert a jelenlegi parlamentben nem lehet meghozni olyan fontos , mint például a fegyveres erőkről szóló döntéseket, ezért meglátásuk szerint szükség van a politikai blokád feloldására, amit csak egy előrehozott választással lehet megoldani.

Hashim Thaci koszovói kormányfő, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) elnöke kijelentette, megállapodtak arról, hogy ma 10 órakor megkezdődik a koszovói parlament feloszlatásának folyamata, a rendkívüli választásokat pedig június 8-án tartják majd meg.

Kedden a Pritinában tárgyaló uniós bővítési biztos közölte, 2015-ben az Európai Unió stabilizációs és társulási megállapodást szándékozik kötni Koszovóval is.

Szerző

Hunyadi Mátyás volt a nyerő, az EU-gazdaság a rém

Publikálás dátuma
2014.05.07. 11:30
Képünk illusztráció - Fotó: Népszava, Bielik István
Többszörösen is aktuális kérdéssorra kellett válaszolniuk a diákoknak a szerdai történelem-érettségin, amely becsapós feladatokat is tartalmazott.

A középszintű történelem-érettségi első felében ókori keleti városokat kellett beazonosítani képek alapján, vannak kérdések a középkori városok kialakulásáról, Károly Róbert gazdaságpolitikájáról, XIV. Lajosról, Marxról és az 1989-es alkotmányról is.

Az érettségizők a mostani önkormányzati rendszerről is kaptak feladatot, és - évforduló lévén - a magyarországi holokausztról. Az esszékérdések között Hunyadi Mátyás, Nagy Imre 1956-os szerepe, az első ipari forradalom és a tatárjárás szerepelt. 

A feladatlap első része rövid választ igénylő kérdéseket tartalmazott általában egy forrásszöveg, kép, térkép vagy táblázat alapján. A második részben a diákoknak több lehetséges esszékérdés közül hármat kell választaniuk és kidolgozniuk. Egy egyetemes történelemre vonatkozó feladatot, és két magyar történelmi kérdést kellett megoldaniuk.

Az egyik magyar téma Klebersberg Kuno oktatáspolitikája volt. Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár többször nyilatkozott úgy, hogy követendő példának tartja Klebelsberg Kuno intézkedéseit - nem véletlen, hogy az iskolák állami intézményfenntartó központját is róla nevezték el. Az államtitkár-asszony március végén azt mondta, hogy a kormány - Klebelsberg elképzeléseihez hasonlóan - szintén a köznevelés színvonalának javítását tűzte ki céljául, ennek részeként pedig szeretné elérni, hogy olyan tanárok kerüljenek a pályára, akik magasan képzettek és a gyerekek érdekeit tartják szem előtt.

Az írásbeli feladatsort mintegy 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkották. Az összes feladat mintegy 50 százalékát a 19. és a 20. század történelme adta. A diákok történelmi atlaszt és helyesírási szótárt használhattak.

Középszinten 77 ezren, emelt szinten 6320-an érettségiztek történelemből.

Érdekesség, hogy a tavaly szeptember óta, felmenő rendszerben bevezetésre kerülő (egyelőre csak az általános iskola 1. osztályában) új Nemzeti alaptanterv szerint a történelem tananyagba bekerült a 2011-ben, a parlament Fidesz-KDNP többsége által elfogadott alaptörvény is. Vagyis legkorábban 2025-ben érettségizhetnek a diákok először Orbán Viktor „művéről”. Az még a jövő zenéje, hogy jelen- vagy múltidőben kell-e majd róla írniuk.

A legtöbb diák és tanár számított arra, hogy a holokauszt emlékéve miatt az idei töriérettségiben lesz olyan feladat, amely a holokausztról szól – mondta az eduline-nak az egyik budapesti gimnázium szaktanára, aki szerint nagy meglepetés nincs a középszintű vizsgán, viszont a közép-európai országok gazdasági teljesítményéről szóló feladatot sok vizsgázó el fogja rontani.

A szaktanár szerint a középszintű feladatsor első részében egy olyan feladat van, amely nehézséget okozhat a vizsgázóknak – a diákoknak egy grafikon alapján kell jellemezniük Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, valamint az Eu15 2001 és 2009 közötti gazdasági teljesítményét. „Bár az órákon szoktunk ehhez hasonló feladatokat gyakorolni, biztos vagyok benne, hogy sok diák el fogja rontani a grafikon értelmezését, és rossz válaszokat ad majd a kérdésekre. Persze ez nem a feladat hibája” – mondta a szaktanár.

Az érettségi után az eduline-on kommentelő diákok igazolták a pedagógus aggodalmát, volt, aki szerint a grafikon egyenesen "félrevezető" volt. Többen úgy vélekedtek, hogy az Atlasz-használattal nem sokra mentek a feladatok megoldásában. Ugyancsak többen voltak, akik az egyes kérdések érthetőségét kérték számon a feladatsor összeállítóitól. Az egyik kommentelő igen sarkosan fogalmazott:: "Van egy jó nagy szakadék az oktatás és az érettségi feladatok összeállítása között." Általában az EU-kérdést nevezték a legnehezebbnek, a kedvenc viszont Hunyadi Mátyás volt. 

Szerző
Frissítve: 2014.05.07. 14:27

Gaudi-Nagy szerint Pásztor örülhet, hogy nem lámpavason lóg

Gaudi-Nagy Tamás szerint Pásztor István  hazaáruló, megérdemelte, hogy leköpték és örüljön, hogy ennyivel megúszta, mert a hazaárulók a lámpavason szoktak lógni. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke meglepőnek nevezte, hogy a Kossuth téren senki nem volt, aki meg tudta volna védeni az inzultustól. 

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, a Jobbik országgyűlési frakciójának volt tagja ezt a közszolgálati televízió reggeli műsorának vendégeként mondta annak kapcsán, hogy az általa felhergelt demonstrálók tegnap Budapesten a Kossuth Lajos téren szidalmazták és leköpdösték a VMSZ elnökét.

Gaudi-Nagy Tamás szerint  Pásztor István hazaáruló, mert összeállt a magyar nemzeti érdekeket veszélyeztető szerb radikálisokkal, azokkal, akik kiüldözték a délvidékről a magyarok döntő többségét. Pásztor azért is a délvidéki magyarság árulója, mert nem követeli a területi autonómiát. Ezért ez a legkevesebb amit kaphatott Pásztor István és minden hazaáruló meg fogja kapni a jussát - tette hozzá a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szintén vendége volt az M1 reggeli műsorának, és jelezte: nem tesz feljelentést, amiért szidalmazták és leköpdösték kedden Budapesten, a Kossuth Lajos téren.

A politikus meglepőnek nevezte, hogy a Kossuth Lajos téren senki nem volt, aki meg tudta volna védeni az inzultustól. Pásztor István szerint Gaudi-Nagy Tamást a "mindegy hogy mi van, csak gyalázkodni lehessen" típusú közéleti szerepvállalás jellemezte az elmúlt években. Hozzátette: nem ijed meg tőle, ugyanis korábban találkozott már más "bitangokkal" is, és tőlük sem félt, mert harcedzett ember.Megfogalmazása szerint olyan nemzet építésében érdekelt, amely kiveti magából azokat, akik Gaudi-Nagy Tamáshoz hasonló nézeteket vallanak.

Vajdasági Szociáldemokrata Liga közleményben reagált arra, hogy Budapesten, a parlament alakuló ülése után a Jobbik szimpatizánsai inzultálták Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét. A közlemény szerint a vajdasági szerb formáció elvárja, hogy a magyar hatóságok a legszigorúbban megbüntessék a támadás résztvevőit. Meggyőződésünk, hogy Magyarország az illetékes szervek megfelelő reakciójával és az incidens minden résztvevőjének felelősségre vonásával megmutatja, hogy a fizikai erőszak és a sértegetés nem – és nem is lehet – a politikai különbségek demonstrálásának módja” - áll a közleményében.

Pásztor István a vajdasági Magyar Szónak úgy nyilatkozott, gyalázatosnak tartja és szörnyű jelenségként éli meg, hogy kedden tüntetők szidalmazták és megköpködték Budapesten, a Parlament előtt. Hihetetlenül megalázó, meglepő, letaglózó és méltatlan helyzet volt - mondta a vajdasági magyar politikus. Sok mindenre fel lehet készülve az ember, de hogy a dísztéren, a parlament alakulásának napján, egy ünnepi pillanatban ez érje, arra senki sem készülhet fel. A történtek a demokrácia felfogása szempontjából is kételyeket és kérdéseket vet fel az emberben – nyilatkozta Pásztor István, aki a szabad véleménynyilvánítással való visszaélésnek nevezte a történteket.

Szerző