Előfizetés

Közös felelősség a nyomtatott kultúra

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2014.05.06. 07:02
Magánemberként lehet politikai véleményem, de a könyvszakmai egyesülés elnökeként nem szabad, hogy ez befolyásoljon. Fotó: Bieli
A könyvfesztiválon az év kiadója díjjal ismerték el a Kossuth Kiadót. Kocsis András Sándor, a kiadó elnök-vezérigazgatója, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke úgy gondolja, az állam jóval kevesebb figyelmet és támogatást fordít a könyvszakmára, mint ezt adott esetben el lehetne várni. Mint mondja, a világon mindenhol az adott nemzeti kultúra integráns része a nyomtatott kultúra és működik az állami mecenatúra is. Kocsis nem követi azokat, akik szerint úgy lehet újat építeni, hogy elpusztítom az előzőt. Elfogadhatatlannak tartja azt a kormányzati magatartást, amely konzultáció nélkül sok mindent meg akar változtatni, el akar törölni. 

- Milyen rangja van az év kiadója díjnak?

- Komoly rangja van, mert ez egy szakmai díj. A kiadók és a kereskedők szavazatai döntik el, hogy az adott évben ki kapja. Három éve szintén mi részesültünk ebben az elismerésben.

- Mit gondol, mivel érdemelték ki ezt a díjat többször is?

- Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Kossuth Kiadói Csoport öt kiadóból áll. A kollégák szavazatai azt mutatják, hogy mind az öt kiadót - amelyek mind más profillal dolgoznak - elismerik. A zászlóshajó, a legnagyobb a sorban a Kossuth, emellett fontos tevékenységet folytat a főként a gyerekkönyveket és képzőművészeti kiadványokat megjelentető Ventus Libro, illetve a szépirodalmat és társadalomtudománnyal foglalkozó könyveket kiadó Noran Libro. A csoporthoz nemrég csatlakozott a Naphegy Kiadó, amely magas színvonalú gyerekkönyveket jegyez, az ötödik pedig a Ventus Commerce, amelyhez a gasztro profil tartozik két havilappal. Nemrég egy teljesen unikális új projektet is elindítottunk, a gasztrokönyvek sorozatát, amely az európai piacon egyedülállónak mondható.

- Mennyire mérhető egy könyvkiadó munkája?

- Sok szempont alapján mérhető. A legszigorúbb ezek közül az árbevétel; lényeges, hogy rendelkezik-e növekedési tartalékkal, vagy sem. De eminens szempont a minőség is. Előfordul, hogy valamelyik kiadónak jelentős az árbevétele, de a szakmai presztízse nem túl magas. Egy magára valamit adó kiadó megpróbálja megoldani a keresztfinanszírozást. Ennek jegyében értékes kiadványokat próbál támogatás nélkül úgy megjelentetni, hogy a kínálat a nagyobb profitú, könnyedebb hangvételű kötetekkel együtt képez egy egységet.

- Tehát például az önök esetében így fér meg egymás mellett a spanyol krimi, a szépirodalom és politikusi életrajzkötet.

- Igen, de lényeges elmondani, hogy bármelyik kormány volt hatalmon, az állami támogatás a kiadói árbevételünkben az elmúlt években sohasem érte el a 0,5 százalékot. Be akartuk bizonyítani, hogy piaci alapon is talpon tudunk maradni ebben a vérzivataros időben. A problémáknak alapvetően kettős oka van. Egyrészt a szakmán belül sok feszültség halmozódott fel, ebbe beleérthetők a belső financiális problémák és a pénzügyi krízis okozta gondok is. Ha ezekről beszélek nem elsősorban a Kossuth Kiadó nevében szólok. Úgy gondolom, az állam jóval kevesebb figyelmet áldoz a könyvszakmára, mint ezt adott esetben el lehetne várni. A világon mindenhol az adott nemzeti kultúra integráns része a nyomtatott kultúra és működik az állami mecenatúra. L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke a napokban válaszolt egy felvetésre és azzal érvelt, hogy sok minden nem az állam felelőssége. Persze az állam felelőssége volt, hogy tankönyvpiacot gyakorlatilag megszüntette és ezzel a magyar könyvpiac 25 százalékot nem létezővé tette. Vannak olyan karakterű dolgok, amelyek a világ minden pontján valamilyen mecenatúra rendszeren keresztül támogatottak. Amikor erről beszélek, kifejezetten más műhelyekért próbálok szót emelni.

- Miért az állam segítségégét várják, a magántőke miért nem aktívabb ebben az ágazatban, ahogy L. Simon László is utalt rá?

- Az elmúlt évtizedben eltűnt az a külső gyűrű körülöttünk, amely adott esetben banki támogatást, vagy megrendelést, nagyobb cégekkel való együttműködést jelentett. Ez már gyakorlatilag nem létezik. Azt is többször felvetettük, hogy egy-egy míves kiadó, illetve a könyvszakma szereplői hadd részesüljenek a TAO-ból származó bevételből. Ne csak a sportegyesületek, filmes produkcióknak vagy a színházaknak járó kegy legyen ez. A javaslatot a kormányzat részéről határozottan elutasították. Ezt egyáltalán nem értem. Én rendkívül büszke vagyok a magyar kultúrára és azt gondolom, hogy Csoóri Sándor ugyanúgy szerves része, mint Konrád György. Ezt a kérdést nem szabadna kitenni bizonyos politikai nézetkülönbségeknek. Abszolút közös felelősségünk, hogy a nyomtatott kultúrára közösen vigyázzunk. Szó sincs arról, hogy azt mondanám, ez csak az állam kizárólagos felelőssége (baj is lenne), de nem tudom azt értelmezni, amikor kormányzati kultúrpolitikus azzal érvel, hogy a könyvszakma társadalmi szinten leértékelődött. Ez egy teljesen elfogadhatatlan megközelítés.

- Úgy tudom a Márai-programban nyújtott állami támogatás is jócskán csökkent az elmúlt években.

- Mára a tervezett egymilliárd forintról százmillióra redukálódott a támogatás mértéke. Ezt azzal indokolták, hogy a kultúra más területén is csökkentett költségvetéssel dolgoznak. De én hiszek Magyarország megválasztott miniszterelnökének, aki azt mondta, hogy az állam hét milliárddal többet költ kultúrára, mint korábban. Ehhez képest a könyvszakma idei támogatása tovább csökkent, összegszerűen 600 millió forint. Gondolja végig, ez 400 méter autópálya építésére fordított pénznek felel meg.

- Az együttműködést nem nehezíti, hogy a könyvszakma vezetőiről úgy vélik a kormányzat képviselői, hogy liberális gondolkodásúak?

- Mindenkinek megvan a maga politikai beállítottsága, de mi nagyon büszkék vagyunk a könyvszakmai egyesülésben arra, hogy ez az elmúlt huszonhárom évben szakmai kérdésekben soha nem jelentett döntő tényezőt. Óriási hibát követnénk el, ha ez nem így lenne. Tessék kijönni a könyvhétre, a Vörösmarty térre. A legutóbbi rendezvényen is köztudottan liberális, vagy konzervatív kiadók békésen megfértek egymás mellett.

- Mégis mi lehet az oka annak, hogy az állam nem preferálja eléggé a könyveseket?

- A kultúrában értékkonzervatív vagyok, de nem követem Boccionit és egyes futuristákat, akik azt vallották: úgy lehet újat építeni, hogy elpusztítom az előzőt. Én mélyen hiszek abban, hogy csak erős meglévő alapokra lehet tovább építkezni. Elfogadhatatlannak tartom azt a kormányzati magatartást, amely konzultáció nélkül sok mindent meg akar változtatni, illetve el akar törölni. Nagy hibának tartom, ha valaki erőszakosan csak a saját értékrendje alapján ítélkezik. Ugyanezt gondolom arról, ha az én monomániámat szeretném ráerőltetni másra. Ez elfogadhatatlan szemlélet, főleg a kultúrában.

- Mondana példát, amikor tetten érhető volt ez a monománia?

- A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése több esetben együtt kívánt működni a Balassi Intézettel, de ez finoman szólva sem ment zökkenőmentesen.

- Elképzelhető, hogy egyesek ellenséget látnak önökben?

- Szeretném ezzel kapcsolatban a politikai csapot elzárni. Az egyesülésben konzervatív, a jobboldalhoz köthető kiadó is megtalálható és ugyanolyan alanyi jogú tagja a szervezetnek, mint a többi kiadó és mi ugyanolyan hatékonysággal próbáljuk képviselni, mint a többieket. Vannak értékmetszések. Ne essünk tévedésbe, nekünk egyes kérdésekben az előző kormánnyal is voltak komoly vitáink. A mi dolgunk nem az, hogy politikai oldalak mellé rendeződjünk. Patriótának tartom magam és nagyon büszke vagyok a múltunkban gyökerező kulturális értékekre. Nem vagyok hajlandó szakmai kérdésekben a napi politikai divatok alapján mérlegelni. Magánemberként lehet politikai véleményem, de se kiadó vezetőként, se a könyvszakmai egyesülés elnökeként nem szabad, hogy ez engem befolyásoljon.

- A törvényi keretek módosításával lehetne segíteni a könyvszakmán?

- Igen, példaként említhetem a sokszor "öngyilkos" piaci leárazások, illetve a nem fair piaci magatartás megakadályozására két éve a kormányzatnak átadott, szakmai konszenzussal létrehozott árkötöttségi törvénytervezetet. Ez harmonizál az uniós gyakorlattal, sőt a mai politikai filozófiának megfelelően részben centralizáló, de leginkább piacvédő. Ezt a javaslatot elutasították.

- A szakma belső feszültségeit hogyan lehetne megoldani?

- Ezeket magunknak kellene megoldanunk. Összeszorultunk, egyedül vagyunk. Csak magunkra számíthatunk.

- Vannak biztató jelek a megoldásra?

- Akarom, hogy legyenek. Egymásból élünk. A kiadó a kereskedőből. A kereskedő a kiadóból. Ennek következtében együtt kell működnünk megértve és figyelembe véve egymás problémáit.

- Az azért jó jel, hogy most is sokan kíváncsiak voltak a könyvfesztiválon megjelent új kötetekre.

- Mindenképp. Az elmúlt öt évben folyamatosan zuhant a könyvszakma árbevétele. De nagy eredménynek tekinthető, hogy ez a folyamat tavaly megállt. 2013-ban összességében már árbevétel-emelkedésről beszélhetünk, ami reálértékben stagnálást jelent. De már ezt is örömmel vettük tudomásul.

- Visszakanyarodva a Kossuth Kiadói Csoportra; meddig lehet még bővíteni ezt a konstrukciót?

- A bővülés akkor lehetséges, ha tovább tágítjuk a könyvszakma határait. Az én filozófiám az, hogy szeretek egy bővizű folyóban evezni, de nem gondolom, hogy ezt egyetlen forrás tudja csak táplálni. Ennek Magyarországon a piac mérete miatt nincs realitása. Inkább a tavaszi olvadást próbáljuk kihasználni. A hegyről több erecske megy a völgybe és ezektől válik bővizűvé a folyó. Ez patetikus képnek tűnik, de mégse látok más megoldást. Ezért bővítettük profilunkat, például különleges egyedi - gyűjtőknek szánt - bőrkötéses könyvekkel, három havilap kiadásával (BBC History, BBC Good Food, TV Paprika), jelenleg hárommillió fotót tartalmazó Cultiris képügynökségünkkel, valamint Multimédiaplázánkkal, amelyről közel háromezer könyv és hangoskönyv tölthető le elektronikus formátumban.

- Önök adtak ki először hangos könyveket. Ezekre mutatkozik érdeklődés?

- A Mojzer Kiadóval együttműködve eddig több mint kétszáz hangos könyvet adtunk ki. A hazai piacon szinte egyedül maradtunk. Az elmúlt három évben a hangos könyvek piaca, nem nőtt és nem csökkent, de stabilizálódott.

- Arra van esély, hogy az e-könyvek egyre nagyobb részt hasítanak majd ki a piacból?

- Az Egyesült Államokban nagy az e-könyvekre az igény, ez a tendencia hatással van az angol és a német piacra is. Nálunk viszont korántsem. A tavalyi adatok szerint tizedszázalékban sem lehet kifejezni a legális letöltések számát, ezek árértéke éves szinten mindössze 40-60 millió forint közé esik. Nagyon komoly problémát jelent ugyanakkor az illegális letöltések rendkívül magas aránya.

- A kiadója jóvoltából a könyvfesztiválra megjelent kötetek közül melyek a kedvencei?

- Több külföldi szerzőnk eljött Budapestre, a könyvfesztiválra, én mindegyikük kötetét nagyon kedvelem. Nálunk járt a spanyol krimi-sorozatunk szerzője A párizsi rejtélyt jegyző Pablo De Santis, aki argentin létére rendkívül visszahúzódónak tűnt. Itt járt Igor Ostachowicz az Űzött lelkek éjszkájának a 46 éves írója, aki 2010 óta államtitkár a lengyel kormányban és Donald Tusk miniszterelnök tanácsadója. Rendkívül felkészült szakember. Dedikált nálunk Charles Gati, aki Zbigniew Brezinskiről írt, illetve szerkesztett egy remek könyvet és nem lehet elfeledkezni a világhírű román származású, Amerikában élő íróról Norman Manea-ról, akinek az Odú című regényét Esterházy Péter mutatta be és méltatta a sajtótájékoztatón. Külön színfolt volt a fesztiválon Gül Irepoglu török írónő Az ágyas címen megjelent kötete is.

Újra kezd a kétharmados törvénygyár

Biró Marianna
Publikálás dátuma
2014.05.06. 07:00
Barátok közt: Orbán Viktor határozott igennel válaszolt Áder Jánosnak, amikor az államfő felkérte, vezesse tovább a kormányt. Fo
Várhatóan nem akadályozza meg a Fidesz, hogy a volt skinhead-vezér, a jobbikos Sneider Tamás a ma megalakuló új Országgyűlés egyik alelnöke legyen. Mindez sokat elárulhat arról, miként fogja Orbán Viktor - őt idézve - szolgálni a hazáját még négy évig. Pedig a Fidesz kétharmados többsége az Alkotmánybíróság döntése szerint immár végleges, hiszen a testület nem találta alkotmányellenesnek a győzteskompenzáció intézményét.

Felkérte az új kormány megalakítására Orbán Viktor Fidesz-elnököt a köztársasági elnök tegnap a Sándor-palotában. A régi-új miniszterelnök elfogadta Áder János felkérését, az államfő így a parlament ma délelőtt kezdődő alakuló ülésén hivatalosan is Orbánt fogja javasolni. A kormányfő megválasztására és eskütételére azonban a korábbiaktól eltérően nem ma, hanem majd csak szombaton kerül sor. A Fidesz és a KDNP ugyanis május 10-ét javasolta ennek időpontjául - jelentette be Rogán Antal.

A kormánypárt frakcióvezetőjének szavaiból kiderült: a késlekedés oka egy beiktatási ünnepségnek nevezett Fidesz-nagygyűlés, amelyet a Kossuth téren rendeznek. Csak ezt követően kerül az Országgyűlés elé a kormányzati szerkezetről szóló törvény, melynek jövő heti elfogadása után Orbán megnevezi az új kabinet tagjait.

Ám az államfő már ma szerepet kap, hiszen az Áder "hívására" összeülő új Országgyűlést ő nyitja meg. Az alakuló ülésen a választási szervek vezetői beszámolnak a Háznak a 2014. évi parlamenti választáson végzett tevékenységükről, aztán a 199 fősre csökkent létszámú parlament újdonsült képviselői a történelmi zászlók előtt esküt tesznek. Ezután megválasztják a parlament tisztségviselőit. A házelnököt titkos szavazáson a jelen lévő képviselők többsége választja.

A Fidesz már bejelentette, hogy ismét Kövér Lászlót jelöli a posztra, és miután - immáron jogerősen - kétharmados többsége van a kormánypártnak, minden gond nélkül meg is választják majd. Miután Kövér elfoglalja helyét, a frakcióvezetők közös indítványára az Országgyűlés megválasztja az alelnököket és a jegyzőket. Ekkor választják meg a törvényalkotásért felelős alelnököt - a fideszes Gulyás Gergely e poszt várományosa - is, aki ezzel a törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé is válik.

Az öt parlamenti alelnökről az Országgyűlés személyenként, vita nélkül határoz. Ha valamelyik alelnök megválasztásához nincs meg a szükséges többség, meg kell ismételni a szavazást. Ha ez is eredménytelenül zárul, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani.

A napirend annak ellenére tartalmazta külön is ezt a lehetőséget, hogy Rogán közölte: a Fidesz nem akarja megvétózni a volt skinheadvezér, a jobbikos Sneider Tamás parlamenti alelnöki posztját. A kormánypárti frakcióvezető tegnap azt mondta, "fontolják meg az ellenzéki pártok, hogy kit jelölnek, a Fidesz nem akarja felrúgni a struktúrára vonatkozó korábbi, ötpárti megállapodást". A Fidesz-KDNP kétharmados többsége miatt azonban Sneider megválasztását csak a kormányoldal tudja megakadályozni, hiába jelentette be már jóval korábban valamennyi demokratikus ellenzéki párt, hogy nemet fognak nyomni erre a jelölésre.

A parlament új elnökének köszöntője után, a házelnök tesz majd javaslatot a háznagy személyére, akit nyílt szavazáson választanak meg. Ezt követően megtartja alakuló ülését a házbizottság, majd bejelentik a kormány megbízatásának megszűnését, amit - várhatóan - Orbán Viktor miniszterelnök-jelölti felszólalása követ. Az Országgyűlés alakuló ülésének utolsó döntése a bizottságok létrehozása, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása lesz.

Várható parlamenti tisztségviselők
- Házelnök: Kövér László
- Alelnökök: Lezsák Sándor, Jakab István, Latorcai János, Gulyás Gergely (Fidesz-KDNP), Hiller István (MSZP), Sneider Tamás (Jobbik)
- A törvényhozási nagybizottság elnöke: Gulyás Gergely (Fidesz)
- Honvédelmi és rendészeti bizottság: Kósa Lajos (Fidesz)
- Gazdasági: Rogán Antal (Fidesz)
- Népjóléti: Zombor Gábor (Fidesz)
- Külügyi: Balla Mihály (Fidesz)
- Mezőgazdasági: Győrffy Balázs (Fidesz)
- EU-ügyek: Hörcsik Richárd (Fidesz)
- Nemzeti összetartozási: Potápi Árpád (Fidesz)
- Mentelmi: Vejkey Imre (KDNP)
- Igazságügyi: Rubovszky György (KDNP)
- Nemzetbiztonsági: Molnár Zsolt (MSZP)
- Költségvetési: Burány Sándor (MSZP)
- Kulturális: Dúró Dóra (Jobbik)
- Vállalkozásfejlesztési: Volner János (Jobbik)
- Fenntartható fejlődés: Sallai Róbert Benedek (LMP)

Öt frakció lesz

Továbbra is Rogán Antal vezeti a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportját. Erről a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjai tegnapi alakuló ülésén döntöttek.

Nem lesz változás a kisebbik kormánypárt frakciójának élén sem, azt Harrach Péter eddigi frakcióvezető irányítja majd.

Megalakult a Jobbik parlamenti képviselőcsoportja is, amelyet a frakció egyhangú döntése nyomán ismét Vona Gábor pártelnök vezet.

Mint megírtuk, az MSZP még a múlt héten megalakította frakcióját, melyet Mesterházy Attila pártelnök vezet majd. Így várhatóan öt képviselőcsoport lesz a parlamentben: a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP frakciója. A DK-s és az Együtt-PM-es képviselők, illetve Fodor Gábor független képviselőként kezdik meg a ciklust.

Máris módosítanák az képviselői jogokat

Az országgyűlési törvény módosítását javasolja a Fidesz, hogy a képviselők csak parlamenti képviselői tiszteletdíjat vehessenek fel a jövőben - jelentette be Rogán Antal.

A frakcióvezető kifejtette: az országgyűlési törvény jelenleg pontatlan és így mindazon polgármesterek vagy önkormányzati képviselők, akik most már parlamenti tisztséget viselnek, önkormányzati mandátumuk októberi lejártáig továbbra két díjazást vehetnének fel. Ezt meg akarják tiltani, a saját képviselőiknek pedig azt javasolták, hogy május 6-tól csak a parlamenti díjazásukat vegyék fel.

Szintén módosítással szeretnék elérni, hogy ne lehessen ötcsillagos szállodákban elhelyezni a vidéki képviselőket. Rogán azt is elmondta: minél hamarabb dönteni akarnak a devizahitelek kivezetéséről is.

Jóváhagyta a kétharmadot az Ab

Befogadta és érdemben elbírálta az Együtt-PM alkotmányjogi panaszát, ám nem találta alaptörvény-ellenesnek a győzteskompenzáció jogintézményét az alkotmánybíróság (Ab). Tegnapi határozatuk szerint legalábbis nem sérti a választójog egyenlőségére vonatkozó alkotmányossági követelményeket az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény töredékszavazatra vonatkozó rendelkezése.

A testület úgy találta: alkotmányossági szempontból nem kifogásolható, hogy a választási törvény a győztes egyéni jelöltek után is töredékszavazatokat ad az őket jelölő pártoknak, noha az egyértelmű, hogy enélkül a Fidesz nem szerezhette volna meg a mandátumok kétharmadát, sőt, a közelében sem lett volna.

Megírtuk: a kormánypártnak mintegy 760 ezer töredékszavazatot hozott a győzteskompenzáció, ez csaknem a harmada annak a 2,2 milliós értéknek, amit a régi szabályokhoz hasonlóan, csak a listás szavazatok és a vesztes töredékszavazatok után kapott volna.

A Fidesz-KDNP lényegében ennek az elemnek köszönheti, hogy az országos mandátumokból is a legtöbbet szerezték, enélkül ugyanis a kormánypártnak héttel kevesebb, a kormányváltóknak és a Jobbiknak 3-3, míg az LMP-nek eggyel több mandátum jutott volna. Így a kormánypártnak 133 képviselői hely jutott a parlamentben, míg a győzteseknek járó töredékszavazatok nélkül csupán 126 helyük lenne.

Az Együtt-PM a választási jogorvoslati utat végigjárva azt kifogásolta, hogy ellentétes az egyenlő választójog követelményével, hogy az országos listás mandátum kiosztásánál az egyéni választókerületben győztes jelöltre leadott, a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatok is töredékszavazatnak minősülnek. Ez ugyanis alkotmányos indok nélkül korlátozza a szavazatok egyenlő súlyozásának követelményét, hiszen lényegében duplán hasznosítja a mindenkori győztesre leadott szavazatokat.

Az Ab ezzel szemben - ráadásul a testület korábbi gyakorlatára hivatkozva - azt állította, nem követelik meg a választójog úgynevezett "effektív egyenlőségét", vagyis "a választójog egyenlősége nem jelenti azt, hogy a választáskor kifejezett politikai akaratok csorbítatlanul egyenlően fognak érvényesülni". Erre hivatkozva lényegében az Országgyűlésre bízták, hogy az mennyire alkot igazságos, vagy épp igazságtalan választási rendszert.

Sőt, a testület szerint "az indítvánnyal támadott rendelkezés nem akadályozza az indítványozók jogát, hogy az országgyűlési képviselők választásán választók, illetőleg választhatók legyenek más választópolgárokhoz és jelöltekhez hasonlóan, és nem minősül olyan szabálynak sem, amely ne biztosítana a választásokat megelőzően egyenlő esélyt a jelöltként indulóknak". A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírák pedig különvéleményt fűztek.

Betiltották a szitkozódást a televízióban és a rádióban is

Oroszországban július 1-től tilos a szitkozódás a televízióban, a rádióban, de a mozifilmekben, valamint a művészeti, irodalmi alkotások bemutatásakor is. Az erről szóló törvényt hétfőn írta alá az orosz államfő.

A törvénysértőket akár 2,5 ezer rubeles (mintegy 15 és félezer forint) büntetéssel is sújthatják, de ha az illető valamilyen hivatalt tölt be, akkor a büntetés mértéke ennek a duplája lehet. A jogi személyekre még nagyobb, akár 50 ezer (körülbelül 311 ezer forint) rubeles bírságot is kivethetnek. Ha például televízió-, vagy rádióadásban megismétlődik a szitkozódás, akkor az elkövetőt akár egy évre is eltilthatják a munkavégzéstől.  

A törvény az irodalmi és művészeti alkotások bemutatására, koncertekre, szórakoztató műsorokra vagy kulturális, nevelési célú rendezvényekre, színházi előadásokra, filmbemutatókra ugyanúgy vonatkozik. A jogszabály hatályba lépése előtt készült művészeti, irodalmi alkotásokra, filmekre nem vonatkoznak a cenzúra szabályai. 

Az audiovizuális termékeken, illetve a könyveken fel kell tüntetni, hogy káromkodást tartalmaznak, és lezárt csomagolásban kell azokat árusítani. A mozifilmek vetítésére csak azt követően lehet engedélyt kiadni, ha nem hangzanak el bennük "nyomdafestéket nem tűrő kifejezések". 

Az orosz "káromkodásellenes" jogszabály a nyilvános rendezvényeken is tiltja a szitokszavak használatát. 

Független szakértői vizsgálat fogja eldönteni, hogy milyen szavak és kifejezések állnak ellentétben az irodalmi orosz nyelvvel. 

Az Eho Moszkvi orosz rádió szerint néhány színház Oroszországban nehéz helyzetbe kerül a jogszabály hatályba lépését követően, azaz július 1. után. Ilyen a Praktyika nevű teátrum, amelynek a műsorán szerepel Pavel Prjazsko Az élet sikerült című darabja, amelyben a káromkodás fontos művészi eszköz. 

A rádió emlékeztet rá, hogy Oroszországban a sajtóra vonatkozóan korábban már megtiltották a szitkozódást. Alig több mint egy éve írta alá Vlagyimir Putyin azt a törvényt, amely jelentős mértékű pénzbüntetéssel sújtja Oroszországban az elektronikus médiumok képviselőit, ha nem helyettesítik adásukban sípolással a káromkodást, illetve az írott sajtót, ha a lapokban, internetes kiadványokban szitokszavakat közölnek. Kirívó büntetésekre, vagy a sajtótermékek betiltására azonban eddig nem volt példa.