Előfizetés

Összefognának az amerikaiak ellen

A Siemens segítségét kérte a francia Alstom, miután az amerikai General Electric jelezte, fel akarta vásárolni a céget. A párizsi kormány ugyanis inkább a német multinacionális cégben bízik, mint az amerikaiakban – írta a Le Figaro. A Siemens egy vasárnapi közleményében azt írta, megkezdődtek az egyeztetések a franciákkal egy esetleges tranzakcióról. A müncheni cég ugyanakkor többet nem volt hajlandó elárulni erről. 

A Le Figaro szerint csereüzletet ajánlanak a müncheniek. Ez azt jelentené, hogy a Siemens ICE- és egyéb vonatainak gyártását az Alstomnak adná cserében a franciák energiaüzletéért. Az erre vonatkozó javaslatot a Siemens elnökségének elnöke, Joe Kaeset terjesztette elő az Alstomot irányító Partick Kronnak írott levelében. A Handelsblatt úgy értesült, hogy a németek 11 milliárd eurót is hajlandóak lennének fizetni a franciák megújuló energiaforrásaiért.

A francia kormányzat azért tart a GE terjeszkedésétől, mert attól tart, hogy egy sor állás kerül majd veszélybe. Francois Hollande-ot már eddig is számos bírálat érte amiatt, mert nem védi eléggé a vállalkozókat, s egy „ellenségesnek” tartott felvásárlás igen rosszul jönne Manuel Valls kormányának is.

Még keresik az eltűnt repülőt

Publikálás dátuma
2014.04.28. 11:32
Fotó: Pool, Getty Images
A március 8-án eltűnt maláj gép keresésének új szakasza kezdődött meg. Tony Abbott ausztrál miniszterelnök Canberrában azt közölte, teljesen valószínűtlenné vált, hogy a tenger felszínén roncsokat találjanak, ezért a jövőben már csak a tengerfenéken próbálnak a gép nyomaira bukkanni az Indiai-óceánban. A keresés területét ismét kiterjesztik. 

Szakértők szerint a keresés így hosszú évekig eltarthat, s erőteljesen kérdéses, járhat-e bármiféle eredménnyel. A Boeing 777-es járata hét héttel ezelőtt zuhant le 239 személlyel a fedélzetén, amint Kuala Lumpurból Pekingbe haladt. Eltűnésével kapcsolatban csak egyvalami biztos, letért az útirányról, s dél felé kezdet haladni. Rejtély maradt, miért. Bár április elején érzékelték a gép fekete dobozának jeleit, végül nem találták meg az árulkodó adatokat rögzítő szerkezetet. A maláj kormány a hét folyamán jelentést kíván közzétenni az eddigi kutatásról.

Fogytán Berlin türelme

Tovább folyik az idegek harca Kelet-Ukrajnában a túszul ejtett EBESZ-megfigyelők ügyében. A szeparatisták vezetője, Vjacseszlav Ponomarjov azonban hallani sem akar szabadon engedésükről. Hétfő reggel az orosz állami televízióban úgy fogalmazott, hogy további tárgyalásokra van szükség. Az oroszbarát aktivisták továbbra is azzal vádolják az EBESZ megfigyelőit, hogy kémek és a NATO „bérencei”. A szeparatisták azt követelik, hogy a kijevi kormány engedje szabadon letartóztatott társaikat, s csak ezután engednék el túszaikat. Az ukrán kormány azonban nem hajlandó erre.

A május 25-én esedékes ukrán elnökválasztás legesélyesebb jelöltje, Pedro Porosenko, a „csokikirály”, a Bild napilapnak adott nyilatkozatában elmondta, pattanásig feszült helyzet alakult ki. Ponomarjovról, Szlovjanszk saját magát kinevezett polgármesteréről azt mondta, terrorista, aki teljesen beszámíthatatlan, s arra is képes lenne, hogy „külföldiek fegyvereit fordítsa Ukrajna ellen”.

Az EBESZ elnöki tisztségét betöltő svájci külügyminiszter, Didier Burkhalter elítélte a megfigyelők fogva tartását. Mint mondta, elfogadhatatlan az oroszbarát szeparatisták eljárása. Burkhalter a megfigyelők azonnali szabadon engedését követelte.

Ma nagyköveti szinten tanácskozik az Európai Unió 28 tagországa az Oroszországról bevezetendő újabb uniós szankciókról. A szankciók úgynevezett második fázisának előkészítéséről van szó. Újabb személyeket sújtanak majd beutazási tilalommal, illetve befagyasztják vagyonukat. Új szankciókat vezet be Washington is. A New York Times szerint az intézkedésekkel Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen környezetét célozzák.

Az EU, illetve Németország és a Kelet-Ukrajna több városát uralmuk alatt tartó oroszajkú szeparatisták közötti viszony egyre feszültebb. A régió elszakadásáért harcoló fegyveresek ugyanis eddig csak egyetlen EBESZ megfigyelőt voltak hajlandóak elengedni, az illető cukorbeteg.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter kifejtette, Oroszországnak kötelessége, hogy nyomást gyakoroljon a szeparatistákra a megfigyelők szabadon bocsátásáért. Mint mondta, az EBESZ Berlin teljes támogatását élvezi, s folyamatosan tárgyalnak a szeparatistákkal, hogy mielőbb „jó megoldás” szülessék. Undorítónak nevezte, hogy a szeparatisták vasárnap megmutatták túszaikat a nyilvánosságnak.