Előfizetés

Fővárosi skizofrénia

Az állam - a Fidesz-kormány - szereptévesztését jól illusztrálja, a Fővárosi Gázműveknél napokban lezajlott ellenőrzés esete. Annak során a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hiányosságokat talált a Fővárosi Gázművek Zrt. (Főgáz ) ügyfélkezelési tevékenységében, miután elvégezték a teljes körű fogyasztóvédelmi átvilágítást.

A társaság 60 napot kapott, hogy megszüntesse a jogsértő gyakorlatát, majd erről részletesen tájékoztassa a hivatalt. A MEKH honlapján közzétett határozat szerint a szervezet egyebek mellett kötelezte a szolgáltatót, hogy folyamatosan fokozott figyelemmel kövesse a visszakapcsolásra vonatkozó határidők teljesülését, valamint megtiltotta a több felhasználási helyet érintő ügyfélmegkeresések kezelésére alkalmazott módszer további használatát, és kötelezte a társaságot megfelelő eljárás kidolgozására. A határozat értelmében emellett a Főgáznak mintegy húsz településen kell ügyfélszolgálati irodát vagy ügyfélszolgálati fiókirodát nyitnia, illetve biztosítani az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben a panaszfelvétel lehetőségét, továbbá tájékoztató anyagok, formanyomtatványok, valamint az ügyfélszabályzat elérhetőségét.

Az állam ezzel az intézkedéssel saját magára és Budapestre rótt jelentős többletterheket, miután a Főgáz 49 százalékban állami tulajdonban van, 51 százalékban pedig a fővárosé. Így szakértők szerint megtörténhet, hogy az állam - a Fidesz-kormány - által kierőszakolt rezsicsökkentés miatt pénzügyileg nehéz helyzetbe jutott Főgáz nem lesz képes végrehajtani az ugyancsak az állam - a MEKH - utasításait, vagy, ha igen akkor az jelentős pénzügyi ráfordítást igényel majd - a köztulajdonban lévő cég részéről.

Ám abban az esetben, ha az előírtakat mégsem hajtja végre a Főgáz, akkor az állam - a MEKH - tetemes bírságot szab ki a tulajdonosokra, vagyis a kormányzatra és a fővárosra, amit azok kénytelenek lesznek befizetni, az államnak, egyéb forrásuk nem lévén, az adófizetők pénzéből. Így az állam mindenképpen kárt okoz magának, azaz, az adófizetőknek. Arról nem is beszélve, hogy a szolgáltató cégek államosítása már eddig is több százmilliárd forintjába került az adózóknak, amelynek megtérülésére deklaráltan nem számíthat a társadalom, miután a kormány közölte, hogy nonprofit jelleggel működnek majd a közpénzből államosított társaságok. Így a befektetett óriási nagyságú tőke megtérülése szóba sem jöhet.

A Főgáz esetéhez hasonló a helyzet a többi állami tulajdonú áram-, és gázszolgáltatónál, csakúgy mint az ivóvíz- és szennyvíztársaságoknál, illetve a rezsicsökkentés miatt ugyancsak a csőd szélére jutott önkormányzati szemétszállító, távhőszolgáltató, temetkezési, és kéményseprési cégeknél. Szakmai becslések szerint évente hozzávetőleg százmilliárd forintjába kerül az adófizetőknek, hogy a kormány a támogatásaival életben tartsa a csak helyhatóságok által működtetett haldokló közműcégeket, amelyeket maga a kormányzat ítélt halálra a pártpropaganda céljából végrehajtott átgondolatlan rezsicsökkentésekkel - állítják hozzáértők.

Fizetésemelést kapnak a főpolgármester-helyettesek

Szerdán tárgyal a Fővárosi Közgyűlés arról a javaslatról, amely megemelné Tarlós István főpolgármester helyetteseinek fizetését. György István és Bagdy Gábor 2010 és 2014 között parlamenti képviselők voltak, a csökkentett létszámú parlamentbe azonban már nem fértek be. Költségátalányt kértek a közgyéléstől, ez Tarlós javaslatára 20 százalék lesz, ha megszavazzák. Bagdy esetében ez havi 132 280 forintot jelent, György esetében pedig 134 ezret. Bagdynak egyébként vagyonnyilatkozata szerint 21 ingatlantulajdona és 20 millió forint megtakarítása van.

Még egyszer vághat a nemzeti bank

Újabb kamatcsökkentésről dönthet keddi ülésén a jegybank, így az irányadó ráta 2,6 százalékról 2,5 százalékra csökkenhet - vélik szinte egyöntetűen a Portfólió.hu által megkérdezett szakértők.

A külföldi, Reuters által megkérdezett elemzőkkel egyetértésben ők is úgy látják, hogy ez lehet egyelőre az utolsó kamatvágás. A nemzetközi piaci hangulat komoly befolyással lehet a magyar gazdaság kockázati megítélésére, ha pedig az MNB a kamatvágással továbbmegy, az fokozza a kockázatokat – mondta Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja a Napi.hu-nak. Ismeretes: Pleschinger ez elmúlt üléseken már az alapkamat tartása mellett voksolt a Monetáris Tanács ülésein.

Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője felhívta a figyelmet, hogy nem fog örökké tartani az a kedvező pénzpiaci helyzet, amely lehetővé teszi az alapkamat mérséklését. Az elemző szerint lesz egy olyan pont, amikor a piacok már túl lazának ítélik a magyar monetáris politikát, de ez még nem az a pillanat.

A Reuters elemzése szerint eddig az amerikai monetáris politika is a magyar kamatcsökkentésnek kedvezett, mert a nemzetközi befektetői piacok bőségesen el voltak látva fölös pénzzel, amelyet a kockázatosabb piacokon fektethettek be. Mostanra viszont már kevesebb a szabad tőke, és az ukrajnai helyzet miatt növekedtek a magyarországi befektetési kockázatok. A várható keddi kamatcsökkentés Lengyelország szintjére vinné le a magyar alapkamatot, de a magyar gazdaság nem olyan erős, mint a lengyel. Ha túl alacsonyra csökken a magyar alapkamat, az megijesztheti a befektetőket – figyelmeztetett a Reuters.

Az acéláfával is csalnak

Strbik László
Publikálás dátuma
2014.04.28. 07:15
Magyarországon gyenge az acélipar, Ukrajnában viszont erős FOTÓ: NÉPSZAVA
Brüsszel átmenetileg, 2014. november 1-ig az ukrán vasra, acélra kivetett uniós vámok jelentős részét megszünteti, illetve mérsékli. Az Acélipari Egyesülés szerint mivel acéltermékek többsége eddig is vámmentes volt, így az uniós vámkedvezménynek direkt hatása nincs a magyar acéliparra. A NAV szerint lehetetlen az áfacsalások megszüntetése. 

A magyar acéltermék gyártóinak jelenleg sokkal nagyobb problémát okoz, hogy az unión belüli szállításokra nincs szoros ellenőrzés, nincs vámkezelés - véli a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE). Szerintük az uniós országokból behozott termékeket ugyanis papíron azonnal kiviszik más uniós országba, de ténylegesen belföldön értékesítik. Az áfát viszont nem fizetik be, mert az importtal azonos mennyiséget és értéket papíron kivitelként jelenítik meg.

Elsősorban Észak-Magyarországon, magyar-szlovák viszonylatban nagy üzlet a vas, úgy, hogy a kamionokról gyakran le sem pakolnak, csak kicserélik a fuvarlevelet, és mehet is vissza a szállítmány a szlovák feladóhoz. Az acélipar Ukrajnában egyike a meghatározó iparágaknak, részaránya mind a GDP-ben, mind a foglalkoztatásban nagy. A magyar acélipar viszont egyike a legkisebbeknek az EU-ban. A hazai vállalatok nehezen tudnak versenyezni a náluk nagyobb, tőkeerős külföldi vállalatokkal - hívta fel a figyelmet az MVAE.

Az ukrán vámkezelés megszűnésével a helyzetet súlyosbíthatja, hogy ezek az áruk is bekerülhetnek az áfamegfizetést kikerülők körébe, ami áttételesen tovább nehezíti az adott országok gyártóinak hazai értékesítési lehetőségeit. Magyarország helyzete ebben a kérdésben még nehezebbé válik, mivel a környező országok - Lengyelország, Szlovákia - már bevezették a fordított áfát, így ott ez a hatás mérsékeltebben jelentkezik - hangsúlyozta a szervezet.

Alapesetben az áfát a szállító kiszámlázza a vevőnek, azaz elkéri tőle az ellenértékét, és az eladó ezt az áfaösszeget vallja be az államnak. A fordított áfánál a szerepek felcserélődnek: a szállítónak az áfával semmi dolga, áfa nélkül számláz. Ellenben a vevőre hárul az áfa ellenértékre való felszámítása, az állam felé való bevallása, és bizonyos esetekben a megfizetése is. Sajnálatosan az EU az utóbbi időben már elutasítja a fordított áfára vonatkozó tagállami kérelmeket, bár elismeri, hogy ezek megoldást jelentenének a problémára.

Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese szerint nincs megoldás az áfacsalások felszámolására, az áfarendszerben mindig lesznek csalók. Az Adó Online-nak adott közelmúltbeli interjújában az elnökhelyettes kifejtette: az adóhatóság évente körülbelül 500 milliárd forint adóhiányt állapít meg, és hiába találnak minden évben egyre nagyobb adókülönbözetet, a csalások volumene is folyamatosan nő. Az egész Európai Unió küzd az áfa-csalásokkal - szögezte le.

Varga Árpád elmondta: az adóhatóság újabb eszközöket vet be az áfacsalások felfedésére. Ez évtől már belenézhet a NAV az e-útdíjfizetés rendszerébe, amin keresztül tudni fogják, hogy valójában merre mennek a kamionok, és hogy szállítanak-e árut - mondta. Az elnökhelyettes emlékeztetett: a mezőgazdaságban több mint egy évvel ezelőtt vezették be a fordított adózást, mivel a statisztikák szerint kétszer annyi gabonát adtak el korábban, mint amennyit megtermeltek itthon. A fordított áfa bevezetésével szinte kitisztult a szektor. A fordított áfa az acél áfacsalási bizniszt is lenullázná. A hatóság a 30-40 tagból álló cégláncolatokat is szigorúan ellenőrzi.

"Az áfacsalás ellen lehet harcolni új intézményekkel, hatékonyabb ellenőrzéssel, de ebben az áfarendszerben mindig lesznek, akik bűncselekményt követnek el" - fogalmazott a NAV elnökhelyettese.