Rasszista ítélet Gyuláról

Megdöbbentő indoklással utasította el a Jobbikhoz köthető Szebb Jövőért Egyesület feloszlatását célzó ügyészségi indítványt a Gyulai Törvényszék: a márciusban hozott, de mostanra írásba foglalt újabb ítélet nem csak "munkakerülő életforma"-ként jellemzi a cigányságot, és jogszerűnek nevezi az alakzatban vonulást, de gyakorlatilag elismeri a cigánybűnözést. A törvényszék lapunkkal közölte, az eljáró bíróval szembeni esetleges fellépésről a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítélete után dönthetnek.

Meglehetősen rasszista hangvételű, cigányellenesnek is értelmezhető mondatokkal utasította el a Jobbikhoz köthető Szebb Jövőért Egyesület (SZJE) feloszlatását célzó ügyészségi indítványt a Gyulai Törvényszék, amely a romákat "egy bizonyos munkakerülő életformaként", a többségi társadalom értékeit "semmibe vevő" csoportként jellemzi.

A Magyar Gárda utódának is tartott, az utóbbi években több településen masírozó, 2011 tavaszán Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon is hetekig állomásozó SZJE feloszlatását még március végén utasította el Mucsi Erika bíró tanácsa, ám az ítéletet csak nemrég foglalták írásba, ezt hozta most nyilvánosságra a Roma Sajtóközpont.

Márciusban lényegében csak annyit lehetett tudni, hogy a Békés Megyei Ügyészség indítványát azért kellett elutasítani, mert a bíróság szerint nem sikerült bizonyítani az egyesület jogsértő tevékenységét, de már az is meglepő pontja volt a szóbeli indoklásnak, hogy a jelzett településeken "nem történt rendbontás". A húszoldalas indoklásban azonban szó szerint áll: "A »cigányság« mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői".

Azt, hogy erre kitért a bíróság, semmi nem indokolja, különösen, hogy az ügyészség feloszlatási indítványa arról szólt, hogy járőrözése során az SZJE "faji alapú megkülönböztetést tett emberek között", tevékenysége egyértelműen a bűnözőnek kikiáltott cigány kisebbség megfélemlítését célozta, valamint sértette a roma kisebbséghez tartozók egyenlő emberi méltósághoz való jogát.

Ezek után azonban maga a bíróság írja le, hogy van cigánybűnözés. "Nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos, (...) az átfedések alapot adnak az anomáliák »cigánybűnözésként« való megfogalmazására" - áll Mucsi Erika ítéletében, amely még azt is jogszerűnek nevezi, hogy a szélsőséges szervezet alakzatban vonul, a menetelést alapvetően a gyülekezési jog garantálja.

Mindez jogvédő szervezetek együttes tiltakozását vívta ki: az ítélet érdemével sem egyetértő Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda szerint nem hogy nem cigányozhat bíró, aki a magyar állam képviselője, de az ítélet különösen nem a saját véleményének kifejtésére való. Mert a szövegből - mint közölték - "egyértelműen következik az, hogy alapvetően egyetért e nézetekkel, hiszen mentegeti, legitimálja ezeket". Ugyancsak tiltakozott az MSZP Roma Tagozata, amely felháborítónak, veszélyesnek minősítette az elsőfokú ítéletet, mely még "magánvéleményként is" megkérdőjelezhető. Kérték a  magyar bírói testületet, határolódjon el Mucsi Erika bírónő állásfoglalásától.

Lapunk a Gyulai Törvényszék álláspontját is kikérte az ügyben, közölték: az ítélet megalapozottságát a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla vizsgálhatja, és hogy az eljáró bíróval szemben hoznak-e bármilyen intézkedést, arról szintén a joigerős ítélet után döntenek.

A per többek között arról is szólt, hogy az egyesület a Jobbik rendezvényeit is biztosította, és az egyesület vezetője, László Attila négy éve még a Jobbik képviselőjelöltje, a párt bonyhádi alapszervezetetének alelnöke volt. A bíróság viszont úgy találta: a párt és a szervezet közötti kapcsolat nem bizonyított.

Szerző

Túl korán hívta össze a parlamentet Áder?

Publikálás dátuma
2014.04.26. 07:04

Hat fideszes parlamenti képviselő tehet esküt úgy jövő szerdán, hogy egyáltalán nem biztos a helyük, pontosabban nem biztos, hogy a mandátum alkotmányosan megilleti őket. Ez következik legalábbis abból, hogy az Együtt-PM az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a győzteskompenzáció miatt. A szövetség szerint a győztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok után országos listáról kiosztott többletmandátumok sértik a választójog egyenlőségét.

Az alkotmányos aggályok kivizsgálásához - magyarán hogy az ügy az Ab elé kerülhessen -, az alkotmánybírósági törvény szerint először az áprilisi országgyűlési képviselő-választás országos listás eredményét kellett megtámadniuk a Kúrián, ezért az Együtt-PM "e jogtechnikai indokból" felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a legfelsőbb bírói fórumhoz. Lapunknak Karácsony Gergely, a PM politikusa azt mondta, a Kúria három napon belül, azaz várhatóan hétfőn határoz az ügyben, s amennyiben elutasítja panaszukat, az Ab veheti napirendjére az ügyet.

Miután az Ab-nek választási ügyekben három munkanapon belül döntenie kell arról, hogy befogadja-e a panaszt és újabb három munkanapja van arra, hogy érdemi döntést hozzon, ha az Együtt-PM hétfőn továbbítja is beadványát a testületnek, az Ab akkor sem dönt majd azelőtt, hogy jövő szerdán az Országgyűlési kupolatermében átveszik képviselői megbízásukat az új honatyák. Sőt, ha az Ab befogadja az indítványt, akkor a munka ünnepe miatt várhatóan csak május 6-án, azaz az új Országgyűlés alakuló ülésének napján hozhat érdemi határozatot az ügyben.

Márpedig, ha az Ab alaptörvény-ellenesnek találja a választójogi törvény idevágó szabályait, teljesen vagy részben megsemmisítheti azokat. Ezzel megváltozna az április 6-i választás listás végeredménye is, hiszen a Fidesz a győztesnek járó kompenzáció eszközével 760 ezer pluszszavazatra tett szert, így 133 képviselői helyet kapott az új, 199 fős parlamentben, míg a győzteseknek járó töredékszavazatok nélkül csupán 126 helyük lenne, tehát távol állnának a kétharmados többségtől.

Ez valóban érdekes helyzet - reagált felvetésünkre Karácsony, aki ugyanakkor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni az Ab várható döntéséről, csupán annyit jegyzett meg, ha ő alkotmánybíró volna, jobban szeretné, hogy az aktuális hatalomnak - bármely párté is legyen az - ne legyen önállóan alkotmányozó többsége. Azt ugyanakkor sem ő, sem a lapunk által megkérdezett jogászok nem tudták felmérni, milyen következménye lehet annak, ha a parlament alakuló ülése után bizonyul alkotmányellenesnek a választás listás eredménye.

Az ugyanakkor biztos, hogy a jogilag is nehezen értelmezhető helyzet nem állt volna elő akkor, ha az államfő a szabályokat betartva megvárja a választási eredmények jogerőre emelkedését a parlament alakuló ülésének összehívása előtt. Ám Áder János "az országgyűlési választások hivatalos végeredményének várható kihirdetésére figyelemmel döntött az időpontról" - mint azt a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatója, Altorjai Anita múlt pénteken közölte.

Az országos listás eredményt ezzel szemben csak most szerdán, azaz április 23-án állapította meg a Nemzeti Választási Bizottság, így az e határozattal szemben törvényben garantált jogorvoslati határidők is ekkortól értendők. Magyarán Áder maga állított elő alkotmányellenes helyzetet.

Szerző

Túl korán hívta össze a parlamentet Áder?

Publikálás dátuma
2014.04.26. 07:04

Hat fideszes parlamenti képviselő tehet esküt úgy jövő szerdán, hogy egyáltalán nem biztos a helyük, pontosabban nem biztos, hogy a mandátum alkotmányosan megilleti őket. Ez következik legalábbis abból, hogy az Együtt-PM az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a győzteskompenzáció miatt. A szövetség szerint a győztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok után országos listáról kiosztott többletmandátumok sértik a választójog egyenlőségét.

Az alkotmányos aggályok kivizsgálásához - magyarán hogy az ügy az Ab elé kerülhessen -, az alkotmánybírósági törvény szerint először az áprilisi országgyűlési képviselő-választás országos listás eredményét kellett megtámadniuk a Kúrián, ezért az Együtt-PM "e jogtechnikai indokból" felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a legfelsőbb bírói fórumhoz. Lapunknak Karácsony Gergely, a PM politikusa azt mondta, a Kúria három napon belül, azaz várhatóan hétfőn határoz az ügyben, s amennyiben elutasítja panaszukat, az Ab veheti napirendjére az ügyet.

Miután az Ab-nek választási ügyekben három munkanapon belül döntenie kell arról, hogy befogadja-e a panaszt és újabb három munkanapja van arra, hogy érdemi döntést hozzon, ha az Együtt-PM hétfőn továbbítja is beadványát a testületnek, az Ab akkor sem dönt majd azelőtt, hogy jövő szerdán az Országgyűlési kupolatermében átveszik képviselői megbízásukat az új honatyák. Sőt, ha az Ab befogadja az indítványt, akkor a munka ünnepe miatt várhatóan csak május 6-án, azaz az új Országgyűlés alakuló ülésének napján hozhat érdemi határozatot az ügyben.

Márpedig, ha az Ab alaptörvény-ellenesnek találja a választójogi törvény idevágó szabályait, teljesen vagy részben megsemmisítheti azokat. Ezzel megváltozna az április 6-i választás listás végeredménye is, hiszen a Fidesz a győztesnek járó kompenzáció eszközével 760 ezer pluszszavazatra tett szert, így 133 képviselői helyet kapott az új, 199 fős parlamentben, míg a győzteseknek járó töredékszavazatok nélkül csupán 126 helyük lenne, tehát távol állnának a kétharmados többségtől.

Ez valóban érdekes helyzet - reagált felvetésünkre Karácsony, aki ugyanakkor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni az Ab várható döntéséről, csupán annyit jegyzett meg, ha ő alkotmánybíró volna, jobban szeretné, hogy az aktuális hatalomnak - bármely párté is legyen az - ne legyen önállóan alkotmányozó többsége. Azt ugyanakkor sem ő, sem a lapunk által megkérdezett jogászok nem tudták felmérni, milyen következménye lehet annak, ha a parlament alakuló ülése után bizonyul alkotmányellenesnek a választás listás eredménye.

Az ugyanakkor biztos, hogy a jogilag is nehezen értelmezhető helyzet nem állt volna elő akkor, ha az államfő a szabályokat betartva megvárja a választási eredmények jogerőre emelkedését a parlament alakuló ülésének összehívása előtt. Ám Áder János "az országgyűlési választások hivatalos végeredményének várható kihirdetésére figyelemmel döntött az időpontról" - mint azt a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatója, Altorjai Anita múlt pénteken közölte.

Az országos listás eredményt ezzel szemben csak most szerdán, azaz április 23-án állapította meg a Nemzeti Választási Bizottság, így az e határozattal szemben törvényben garantált jogorvoslati határidők is ekkortól értendők. Magyarán Áder maga állított elő alkotmányellenes helyzetet.

Szerző