Új gázlelőhelyben bízik a horvát kormány

Publikálás dátuma
2014.05.07. 07:27
Kikötők és strandok mellett hamarosan gázkutak is szegélyezhetik a horvát tengerpartot.
Megváltoztathatja az energiapiaci játszmát Kelet-Közép-Európában a horvátországi tengeri olaj- és gázkincs - vélik a Financial Timesnak nyilatkozó elemzők a napi.hu tudósítása szerint. A szakértők úgy vélik: az új forrás szerencsés esetben érezhetően csökkentheti a régió függését az orosz szállításoktól.

A horvát tengerpart eddig is csinos turisztikai bevételt biztosít az országnak, ám a zágrábi kormány valahol egészen máshol, a tenger feneke alatt látja a gazdagság igazi forrását. A múlt hónapban elindították az első offshore szénhidrogén-feltárási tendert, amelyen egy 29 blokkra osztott, közel 37 ezer négyzetkilométeres térségben (több mint egyharmad magyarországnyi terület) adnak feltárási licenceket a jelentkezőknek.

A horvát vezetés abban bízik, hogy a hét hónapig nyitva álló pályázati idő eredményeként a következő öt évben 2,5 milliárd dollár befektetés érkezik az országba. A végeredmény olyan olaj- és gázkitermelés lehet, amely jelentősen mérsékli Horvátország energiafüggőségét és lendületet ad a lomha gazdasági növekedésnek. Emellett abban is bíznak, hogy az ország a kelet-közép-európai régió energiaközpontjává válhat - derül ki Barbara Doric, a Horvát Szénhidrogén Hivatal elnökének szavaiból. Az olajbányászat ugyan szép múltra tekint vissza Horvátországban, de ez az első eset, hogy offshore programot indítanak, amelyben ráadásul érintetlen készleteket akarnak kiaknázni - emlékeztet a napi.hu.

A feltárásra váló blokkok területe nagyjából 1000-től 1600 négyzetkilométer közötti (a Balaton felszíne szűken 600 négyzetkilométer - a szerk.), északon gázt, délen olajat remélnek a tengerfenék alatt. A kutatási koncessziók ötévesek - egyéves hosszabbítási lehetőséggel -, amelyeket 25 éves kitermelési licenc követhet.

Az ügy magyar vonatkozása, hogy minden offshore feltárási és kitermelési tevékenységet a részlegesen horvát állami kézben lévő INA olajvállalat irányít, amelynek tulajdoni viszonyairól elhúzódó vita alakult ki a többségi tulajdonos Mol és a zágrábi kormány között.

Időközben menesztették azt a horvát pénzügyminisztert, aki korábban Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatót a leghevesebben illette különböző korrupciós vádakkal, a Mol INA feletti irányításának a megszerzése kapcsán. Zoran Milanovic miniszterelnök tegnap jelentette be, hogy eltávolítja posztjáról Slavko Linic pénzügyminisztert, mivel a politikus már nem élvezi bizalmát - jelentették horvát internetes lapok. A kormányfő Boris Lalovacot nevezte meg új pénzügyminiszterként.

Az eset iróniája az, hogy a miniszternek korrupciós gyanú miatt kellett távoznia. A pénzügyminiszter menesztésére azután került sor, hogy a sajtó megvádolta Linicet: 27 millió kunával (egymilliárd forint) megkárosította az államot egy földterület áron felüli beszámításával egy csődeljárás során.

Slavko Linic állítása szerint minden a törvények betartásával történt, az adóhivatal becslése szerint azonban sokszorosan túlbecsülték a földterület árát. Ezt egyébként az egyik nagy nemzetközi bank becslése is alátámasztja.

Szerző

Perre mennek a bankok, de fizetnek

Öt kereskedelmi bank és négy takarék száll szembe az MNB-vel a bíróságon a büntetés miatt, amit a jegybank a jogszabályellenesen felszámított díjakért szabott ki márciusban - tájékoztatta Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője a Napi Gazdaságot. 

Bíróságra megy a Raiffeisen, az Erste, az FHB és a DRB Bank, a Mohácsi Takarék Bank, valamint a Szabolcs, a Hévíz és Vidéke, a Tisza és a Fontana Credit takarékszövezet.

A jogi utat választó bankok közül többnek is a maximális büntetéshez közeli összeget kellene megfizetnie, így a Raiffeisennek és az Erstének egyaránt 98 millió forintot, míg az FHB-nek 95-öt. Az érintett pénzintézetek ettől függetlenül az előírt határidőig - május végéig - visszafizetik ügyfeleiknek a díjakat, melyeket az MNB szerint jogtalanul szedtek be.

A pénzintézetek kiállnak amellett, hogy működésük és díjszabásuk jogszerű volt, az elmarasztaló döntés pedig méltánytalan és megalapozatlan, míg a jegybank úgy véli, határozata kiállja a bíróság próbáját is.

Szerző

Ezermilliárdos fiaskó?

Publikálás dátuma
2014.05.07. 07:22
Nem hatott a propaganda FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
"Ezermilliárd dolláros fiaskónak" nevezte a kábítószer-kereskedelem elleni globális háborút kedden Soros György magyar-amerikai nagybefektető a Financial Timesban közölt cikkében. A kormányok világszerte több mint négy évtizede hatalmas összegeket ölnek hatástalan drogellenes erőfeszítésekbe.

Ez a fellépés nem csupán pénzpocsékolás, de a szándékolttal ellentétes hatást ér el, ráadásul olyan programok kárára történik, amelyek viszont működőképesek, mint például a tűcsereprogram, vagy a helyettesítő szerekkel folytatott terápia - áll a londoni gazdasági napilapban megjelent írásban.

Soros György idéz egy hamarosan megjelenő tanulmányból, amely a patinás londoni egyetem, a London School of Economics (LSE) kutatási programja keretében készült, öt Nobel-díjas közgazdász támogatásával. Soros György szerint a globális kábítószer-ellenes harc eddigi eredményeit feldolgozó tanulmány végkövetkeztetése az, hogy e fellépés több kárral járt, mint haszonnal.

Nem hatott a propagandaFOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

Nem hatott a propagandaFOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

A drogtilalom óriási feketepiacot teremtett, amelynek éves forgalma 300 milliárd dollár körülire taksálható, mindemellett a kábítószer-forgalom ellenőrzésének feladatát a termelő és tranzitországokra, például Afganisztánra és Mexikóra hárítja át.

Ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja azt az alapvető igazságot, hogy a kábítószerpiac igencsak alkalmazkodó, és ha valahol visszaszorítják, áttelepül máshova.

Erre példa Kolumbia. Amikor a kolumbiai hatóságok eredményt értek el az ország kokainkereskedelmének felszámolásában, az "üzlet" és a vele járó erőszakhullám Mexikóba vonult át. Az LSE-tanulmány becslése szerint a mexikói emberölési bűncselekmények 2007 óta végbement emelkedésének több mint 20 százalékához a kolumbiai karhatalmi fellépés járult hozzá.

A szerző szerint a jelenlegi kábítószer-ellenes politika árát nemcsak a termelők, hanem a fogyasztó országok is megfizetik.Különösen igaz ez az Egyesült Államokra, ahol a világ teljes lakosságának nem egészen öt százaléka, a globális börtönnépességnek viszont több mint 25 százaléka él.

Legtöbbjük kábítószer-kihágásért és egyéb, nem erőszakos bűncselekményekért került rács mögé, és az ő esetükben a bebörtönzés alternatíváival - például a drogfüggőség kezelésével - valószínűleg olcsóbban és hatékonyabban el lehetne érni a társadalom védelmét és a visszaeső bűnözés csökkentését - írta.

Soros György felidézi, hogy az általa finanszírozott Nyitott Társadalom Alapítvány olyan kárenyhítő programokat támogat, mint a tűcsere, amely kipróbált és költséghatékony megelőzési módja a HIV-fertőzés terjedésének.

Van olyan ország, ahol kimutatták, hogy a tűcsereprogramra költött minden dollár 27 dollárnyi költségmegtakarítást eredményez, ami "nem csekélység", tekintettel arra, hogy a HIV-fertőzések kezelésére dollármilliárdokat kell fordítani. Ennek ellenére az amerikai Kongresszus nem hajlandó a tűcsereprogram szövetségi finanszírozására - tette hozzá.

Szerző