Előfizetés

Putyin a Krímben ünnepli a győzelem napját

Publikálás dátuma
2014.05.01. 13:07
FOTÓ: Getty Images
 Az orosz államfő és a kormányfő is a krími Szevasztopolba készül a május 9. győzelem napi parádéra - értesült a gazeta.ru internetes újság és a Kommerszant című napilap.

Vlagyimir Putyin először utazna a Krím félszigetre azóta, hogy március 21-én Oroszországhoz csatolták a területet és Szevasztopolt, az orosz fekete-tengeri hadiflotta krími bázisának székhelyét. Dmitrij Medvegyev április elején már látogatást tett a félszigeten.

Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője a portállal közölte, hogy nem rendelkezik ilyen információval, Natalja Tyimakova miniszterelnöki szóvivő pedig arról tájékoztatott, hogy Medvegyev programjában jelenleg csak a moszkvai Vörös téri győzelem napi katonai díszszemlén való részvétel szerepel.

A gazeta.ru név nélkül nyilatkozó "jól tájékozott" forrásaitól úgy tudja, hogy Putyin és Medvegyev Krímbe tervezett látogatása miatt egy nappal előbbre, május 8-ra hozták a moszkvai győzelem napi fogadást is, amelyet a Vörös téri díszszemle után szoktak tartani. A parádét követően ugyanis az államférfiak azonnal a félszigetre, és először Szevasztopolba utaznak. A városban május 9-én ünneplik a település második világháborús német megszállástól való felszabadításának 70. évfordulóját.
A szevasztopoli díszszemlét követően az orosz állami vezetők Szimferopolba látogatnak - írta a gazeta.ru. Az orosz internetes újság szerint propagandisztikus szempontból aligha találhattak volna jobb időpontot Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev látogatására, mint május kilencedikét, amelynek szimbolikus jelentősége van, hiszen Oroszországban úgy értékelik, hogy az elnök Oroszország történelmi területeit szerezte vissza.

Vadim Karaszjov ukrán politológus a gazeta.ru-nak elmondta, hogy az orosz vezetők krími látogatását Ukrajnában igen feszülten várják, mert provokációkra számítanak május 9-én és 11-én. Jövő vasárnapra, 11-re tűzték ki az önkényesen kikiáltott, úgynevezett donyecki köztársaság önállóságáról szóló "népszavazást". Kijevben úgy gondolják, hogy Kelet-Ukrajnában provokátorok közigazgatási épületeket foglalnak majd el és a győzelem napi zászlókat "fasiszta" lobogókra cserélik rajtuk. Nem zárják ki a provokációkat Nyugat-Ukrajnában sem, hogy fokozzák a feszültséget a május 25-re kitűzött ukrán elnökválasztás előtt - vélte Karaszjov.

A Kommerszant című orosz napilap az orosz védelmi tárca magas rangú, névtelenül nyilatkozó tisztviselőjére hivatkozva közölte, hogy Vlagyimir Putyin a Vörös téri díszszemlét követően Szevasztopolba látogat. "A rendezvényt az elnök részvételével beiktatták a programba, már csak az elnöki hivatallal kell egyeztetni" - mondta a forrás.

Több százan tüntettek Zsák Malina Hedvig mellett Pozsonyban

Több száz fős tömeg gyűlt össze szerdán, kora este a pozsonyi Vármegyeház téren azon a tüntetésen, amelyet a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil ernyőszervezet hirdetett meg a 2006-ban Nyitrán megvert egykori diáklány, Zsák Malina Hedvig mellett azt követően, hogy a nő ellen hamis tanúzás miatt vádat emelt a szlovák főügyészség.

A tüntetők egyebek mellett "Igazságot Hedvignek", "Ma Hedvig, holnap te" feliratú transzparenseket emeltek a magasba. Soraikban több ismert szlovákiai magyar közéleti személyiséget és a felvidéki magyarság politikai érdekképviseletének összes főbb vezetőjét látni lehetett. A rendezvényen felszólalók - polgári szervezetek képviselői, újságírók - magyarul és szlovákul egyaránt elhangzó beszédeikben felidézték a történteket és bírálták a szlovák hatóságokat és az igazságszolgáltatást.

A tüntetés első - mintegy másfél óráig tartó - szakaszának végén felolvasták Zsák Malina Hedvig üzenetét. A nő tavaly decemberben felvette a magyar állampolgárságot és januárban családjával együtt Győrbe költözött. Levelében arra mutatott rá, hogy nyitrai megveretése a "legkevésbé fájó megpróbáltatás" volt azok közül, amelyeket az elmúlt években ki kellett állnia.
"Sok évig kitartottam, éltetett a remény, hogy a hatóságok idővel belátják, hogy hibáztak (...), ez azonban nem következett be" - írta Zsák Malina Hedvig. Levelében megköszönte a tüntetés résztvevőinek, hogy "tanúbizonyságot tettek arról, hogy nem közömbösek az igazságtalansággal szemben".

A levél felolvasása után a tüntetők átvonultak a megmozdulás másik helyszínére, a pozsonyi Hviezdoslav térre, ahol a Szlovák Nemzeti Színház régi épületében időközben megkezdődött a Szlovákia EU-csatlakozásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett kormányünnepség. A tömeg előtt néhány, a második világháborús német hadsereg tiszti bőrkabátjaira emlékeztető viseletbe öltözött fiatal egy "Justicia" (igazságszolgáltatás) feliratú koporsót vitt, mellettük pedig egy szlovák rendőregyenruhát viselő férfi az igazság római istennőjének öltözött nőt vezetett. Az EU-s ünnepség miatt rendőrségi kordonokkal részben lezárt Hviezdoslav téren a beöltözött fiatalok szimbolikusan újrajátszották a nő megveretését. A tüntetés, amelyet nem kísért rendbontás, nem sokkal este kilenc előtt a magyar himnusz eléneklésével ért véget.

Az ügy 2006. augusztus 25-én kezdődött, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két férfi megverte, mert magyarul beszélt. Robert Fico akkori kormányfő és belügyminisztere, Robert Kalinák később azzal vádolta meg, hogy az eset nem történt meg, vagy nem úgy, ahogy azt elmondta, s ezért 2007 májusában hamis tanúzás miatt a hatóságok eljárást indítottak ellene.
2012 februárjában a szlovák kormány nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását Zsák Malina Hedvig ügye miatt. A közleményében Pozsony elismerte, a panaszos ügyében bizonyos körülmények kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy sérülhettek a panaszosnak az egyetemes emberi jogi charta által biztosított jogai. Ugyanakkor a nővel szembeni eljárás csak idén januárban zárult le, s annak legutóbbi mozzanata, hogy a főügyészség hamis tanúzás miatt vádat emelet a nő ellen az ügyben illetékes nyitrai járásbíróságon.
Andrej Kiska újonnan megválasztott, júniusban hivatalba lépő szlovák államfő a közelmúltban úgy nyilatkozott, ha elítélik Zsák Malina Hedviget hamis tanúzás miatt, kegyelmet ad neki.

Ítéletidő Floridában

Publikálás dátuma
2014.05.01. 09:24
FOTÓ: Thinkstock
Évtizedek óta nem tapasztalt áradásokat okozott szerdán Floridában és Alabama partvidékén az a viharzóna, amelynek tornádói a héten 34 emberéletet követeltek az Egyesült Államokban.

Rick Scott floridai kormányzó az irányítása alatt álló állam 26 megyéjében rendelt el szükségállapotot az özönvízszerű esőzések miatt, amelyek 24 óra leforgása alatt 61 centiméter csapadékot hoztak. A mentőalakulatoknak egyedül az államnak a félszigeten kívüli részén, az úgynevezett földnyelven mintegy 200 embert kellett kimenekíteniük az elárasztott házakból vagy járművekből.

Escambia megyében egy idős asszony életét vesztette, amikor autóját a sztrádán ellepte a víz. A rendőrség több elsodort emberről kapott bejelentést, akiknek a sorsa egyelőre ismeretlen.

Pensacola centrumában 1 méter 20 centiméteren állt a víz. A város melletti autópálya, amely 24-30 méter magasan halad el a Mexikói-öböl meredek partja fölött, két helyen leszakadt. Egy gépkocsi és egy teherautó mintegy hat métert zuhant, de a balesetnek nem volt sérültje.

A közeli Gulf Breeze-ből 150 embert kellett motorcsónakon kimenteni.
Alabama vidéki útjai az egész napos esőzés után 56-66 centiméteres víz alá kerültek.

A Maryland állambeli Baltimore-ban, ahol szintén egy napon át zuhogott az eső, egy lakóövezetben, közvetlenül a vasútvonal mellett, egy háztömb nagyságú víznyelő nyílt meg, amelybe több autó is belezuhant. Több környékbeli ház lakóit kimenekítették, a vonatközlekedést pedig leállították.