Előfizetés

A Citadella visszavétele

V. J.
Publikálás dátuma
2014.05.06. 07:18
Turisták helyett rendőrök FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
A tegnapi hírek szerint az idegenforgalmi főszezonban a Citadellát nem lehet majd rendeltetésszerűen használni. Az állam ugyanis karhatalmi segítséggel hétfő reggel „visszavette” a Gellért-hegyi komplexumot. Hosszú pereskedés várható, mert a kitessékelt bérlők nem engednek.

Hatalmas rendőri erőkkel „foglalta vissza” a Citadellát az állam. A hétfői akciót a vagyonkezelő azzal indokolta, hogy „az állam, jó gazda módjára, vette vissza jogos tulajdonát, az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított Citadellát".

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának megállapítása szerint ugyanis a Citadella használata, illetve hasznosítása nem felel meg a világörökségről szóló törvény rendelkezéseinek. A bérlők elvégezték ugyan a szükséges karbantartásokat és az alkalomszerű javításokat, de lényegében csak az üzleti érdekeiket érintő beruházásokat hajtották végre.

Siklóbiznisz készülőben
A BKK megveszi a Budapesti Gyógyfürdő ZRT-től a Rác Sikló Kft. 25 százalékát, mert értelmesnek ötletnek tartja a gellérthegyi sikló megépítését, és az elképzelésnek amúgy is közlekedésszakmai kapcsolata van, áll az előterjesztésben, amit csütörtökön tárgyal a Fővárosi Közgyűlés, derült ki fél éve. A javaslat szerint 2013 októberének végére az összes szükséges engedélyt megszerezték, a beruházást el lehet kezdeni. A finanszírozás a korábbi elképzeléseknek megfelelően a többségi (magán)tulajdonos kezében lesz saját erő és banki hitel felhasználásával.
Korábbi tervek szerint a gellérthegyi sikló egy 300 méter hosszú pályán működik majd. A Hegyalja út és a Rác fürdő közötti alsó állomástól a Citadella sétányig viszi az utasokat. A két, egyenként 40 férőhelyes kabin óránként 540 fő szállítására akalmas, és a nap 24 órájában közlekedik majd. Ha a Citadellát visszaszerzi az állam, elképzelhető, hogy a látványosság megközelítését - a buszok kitiltásával, a parkolás nehezítésével - "kötelezően" az új siklóra terelheti, ami hatalmas bevételt hozhat a tulajdonosnak.


„A hasznosítási pályázat tavaszi kiírásáig, annak lezárultáig a korábbi bérlők maradhatnak" - jelentette be tavaly novemberben Hoffmann Tamás Újbuda fideszes polgármestere, amikor az államtól a kerület megkapta a Citadellát.

Alig egy hónappal később azonban az önkormányzat visszaadta az ajándékot, mert: „a jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé, hogy a XI. kerület határozott időre, 50 évre vegye vagyonkezelésbe a Citadellát, melynek turisztikai fejlesztése, kulturális célú hasznosítása, a szélesebb közönséget vonzó, hosszú távú üzemeltetése így nem biztosított”.

Az MNV viszont 2014 márciusában felszólította a bérlőket, hogy április 30-ig kiürítve adják át a területet. Lelassította az ügymenetet, hogy a kerület jegyzője 2013. november 5-én ideiglenes használati engedélyt adott a Citadella bérlőinek. Amint ez az MNV Zrt. tudomására jutott, azonnal eljárást indított a szerződés megszüntetésére. A vagyonkezelői jog így 2014. január 17-én megszűnt.

„A terület konkrét vagyonkezelő felé történő átadása egyeztetés alatt van, az ezzel kapcsolatos tárgyalások folynak” – közölték, de, hogy ezek lezárulta mikorra várható, nem tudtuk meg. 

Törvénytelennek nevezte viszont az eljárást a létesítmény éttermét üzemeltető cég ügyvezetője hétfőn. Magyar Istvánné, a Gastro-Top Kft. ügyvezetője újságírók előtt elmondta: 2013 októberében határozat született, amely a 2014 decemberében hatályba lépő világörökségi törvényre hivatkozva rendelkezik arról, hogy a Citadella használóinak el kell hagyniuk a területet, mert azt birtokba kívánja venni a MNV Zrt.

Magyar Istvánné szerint ez 2013. november 11-én maradéktalanul teljesült, a használók birtokba adták az MNV-nek a Citadellát, az MNV pedig vagyonkezelésbe a XI. kerületi önkormányzatnak adta azt tovább. Az önkormányzat ezt követően hasznosítási szerződést kötött a területre.

Az ügyvezető szerint ennek ellenére folyik a mostani eljárás, és úgy vélte, a 2013. november 11-én történt végrehajtást akarják újrafoganatosítani, amire nincs magyarázat. Magyar Istvánné közölte: bírósághoz fordulnak. Az ügyvezető az újságíróknak átadott egy levelet, amelyet Márton Péter, az MNV vezérigazgatója írt Hammerstein Juditnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkárának.

Ebben ez áll: "2013. november 11-én a határozatban felsorolt valamennyi, a birtokba adásra kötelezett mind a hat használó birtokba adta az ingatlant az MNV Zrt.-nek".

Tavaly a Világörökség Központ küldöttsége, több hatóság, köztük az Örökségvédelmi Hivatal és a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség is vizsgálta a Citadellát, de semmilyen problémát nem talált.

A hír nyomán szinte sokkot kapott az idegenforgalmi szakma. Pásztor László, a Blaguss ügyvezetője a Népszavának elmondta, márt hétfőn is több csoportjuk buszát fordították vissza a Citadelláról, amit a külföldiek értetlenül fogadtak. Értesítést a szakma nem kapott, és napközben sem jutottak információkhoz.

Ez különösen azért kellemetlen, mert az étteremben is hónapokkal ezelőtti foglalásaik vannak, és nem tudják, mire számíthatnak. Hasonló lehet a helyzet az ottani szállodával.  

Már közmunka sincs

Eddig kétszáz közmunkás dolgozott Rakacán, jelenleg negyven ember foglalkoztatására van pénz, de júniustól tovább kell csökkenteni a létszámot. A környéken semmilyen munkalehetőség nincs, a településen száz százalékos a munkanélküliség. Eközben a kabinet arról beszél, év végéig havi átlagban kétszázezer ember napi nyolcórás közfoglalkoztatását biztosítják. 

Az április választásig csaknem kétszáz közmunkás dolgozott, most mindössze negyvenen maradhattak a mezőgazdasági programban, június elsejétől pedig már csak húsz embert foglalkoztathat az önkormányzat Rakacán. Erről tájékoztatta lapunkat Komjáthi Imre, a Közmunkás Szakszervezet társelnöke, akinek információját a település polgármestere is megerősítette.

Kiss Béla lapunknak úgy fogalmazott "borzasztó" hangulat van a faluban, vissza kellett hívnia az embereket, akik már fel sem vehetik a munkát. Eddig szinte mindenki folyamatosan dolgozott, most marad számukra a 22 800 forintos segély.

Ennyiből kell megélniük a családoknak. "Jön az éhezés" - jegyezte meg Kiss Béla, aki azt is hozzátette, az emberek a polgármestereken állnak majd ezért bosszút az őszi választáson, pedig nem a településvezetők tehetnek róla, ők csak a végrehajtói a kormány döntésének.

Megjegyezte azt is, a környező falvakban is hasonló a helyzet. Rakacán száz százalékos a munkanélküliség, és más borsodi településen sem sokkal jobb a helyzet. Komjáthi Imre lapunknak már korábban jelezte, a településvezetők arról tájékoztatták, a munkaügyi központok a választások után azonnal jelezték, csökken a közmunkások foglalkoztatására fordítható keret.

Arról beszélnek - mondta -, hogy az önkormányzati választásig még többé-kevesbé fenntartja a programokat a kormány, "csordogál pénz", mert minél kevesebb szavazatot akar veszíteni, de ősszel "jön az igazi fekete leves".

Először a vizsolyi polgármester jelezte: a választás után két nappal üzentek neki a munkaügyi központból, hogy csökkentenie kell a közmunkások számát, mert elfogyott a pénz. Mint mondta, áprilisban még százhárman dolgoztak a településen, május elsejétől huszonöten fognak. "Most itt ülünk, és húzogatjuk ki a neveket, hogy kinek nem lesz májustól kenyérre valója."

A Belügyminisztérium cáfolta a létszám csökkentését, a napokban pedig a Magyar Közlönyben jelent meg a kormányhatározat, miszerint az év végéig havi átlagban kétszázezer ember napi nyolcórás közfoglalkoztatását kell biztosítani. A közfoglalkoztatásért felelős miniszternek - vagyis a belügyi tárca vezetőjének - fel kell mérnie, hogy milyen reális igény van a havi átlagosan kétszázezernél több közfoglalkoztatottra.

A többletlétszám foglalkoztatására tervezetet kell készítenie, amit július 15-ig kér a kormány. Komjáthi Imre szerint szerint nagyon átlátszó a kormány terve. Most csökkentik a költségeket, de fenntartják a reményt, hogy lesz munka. Augusztusban, közvetlenül az önkományzati választások előtt újra "fontosak" lesznek a közmunkások, és dolgozhatnak egy rövid ideig.

Utána viszont már nem kellenek, a szavazatukra négy évig nem lesz szükség - magyarázta. Megjegyezte, augusztusban sem lesznek majd könnyű helyzetben a polgármesterek, a segélyen élők foglalkoztatásához ugyanis húsz százalék önrészt kell előteremteniük, csak ennek megléte után jár az állami támogatás. Egy olyan falu, ahol az emberek kizárólag segélyeken tengődnek, ezt biztos, hogy képtelenek lesznek előteremteni.

Gúr Nándor szocialista országgyűlési képviselő tegnap úgy fogalmazott: a téli látszatfoglalkoztatási programnak vége, a foglalkoztatási statisztikákkal való trükközést azonban minden bizonnyal folytatja a kormány. A téli közmunkaprogram végével százezer ember került az utcára.

A Kelet-Magyarországot különösen súlyosan érintő leépítések miatt van olyan borsodi település, ahol negyedére csökkent a közfoglalkoztatottak száma. Persze nincs kétségünk afelől, hogy hamarosan ismét beindul az állami munkahelygyár, hiszen előttünk áll még két választás, a közmunkaprogram mesterséges tuningolásának pedig egyetlen célja van: a szavazatmaximalizálás.

Itt az érettségiszezon

Molnár Richárd
Publikálás dátuma
2014.05.06. 07:15
Vizsgáznak a Kőrösi Csoma Sándor Kéttannyelvű Baptista Gimnázium tanulói FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Mintegy 15 ezer fiatallal kevesebben jelentkeztek az idén érettségire, bár tavaly óta nem változott érdemben a vizsgák és az azzal egybekötött felsőoktatási felvételik rendszere. 

Középszinten Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című versének összehasonlító elemzésével, illetve egy Márai Sándor-idézet elemzésével, emelt szinten pedig Ady Endre A fehér lótuszok és Pilinszky János Egy arckép alá című versének elemzésével tegnap megkezdődtek az írásbeli érettségik.

Utóbbi esetében a matúrázóknak nem adták könnyen az emelt szintű érettségiért a felsőoktatási felvételin járó pluszpontokat: egyebek mellett a fehér lótusz költői képét kellett értelmezniük, meg kellett magyarázniuk a műben szereplő kifejezéseket, például a mátka és a hajbókol szavakat, ezen felül francia szimbolista költőket kellett megnevezniük, illetve fel kellett ismerniük öt Ady-versrészletet.

Az elégséges jegyhez minimum 25 százalékos eredményt kell elérni.  Ma matematika, holnap történelem írásbelikkel folytatódik a vizsgaszezon, amelyre egyébként kilenc éve nem jelentkeztek ilyen kevesen. Az idén 117 800-an tesznek érettségit, 15 400 fővel kevesebben, mint tavaly.

Legutóbb 2005-ben volt még alacsonyabb a matúrázók létszáma, akkor 116 300-an vizsgáztak. A csökkenés 2011 óta folyamatos, az Orbán-kormány akkor korlátozta először drasztikusan a felsőoktatási felvételi keretszámokat, ami visszavetette a felvételizők létszámát is (a kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a matúra egyben felvételinek is minősül).

A 2012-es diáktüntetések hatására azonban 2013-ban megszüntették az állami ösztöndíjas szakok keretszámait, a népszerű szakokon pedig előre meghatározták a ponthatárokat. Így tavaly lényegében ugyanannyian kerültek be az egyetemek és főiskolák ingyenes képzéseire, mint 2010-ben. A felvételi rendszeren azóta nem változtattak érdemben.

Elgondolkodtató, bár új adatokkal nem igazán szolgáló felmérés látott nyilvánosságot az érettségi megkezdésével egyidőben. A 20 és 35 év között fiatalok 48 százaléka végleg elköltözne Magyarországról, ha erre lehetősége lenne - derült ki a külföldön is sikeres magyar start-up válalkozások, például a Prezi és a Ustream által működtetett Bridge Budapest felméréséből.

A megkérdezettek fele szerint Magyarországon nem érték, ha valaki sikeres, kétharmaduk szerint minden a szerencsén és a kapcsolatokon múlik, nem pedig a teljesítményen és a tudáson. A fiatalok közül egyre többen tartják fontosnak a külföldi tanulást vagy munkát, a megkérdezettek negyven százaléka dolgozna külföldön.