Legyen ön is trilliomos!

Publikálás dátuma
2014.05.07. 08:13
Bill Gates a legesélyesebb? - Fotó: Gettyimages
A világ legnagyobb része számára már a „milliárdos” is felfoghatatlan gazdagságot takar. Egy londoni pénzügyi jogász számításai szerint már nincs messze az idő, hogy megjelenjen a Földön az első „trilliomos”, azaz egy olyan szupermágnás, akinek vagyona eléri az egymilliószor egymillió dollárt.

Bob Lord, aki az Inequality.org portálon fejtette ki elméletét, úgy számolt, hogy 25 év múlva, azaz 2039-ben juthat el valaki ehhez a hihetetlen összeghez. Becslése  a Forbes magazin listáján szereplő 400 leggazdagabb ember vagyongyarapodásának ütemén, valamint új, feltörekvő országok, Kína és India gazdagodási trendjén alapult.

A Times által is idézett előjelzés szerint az első „trilliomos” várhatóan az Egyesült Államokban, vagy pedig Indiában fog felbukkanni. Jelenleg Bill Gates tűnik a legesélyesebbnek, ő vezeti a Forbes-listát 72 milliárd dollárral. Ha vagyongyarapodása tartja a jelenlegi ritmust, negyedszázadon belül elérheti a trilliót. A Microsoft alapítója akkor még csupán 83 éves lesz.

Nem mindenki osztja Lord elméletét. Például Oliver Williams, a londoni Wealth Insight pénzügyi tanácsadó cég vezetője úgy véli, hogy a trilliós vagyonhoz legalább 50, vagy 75 év kell és valószínűleg olyan ember éri el ezt a ma még elképzelhetetlen csúcsot, aki feltalál valamit, amivel megváltoztatja a világ folyását – ahogyan azt mellesleg Bill Gates tette.

Elképzelhető, hogy a jövendő hiperszupergazdag ember megoldást talál egy globális problémára, mint például a Föld ivóvíz-ellátására, vagy pedig kitalál valamit, amiről a világ ma még nem tudja, hogy szüksége van rá – mint ahogy a Facebook-kal történt.  A CreditSuisse svájci beruházási bank előrejelzése szerint 40 éven belül 11 trilliomos lesz a Földön.

Abban valamennyi szakértő egyetért, hogy a gazdagok és a szegények közötti  szakadék egyre növekszik. A londoni központú Oxfam szegénység elleni nemzetközi civil szervezet közelmúltbeli felmérése szerint ma a Föld 85 leggazdagabb embere annyi vagyont birtokol, mint amennyi a legszegényebb három és fél milliárdnak összesen van. 

 

Szerző

Új gázlelőhelyben bízik a horvát kormány

Publikálás dátuma
2014.05.07. 07:27
Kikötők és strandok mellett hamarosan gázkutak is szegélyezhetik a horvát tengerpartot.
Megváltoztathatja az energiapiaci játszmát Kelet-Közép-Európában a horvátországi tengeri olaj- és gázkincs - vélik a Financial Timesnak nyilatkozó elemzők a napi.hu tudósítása szerint. A szakértők úgy vélik: az új forrás szerencsés esetben érezhetően csökkentheti a régió függését az orosz szállításoktól.

A horvát tengerpart eddig is csinos turisztikai bevételt biztosít az országnak, ám a zágrábi kormány valahol egészen máshol, a tenger feneke alatt látja a gazdagság igazi forrását. A múlt hónapban elindították az első offshore szénhidrogén-feltárási tendert, amelyen egy 29 blokkra osztott, közel 37 ezer négyzetkilométeres térségben (több mint egyharmad magyarországnyi terület) adnak feltárási licenceket a jelentkezőknek.

A horvát vezetés abban bízik, hogy a hét hónapig nyitva álló pályázati idő eredményeként a következő öt évben 2,5 milliárd dollár befektetés érkezik az országba. A végeredmény olyan olaj- és gázkitermelés lehet, amely jelentősen mérsékli Horvátország energiafüggőségét és lendületet ad a lomha gazdasági növekedésnek. Emellett abban is bíznak, hogy az ország a kelet-közép-európai régió energiaközpontjává válhat - derül ki Barbara Doric, a Horvát Szénhidrogén Hivatal elnökének szavaiból. Az olajbányászat ugyan szép múltra tekint vissza Horvátországban, de ez az első eset, hogy offshore programot indítanak, amelyben ráadásul érintetlen készleteket akarnak kiaknázni - emlékeztet a napi.hu.

A feltárásra váló blokkok területe nagyjából 1000-től 1600 négyzetkilométer közötti (a Balaton felszíne szűken 600 négyzetkilométer - a szerk.), északon gázt, délen olajat remélnek a tengerfenék alatt. A kutatási koncessziók ötévesek - egyéves hosszabbítási lehetőséggel -, amelyeket 25 éves kitermelési licenc követhet.

Az ügy magyar vonatkozása, hogy minden offshore feltárási és kitermelési tevékenységet a részlegesen horvát állami kézben lévő INA olajvállalat irányít, amelynek tulajdoni viszonyairól elhúzódó vita alakult ki a többségi tulajdonos Mol és a zágrábi kormány között.

Időközben menesztették azt a horvát pénzügyminisztert, aki korábban Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatót a leghevesebben illette különböző korrupciós vádakkal, a Mol INA feletti irányításának a megszerzése kapcsán. Zoran Milanovic miniszterelnök tegnap jelentette be, hogy eltávolítja posztjáról Slavko Linic pénzügyminisztert, mivel a politikus már nem élvezi bizalmát - jelentették horvát internetes lapok. A kormányfő Boris Lalovacot nevezte meg új pénzügyminiszterként.

Az eset iróniája az, hogy a miniszternek korrupciós gyanú miatt kellett távoznia. A pénzügyminiszter menesztésére azután került sor, hogy a sajtó megvádolta Linicet: 27 millió kunával (egymilliárd forint) megkárosította az államot egy földterület áron felüli beszámításával egy csődeljárás során.

Slavko Linic állítása szerint minden a törvények betartásával történt, az adóhivatal becslése szerint azonban sokszorosan túlbecsülték a földterület árát. Ezt egyébként az egyik nagy nemzetközi bank becslése is alátámasztja.

Szerző

Perre mennek a bankok, de fizetnek

Öt kereskedelmi bank és négy takarék száll szembe az MNB-vel a bíróságon a büntetés miatt, amit a jegybank a jogszabályellenesen felszámított díjakért szabott ki márciusban - tájékoztatta Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője a Napi Gazdaságot. 

Bíróságra megy a Raiffeisen, az Erste, az FHB és a DRB Bank, a Mohácsi Takarék Bank, valamint a Szabolcs, a Hévíz és Vidéke, a Tisza és a Fontana Credit takarékszövezet.

A jogi utat választó bankok közül többnek is a maximális büntetéshez közeli összeget kellene megfizetnie, így a Raiffeisennek és az Erstének egyaránt 98 millió forintot, míg az FHB-nek 95-öt. Az érintett pénzintézetek ettől függetlenül az előírt határidőig - május végéig - visszafizetik ügyfeleiknek a díjakat, melyeket az MNB szerint jogtalanul szedtek be.

A pénzintézetek kiállnak amellett, hogy működésük és díjszabásuk jogszerű volt, az elmarasztaló döntés pedig méltánytalan és megalapozatlan, míg a jegybank úgy véli, határozata kiállja a bíróság próbáját is.

Szerző