Előfizetés

Lakóközösségek, civil szervezetek és önkormányzatok is pályázhatnak

800 négyzetméternyi fal kifestéshez elegendő festéket, valamint a felületre tervezett egyedi design-t és az önkéntesekkel történő közös festés élményét nyerhetik meg a pályázók idén is a településszépítő pályázaton. A civil szervezetek, óvodák, iskolák és önkormányzatok közösségi tereinek megújítása érdekében meghirdetett felhívás nyílt, melynek nyertesét a zsűri a kategóriánként a legtöbb szavazatot elnyerő pályázók közül választja ki. 

A Let’s Colour Településszépítő Egyesület az elmúlt években tapasztalt kiemelt érdeklődésre tekintettel döntött úgy, hogy idén is meghirdeti pályázatát két kategóriában.

2013-ban összesen 38 pályázat érkezett az ország minden megyéjéből, a résztvevők pedig ötvenezernél több szavazatot gyűjtöttek. Tavaly az internetes szavazás alapján három győztest hirdetettek ki, egy pályázó pedig különdíjat is kapott a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara jóvoltából. A nyertes pályázatok megvalósítása mellett tavaly a budapesti Kerepesi úti betonkerítés kifestése volt a projekt legnagyobb vállalkozása, melynek kivitelezésében közel 100 önkéntes is részt vett. Az 500 méter hosszú betonkerítés szürkesége immár a múlté, a környék a festésnek köszönhetően egészen új arcát mutatja.

Harc a szürke felületek ellen

A korábbi évek gyakorlatával megegyezően az idei pályázatra is bármely hazánk területén élő közösség jelentkezhet, melynek célja, hogy a környezetében lévő elszürkült, leromlott állapotú falfelületet színekkel varázsolja újra. A Let’s Colour Településszépítő Egyesület felhívására bármilyen társadalmi szervezet, önkormányzat, valamint több emberből álló ad hoc csoportosulás - például társasházak, lakóközösségek, polgár jogi társaságok, baráti közösségek - is jelentkezhet.

A kritériumok egyszerűek: a jelentkezőknek biztosítani kell a helyszínként szolgáló falfelületet, amely egy közösség életében központi szerepet tölt be, valamint a csapatot, melynek tagjai önkéntesként elvégzik a festést. A felület nem lehet négy méternél magasabb, hogy különösebb speciális felszerelés nélkül, a hétköznapi emberek is le tudják festeni. A győztesek ötletük megvalósításához 800 négyzetméternyi falra elegendő festéket, professzionális designterveket, műszaki szakértőt és a festés teljes levezénylését kapják, valamint az élményt, amely a közös, önkéntes színesítéssel jár.

Kategóriák

A pályázók két, egymástól teljesen független kategóriában küzdenek meg a szavazatokért. A kategóriákat az egyes települések lélekszáma alapján határozza meg az Egyesület, az alábbiak szerint:

 

  • I. kategória: legfeljebb 10.000 lakosú települések
  • II. kategória: 10.000 lakos feletti települések

Elhunyt a Szállnak a darvak női főszereplője

Még megérte vasárnap 80. születésnapját, hétfőn azonban a moszkvai Botkinszkaja kórházban elhunyt Tatjana Szamojlova orosz színésznő, a Szállnak a darvak és az Anna Karenyina című szovjet filmek főszereplője.

Tatjana Szamojlovát Mihail Kalatozov orosz rendező fedezte fel, amikor felkérte a Szállnak a darvak című romantikus háborús film (1957) női főszerepére. A sztálini korszak utáni szabadabb filmkészítés jegyeit magán hordozó, az egyszerű emberi érzelmeket, hétköznapokat bemutató film az 1958-as cannes-i filmfesztivál Arany Pálma-díját kapta. Szamojlovát a zsűri a "legelbűvölőbb és legszerényebb színésznőnek" tartotta, és  a francia sajtószövetség Narancs-díját adományozta neki. A film cannes-i sikerét azonban elhallgatta a korabeli szovjet sajtó. Csak az Izvesztyijában jelent meg egy rövid hír a rendező nevének említése nélkül. 

Szamojlova Cannes után számos külföldi ajánlatot kapott, de a hazai hatóságok nyomásának engedve egyet sem fogadott el az Alba Regia című magyar filmen kívül. A színésznő Szemes Mihály rendező 1961-ben bemutatott munkájában egy szovjet felderítőnőt alakított, partnere Gábor Miklós volt.  

A Szállnak a darvak utáni tíz évben az Alba Regiával együtt mindössze egy hazai és két koprodukciós filmben jutott szerep Szamojlovának. Az ötödik film, Lev Tolsztoj regényének feldolgozása, az Anna Karenina (1967) címszerepe irányította ismét a hazai és a nemzetközi figyelmet a különleges orosz színésznőre. Alekszandr Zahri filmjében Vronszkijt, Anna Karenina regénybeli szerelmét Szamojlova korábbi férje, Vaszilij Lanovoj játszotta.

A nagy siker ellenére az 1970-es években Szamojlova lényegében eltűnt a mozivászonról. A filmszínészek moszkvai színházában játszott. Az orosz színésznő a 2000-es években újra vállalt szerepeket: orosz televíziós sorozatokban, majd 2005-ben és 2008-ban egy-egy orosz mozifilmben is szerepelt. A Szállnak a darvak 50. évfordulójának szentelt 2007-es Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon még nagy ünneplésben volt részre. Élete utolsó éveiben azonban Moszkva központjában, szerényen, egyedül élt.

 

Elhunyt a Szállnak a darvak női főszereplője

Még megérte vasárnap 80. születésnapját, hétfőn azonban a moszkvai Botkinszkaja kórházban elhunyt Tatjana Szamojlova orosz színésznő, a Szállnak a darvak és az Anna Karenyina című szovjet filmek főszereplője.

Tatjana Szamojlovát Mihail Kalatozov orosz rendező fedezte fel, amikor felkérte a Szállnak a darvak című romantikus háborús film (1957) női főszerepére. A sztálini korszak utáni szabadabb filmkészítés jegyeit magán hordozó, az egyszerű emberi érzelmeket, hétköznapokat bemutató film az 1958-as cannes-i filmfesztivál Arany Pálma-díját kapta. Szamojlovát a zsűri a "legelbűvölőbb és legszerényebb színésznőnek" tartotta, és  a francia sajtószövetség Narancs-díját adományozta neki. A film cannes-i sikerét azonban elhallgatta a korabeli szovjet sajtó. Csak az Izvesztyijában jelent meg egy rövid hír a rendező nevének említése nélkül. 

Szamojlova Cannes után számos külföldi ajánlatot kapott, de a hazai hatóságok nyomásának engedve egyet sem fogadott el az Alba Regia című magyar filmen kívül. A színésznő Szemes Mihály rendező 1961-ben bemutatott munkájában egy szovjet felderítőnőt alakított, partnere Gábor Miklós volt.  

A Szállnak a darvak utáni tíz évben az Alba Regiával együtt mindössze egy hazai és két koprodukciós filmben jutott szerep Szamojlovának. Az ötödik film, Lev Tolsztoj regényének feldolgozása, az Anna Karenina (1967) címszerepe irányította ismét a hazai és a nemzetközi figyelmet a különleges orosz színésznőre. Alekszandr Zahri filmjében Vronszkijt, Anna Karenina regénybeli szerelmét Szamojlova korábbi férje, Vaszilij Lanovoj játszotta.

A nagy siker ellenére az 1970-es években Szamojlova lényegében eltűnt a mozivászonról. A filmszínészek moszkvai színházában játszott. Az orosz színésznő a 2000-es években újra vállalt szerepeket: orosz televíziós sorozatokban, majd 2005-ben és 2008-ban egy-egy orosz mozifilmben is szerepelt. A Szállnak a darvak 50. évfordulójának szentelt 2007-es Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon még nagy ünneplésben volt részre. Élete utolsó éveiben azonban Moszkva központjában, szerényen, egyedül élt.