Előfizetés

A nyugdíjbiztosító székháza

Publikálás dátuma
2014.05.03. 10:15
Az OTI székháza 1933-ban
Magyarországon az állami társadalombiztosítás - nem sokkal a klasszikus bismarck-i rendszer létrejötte után - 1892-ben született meg a kötelező betegbiztosítás bevezetésével. Másfél évtized múltán, 1907-ben egy újabb törvény a balesetbiztosítás alapjait teremtette meg. Ekkor alakult az Országos Munkásbeteg-segélyző és Balesetbiztosító Pénztár is, amelynek az egyik helyi szervezete a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár nevet kapta. Utóbbi intézménynek a Fiumei (akkor Köztemető) út és Alföldi utca sarkán építendő székházának megtervezésére 1910-ben írták ki a pályázatot. 

Ez az épület immár száz esztendeje a magyar társadalombiztosításnak ad otthont Budapesten. Első épületszárnyát 1913 decemberében adták át. A magyar építészet késő szecessziós stílusú remekét a korszak két jelentős művésze Komor Marcell és Jakab Dezső álmodta meg a tervasztalon. A székház bővítésére alig két évtizeddel később támadt igény, miután 1929. januárban - azaz éppen 85 éve - életbe lépett az első magyar kötelező nyugdíjtörvény.

Az építészeket komoly feladat várta. A telek határvonalai (a Köztemető út az Alföldi utcával eléggé hegyes szöget zár be) kínálták az egyik problémát, a másik gondot az jelentette, hogy a biztosító vezetői az új hivatalnak sokféle funkciót álmodtak. A különböző szervezeti egységek (segélyezési osztály, járulék-kivetési osztály, folyószámla osztály stb.) mellett az irattárnak, és a VIII. kerületi rendelőintézetnek (rendelők, kötöző- és műtőhelyiségek, "vetkezőszoba") is itt kellett helyet találni. A Magyar Mérnök- és Építész Egyesület bírálóbizottsága 1911. februárban az első díjat Komor Marcell és Jakab Dezső késő szecessziós stílusú tervének ítélte. Az eredeti terveken többször is változtattak, az épületen belül és kívül egyszerűsítéseket végeztek. A székház tulajdonjogának és a vásárlás részleteinek tisztázása után 1912 őszén indult az építkezés. A Kerületi Munkásbiztosító új székházában 1913. december 8-án kezdték meg a munkát.

Az 1913. november 22-ei Népszava szerint elterjedt a városban, hogy "nagyszámú állás vár betöltésre" és "a híresztelés miatt a pályázók tömegesen jelentkeznek, alkalmaztatásukat kérve", ám a pénztár igazgatóságának közleménye szerint az adminisztráció egyszerűsödni fog és jó ideig "tisztviselői statusban üresedés nem lesz".

Két tehetséges fiatal

A Komor gyerekeket a Kohn Salamonként született hitoktató édesapa a polgári értékrend szerinti felvilágosodott szellemben, emellett lelkes hazafiságra is nevelte. A fiúkból diplomás emberek, a lányokból felkészült háziasszonyok lettek. Marcell 1868-ban hatodik gyermekként született. A család örökbe fogadott gyermeke, Újlaki Pál is jelentős karrierrel büszkélkedhetett: Vilma, holland királynő batáviai orvosaként szerzett hírnevet. Komor Marcell 1891-ben szerezte meg építészmérnöki diplomáját a Műegyetemen. Tanulmányai végeztével többek között Hauszmann Alajos és Lechner Ödön építészirodájában szerzett gyakorlatot.

Az 1864-ben kereskedőcsaládban született Jakab Dezső két évvel Komor után diplomázott az építészmérnöki karon. Először Id. Francsek Imre építészirodájában dolgozott együtt a két fiatal mérnök. Mindkettejük számára meghatározó élményt jelentett a Millennium. A két tehetséges ifjú építész részt vehetett az ünnepségek előkészületeiben - pavilonok, épületek tervezésében. Az Ezeréves Magyarország ünneplése körül kialakuló, a nemzeti egységre törekvő eszmék Komort annyira magával ragadták, hogy lelkes hazafiként írásainak egy részét Ezrey néven jegyezte. Mindketten jelentős szerepet vállaltak az építészeti közéletben is: Lechner követői közé sorolják őket, akik egy egységes nemzeti formanyelv kimunkálásán fáradoztak, amely a modern építészeti megoldásokat alkalmazza és a magyar népi kultúra elemeiből meríti formai elképzeléseit. Jakab Dezső a nép művészetének tanulmányozására Erdélybe is ellátogatott.

A két építész közös építészirodát alapított, és életre szóló barátságot is kötött, sőt egymás melletti telken építettek ikervillát Budapesten az Oszlop (ma: Keleti Károly) utcában. Az első világháború után, az ország kétharmadának elvesztése, a századforduló eszméinek szertefoszlása után az építészirodájuk megszűnt. A kerületi munkásbiztosító székházának felépítésével az Országos Munkásbiztosító Pénztár elhelyezésének gondja még nem oldódott meg. Új székház építésére gondolni sem lehetett, ezért a Fiumei úti székházat átalakították kissé, és az Országos Pénztár 1924-ben beköltözött az épületbe.

Európa első felhőkarcolója

Az 1927. évi XXI. tc. egységesítette a betegségi- és a balesetbiztosítást, és tovább központosította a társadalombiztosítás igazgatását. A kötelező nyugdíjbiztosítást 1929. január 1-jén, azaz éppen 85 éve bevezető 1928. évi XL. tc. pedig teljessé tette az állami társadalombiztosítási rendszert Magyarországon. E törvény alapján alakult meg még 1928. október 1-jén az Országos Társadalombiztosító Intézet (az OTI) is. A feladatok bővülése miatt, a helyhiány orvoslására megvásárolták a szomszédos 750 négyszögöles telket a fővárostól. A második szárny tervezésére ismét Komort és Jakabot kérték fel 1929-ben.

Az ötemeletes új épületet ötletes megoldással illesztették Komorék a régi négyemeletes szárnyhoz: egy 70 méter magas tornyot emeltek a két rész közé. Ekkoriban a fővárosban 25 méteres maximális épületmagasság mellett a tűzoltóság is csak 30 méter magasságig tudott tüzet oltani. Szerencsére addigra elkészült egy magyar tűzoltó főtiszt, Szilvay Kornél találmánya, a szárazoltó készülék, amely zárt térben, bármilyen magasságban eloltotta a tüzet, így nem volt akadálya az építkezésnek. Az 1931. februárjára elkészült első budapesti felhőkarcoló Európa legmagasabb középülete lett. Építésekor először alkalmaztak hazánkban úgynevezett caisson-alapozást, amely megelőzte, hogy a már meglévő épület össze ne dőljön. A vasbeton pillérek anyagánál pedig szintén úttörő módon használták a gyorsan kötő bauxitcementet. A toronyban lévő széfekben helyezték el a várományfedezeti nyugdíjrendszer értékpapírjait, okmányait.

Az épület kisebb sérülésekkel megúszta a második világháború és 1956 forradalmának viharait. 1949 decemberében Sztálin születésnapjára az torony négy oldalán egy-egy hatalmas, 10 méter átmérőjű vörös csillag gyúlt - hirdetendő "a dolgozók egységét és győzelmét". Az ötvenes években egy ideig a felhőkarcolóból zavarták a Szabad Európa Rádió adásait is. A hatvanas években a torony bauxitbeton pilléreinek szilárdsága jelentősen csökkent, ezért 1969-ben a felső emeleteit lebontották, a pilléreket megerősítették. A haraszti mészkőből készült 8 méteres szobrok is ekkor kerültek le az épületről. A székház állapota ezután folyamatosan romlott, de jelentős felújításra csak 2002 és 2004 között nyílt lehetőség.

Az 1940-es években így nézett ki az épület belső tere. A XXI. század igényeinek is megfelelne FOTÓK: KOZELKA

Az 1940-es években így nézett ki az épület belső tere. A XXI. század igényeinek is megfelelne FOTÓK: KOZELKA

Nyilasok deportálták

A rekonstrukcióra Kun Zoltán és Nyiri Péter építészek tervei alapján került sor. A munkálatok során a pincétől a padlásig minden helyiséget felújítottak. A régi belső terek visszaállításával tágas, modern ügyfélszolgálatokat alakítottak ki. A tornyot egy párkánnyal koronázták meg, bár felmerült az eredeti állapot visszaépítésének, vagy a berlini Reichstag mintájára egy üvegkupola emelésének ötlete is. Görgényi Judit - többek között a székház belső tereinek élményszerű kialakításáért részesült a Magyar Építész Kamara Az év belsőépítésze elnevezésű díjában 2005-ben. Száz év alatt a Fiumei úti épület a munkásbiztosítás székházából a nyugdíjbiztosítás székházává vált. Jelenleg az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának ad otthont.

Az OTI palota bővítése a két híres építész utolsó közös műve lett. Jakab Dezső 1932-ben betegségben hunyt el. Komor Marcell 12 évvel élte túl alkotótársát és barátját. 1944 novemberében nővérénél tett látogatást, amely elhúzódott és a 76 éves művészt a kijárási tilalom idején hazaigyekvőben nyilasok igazoltatták és hurcolták el az utcáról - egy szál télikabátban. Az idős mester deportálás közben az ausztriai Deutschkreutz-nál (Sopronkeresztúr) vesztette életét.

Nő az amerikai túlsúlyos gyermekek száma

Publikálás dátuma
2014.05.02. 10:00
Fotó: Thinkstock, Gettyimages
Kemény valósággal kell szembenéznie a gyermekkori kövérség elleni kampányában az amerikai First Lady-nek, Michelle Obamának.

Az Egyesült Államokban ma is fennáll ez a súlyos egészségi probléma a gyerekeknél és a serdülőknél. Az Észak-Karolina-i egyetem egy felmérése szerint, amely a Jama Pediatrics-ben jelent meg, az utóbbi 14 évben ezen a téren nem történt előrelépés.

Ashley Cockrell Skinner gyermekorvos és a kutatás irányítója átvizsgálta 26.690, 2-19 év közötti gyerek és fiatal adatait és megállapította, hogy 2012-ben 12,3 %-uk túlsúlyos volt. Ez a százalék- arány változatlan 1999 óta. A betegesen kövérek száma viszont ugyanebben a periódusban 0,9-ről 2,1 ‘%-ra emelkedett.

Ezek az eredmények ellentmondanak a Centers for disease control and revendion / CDC/  az amerikai közegészségügy egyik ellenőrző szerve  adatainak, amely szerint csökken a felesleges kilókkal küzdő gyermekek száma.

Skinner szerint a Cdc jelentése technikailag korrekt, de a statisztikákat rosszul értelmezték.

Michelle Obama a Let’s Move (Mozogj) kampányával évek óta harcol az egészségre káros étkezés és a kövérség ellen, más életstílust és egészséges táplálkozást javasolva az amerikai polgároknak és főleg a fiataloknak. Úgy látszik, a megrögzött szokások ellen nem könnyű e téren sem a küzdelem.

A Föld jövője egy másik földön van

Publikálás dátuma
2014.05.02. 09:00
Fotó: Gettyimages
A  Föld egész ökorendszere az összeomlás szélén áll – véli Dennis Bushnell, a NASA kutatója.

”Az ember-állatnak túl nagy sikere volt, a források kimerülően vannak és amikor az ázsiaiak több milliárd lakosaikkal elérik a mi életszínvonalunkat, másik három planétára lesz szükségünk”- kommentálta a Millenium Projectnek The Future (A jövő) című éves kiadványát, amely azzal foglalkozik, hogy milyen kihívások állnak előttünk és melyek a lehetséges megoldások.

 A NASA mérnöke úgy gondolja, hogy az első fontos lépés a Mars lakhatóvá tétele, de ez nem lesz elég mindenki számára. ” Kb. 120 évre van szükség, hogy a Földhöz hasonlóvá tegyük, de ez még mindig csak egy bolygó. Gyorsabban kell cselekednünk.”

 Nem ez az első alkalom, hogy kutatók szükségesnek tartják más világok kolonializálását, de eddig az ilyen típusú elképzelések csak úgy  merültek fel, mint az emberi faj túlélésének lehetőségei olyan katasztrófák bekövetkezése esetén, mint egy aszteroid becsapódása vagy nukleáris háború kirobbanása és nem mint a túlnépesedésé. Ezzel együtt a Természetvédelmi Világalap (WWF) már 2012-ben szükségesnek tartotta az alternatív világok keresését, tekintettel arra, hogy ha ebben az ütemben használjuk ki a Föld forrásait, három másik planétára lesz szükségünk az egyre növekvő népesség szükségleteinek kielégítésére.

 Bushnell szerint a Mars jó kezdet, de nem elég, más jelöltek pedig a mi naprendszerünkben nem láthatók.

 “Nem kell pánikba esni, sem cinikusnak lenni. Viszont fel kell ismerni a kihívásokat, amelyekkel a Földnek szembe kell néznie és meg kell találni a módot a legyőzésükre. Nincs okunk a pesszimizmusra, de meg kell találnunk a legmegfelelőbb választ, hogy fajunk túlélése biztosítva legyen.” - mondta Jerome Glenn, a Millenium Project igazgatója.

Addig is, ami nem települhetünk át a Marsra, a földi lehetőségeket kell kihasználni. Bushnell alternatív megoldásra gondol, amellyel energiát lehet nyerni. Ilyen az alofit nevű növény, amely sós területeken terem. Lehetne termeszteni az óceánokban és a szárazföldön is, ez utóbbi helyen tengervizes öntözéssel és biofűtőanyagot lehetne belőle készíteni. Már végeznek is ilyen irányú kutatásokat Indiában, Pakisztánban, Laoszban, igaz, eddig még csekély eredménnyel, de Bushnell biztos abban, hogy ezek a növények adnák a megfelelő megoldást.

„Ha nem termőföldeket használunk fel, 10-15 éven belül az üzemanyagnak 50 dollárba fog kerülni a hordónkénti ára, a mostaninak a felébe. Így meg tudnánk oldani az élelmezéssel, a vízellátással, az energiával, a klímával kapcsolatos problémákat” - magyarázta.

De ha mégsem lenne megoldás, és néhány évtized múlva emigrálnunk kellene, vajon készen állnánk-e az utazásra? A genetikusok szerint nem. DNS-ünk, ugyanis, úgy alakult ki, hogy ezen a planétán kell élnünk és lehetetlen lenne számunkra a hosszú, bolygóközi utazás.

Erről vitatkozott márciusban a Harvard Orvostudományi Intézete, ahol megállapították, hogy űrbeli tartózkodásunk ma még génjeikben rejtőzködő számos ismeretlen tényezőtől függ. A gravitáció hiánya, a kozmikus sugarak különbözően hatnak az egyes emberekre, és a tudománynak még fel kell kutatnia, hogy melyek azok a gének, amelyek védik a szerencsésebbeket. A genetika, mindenesetre, alapvető szerepet fog játszani abban, hogy a jövő generációi elhagyhatják-e bolygónkat egy másikért.

Probléma az is, hogy az űrben való hosszú tartózkodás következményekkel jár a csontvázra, az izmokra, a látásra, az agyra.

A tanácskozás résztvevői különböző nézőpontokból közelítették meg a témát. Volt, aki azt javasolta, hogy fel kell használni a genomikát annak megismerésére, hogy melyek azok a gének, amelyek a legjobban védenek bennünket. Mások szerint el kell jutni odáig, hogy mikrobiománkat úgy tudjuk módosítani, hogy megszűnjön a fájdalomérzetünk. Volt olyan elképzelés is, hogy a jövőben  „fénymásolni” tudjuk majd magunkat genetikailag egy másik bolygóra, így ki lehet iktatni a hosszú utazást. Hasonlóképpen „nyomtathatnánk” a Földre földön kívüli életformákat is.

A választás így sem, úgy sem lesz könnyű - állapították meg a szakemberek. - Földünkön kívül a miénktől igencsak eltérő világba kerülünk: forró vagy jeges klímába, mérgező atmoszférába, vagy az atmoszféra hiányába, túl erős vagy. túl gyenge felszíni nyomásba. Ha valóban a mi Földünk elhagyása bizonyul a legjobb opciónak, jó lesz felkészülni rá alaposan, technológiailag és genetikailag.