Éva, az első nő

Publikálás dátuma
2014.04.25. 07:58
Aranyos fekete öves FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Akárcsak egy éve Budapesten, most is magyar aranyéremmel kezdődött a cselgáncs Európa-bajnokság. Akárcsak tavaly, az idén is Csernoviczki Éva foglalta el a 48 kilósok európai trónját. A franciaországi Montpellier-ben zajló tornán az 57 kilós Karakas Hedvig hetedik lett.

Címvédőként sosem egyszerű csatába indulni, hiszen minden ellenfél arra vágyik, hogy az aktuális uralkodót legyőzze. Így volt ez tegnap, a montpellier-i cselgáncs Eb-n is, ahol a 48 kilós hölgyek küzdelmeiben mindenki Csernoviczki Évát akarta megverni.

A tatabányai Ippon Judo SE versenyzője azonban uralkodóhoz méltó teljesítményt nyújtott, és 2013 után az idén is tudatosította összes ellenfelével: nincs nála jobb a kontinensen.

A mai program

Férfiak
73 kg: Ungvári Miklós
81 kg: Csoknyai László és Krizsán Szabolcs
Nők
63 kg: Gercsák Szabina
70 kg: Szabó Franciska.
(Az éremcsatákat a DigiSport 2, 16.15 órától élőben közvetíti.)

De menjünk szép sorjában.  Csernoviczki előbb a lengyel Koniecznyt, majd a spanyol Penát is idő előtt, tehát ipponnal, verte, és máris az elődöntőben találta magát, ahol az orosz Rimjanceva következett.

A küzdelmes meccsen aztán a magyar versenyző intéssel bizonyult jobbnak, így máris készülhetett a döntőre, ahol a

franciák fiatal kiválósága, Amandine Buchard várt rá. Illetve nem várt, hanem egyszerűen nekiesett a magyarnak, és egy wazari értékű dobással komoly előnyhöz jutott.

Csernoviczki Csaba tanítványa összekapta magát, és a harmadik perc végére egy hasonló értékű akcióval egyenlített, majd egy-egy intést követően jöhetett a folytatás.

A ráadás mindössze 38 másodpercig tartott. A bíró megintette az erejével teljesen elkészült franciát, ami azt jelentette, hogy olimpiai és világbajnoki bronzérmes Csernoviczki ismét a súlycsoport legjobbja lett, megszerezve ezzel a magyar dzsúdó 17. Eb-aranyérmét.

Mellesleg a maga hetedik Eb-medálját: 2008 óta minden kontinensviadalon a dobogóra állhatott, mostani győzelmével 2 arany-, 3 ezüst- és 2 bronzérem az Eb-mérlege.

Nem sok hiányzott ahhoz, hogy a korábbi vb- és Eb-bronzérmes Karakas Hedvig (57 kg) is eljusson a dobogóig. A Honvéd dzsúdósa ugyanis bejutott a negyeddöntőbe, ahol két vereséget szenvedett, ám így is a pontszerző 7. helyen zárt. A tegnap indult többi magyar - Hagyó Gábor (66 kg), Zámbori Bence (66 kg) és Szabó Katinka (57 kg) - helyezetlenül zárt.

Szerző

Hat és fél milliárdos segítség az MTK-nak

Állami segítséggel megszépülnek az MTK létesítményei. Deutsch Tamás klubelnök tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az egyesület 2020-ig összesen 6,5 milliárd forintot tervez sportlétesítményeinek fejlesztésére fordítani, ennek csaknem 90 százaléka, 5 milliárd 866 millió forint lesz költségvetési pénz. 

Az MTK 130 milliós forintos saját, valamint a beolvadó BSE 658 milliós adósságát a kormány átvállalta, így a klubnak jelenleg nincs tartozása. A költségvetési összegből 1 milliárd 16 milliót kap az MTK a Magyar Labdarúgó Szövetség stadionrekonstrukciós keretéből, a további 4 milliárd 850 millióhoz az egyesületi létesítmény-fejlesztési forrásból jut hozzá.

A fejlesztés keretében 2016 őszén készülhet el az új, ötezer férőhelyes, teljes nézőterén fedett Hidegkuti Stadion, amely majd a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiának is otthont ad. A munkálatok - a jelenlegi stadion elbontásával - a tervek szerint a tavaszi szezon befejeztével kezdődik. A labdarúgócsapat így két idényen keresztül valamelyik másik fővárosi klub pályáján játssza majd hazai mérkőzéseit.

A leendő stadion mellett felépül az MTK új klubháza és egy néhány száz fő befogadóképességű sportcsarnok is, illetve megnyílik a klub múzeuma és egy MTK-shop. Megújul a zuglói Lantos Mihály Sporttelep, ahol szeptemberben kezdi működését a Brüll Alfréd Akadémia.

E helyütt kilenc egyéni sportágban képezik majd a fiatalokat. Nemzetközi versenyek megrendezése alkalmas, villanyvilágításos atlétikai központot, küzdősport centrumot, valamint multifunkciós rendezvénycsarnokot alakítanak ki. Ez a beruházás 2016-17-re készülhet el.

Az akadémia vezetője egyben az MTK sportigazgatója és így mind a 25 szakosztályvezető főnöke is lesz. Személyét az elnök egyelőre nem nevezte meg, csak annyit mondott: 14 éven keresztül dolgozott külföldön. Az akadémia annyiban különbözik majd a hasonló utánpótlás-nevelési központoktól, hogy nem bentlakásos lesz, és a tehetségek nem helyben végzik majd tanulmányaikat. A kiválasztás az intézménybe májustól augusztusig tart.

Mindezeken kívül már zajlik a városmajori, korábbi BSE-sportlétesítmények - köztük a kosárlabdacsarnok, továbbá a röplabdások és a ritmikus gimnasztikázók otthonául szolgáló ikercsarnok - felújítása s fejleszteni fogják a klub két vízibázisát - a népszigeti kajak-kenu és a pesterzsébeti evezőtelepet - is.

Deutsch a távlati célok között megemlítette, hogy három éven belül szeretnék a jelenlegi 1600 főről megduplázni az egyesületben sportolók létszámát, valamint hogy az MTK-nak 2020-ig a legeredményesebb öt magyar klub között kell lennie. Az elnök nem tudta megmondani, mennyi lesz a leendő létesítmények fenntartási költsége.

Szerző

Hat és fél milliárdos segítség az MTK-nak

Állami segítséggel megszépülnek az MTK létesítményei. Deutsch Tamás klubelnök tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az egyesület 2020-ig összesen 6,5 milliárd forintot tervez sportlétesítményeinek fejlesztésére fordítani, ennek csaknem 90 százaléka, 5 milliárd 866 millió forint lesz költségvetési pénz. 

Az MTK 130 milliós forintos saját, valamint a beolvadó BSE 658 milliós adósságát a kormány átvállalta, így a klubnak jelenleg nincs tartozása. A költségvetési összegből 1 milliárd 16 milliót kap az MTK a Magyar Labdarúgó Szövetség stadionrekonstrukciós keretéből, a további 4 milliárd 850 millióhoz az egyesületi létesítmény-fejlesztési forrásból jut hozzá.

A fejlesztés keretében 2016 őszén készülhet el az új, ötezer férőhelyes, teljes nézőterén fedett Hidegkuti Stadion, amely majd a Sándor Károly Labdarúgó Akadémiának is otthont ad. A munkálatok - a jelenlegi stadion elbontásával - a tervek szerint a tavaszi szezon befejeztével kezdődik. A labdarúgócsapat így két idényen keresztül valamelyik másik fővárosi klub pályáján játssza majd hazai mérkőzéseit.

A leendő stadion mellett felépül az MTK új klubháza és egy néhány száz fő befogadóképességű sportcsarnok is, illetve megnyílik a klub múzeuma és egy MTK-shop. Megújul a zuglói Lantos Mihály Sporttelep, ahol szeptemberben kezdi működését a Brüll Alfréd Akadémia.

E helyütt kilenc egyéni sportágban képezik majd a fiatalokat. Nemzetközi versenyek megrendezése alkalmas, villanyvilágításos atlétikai központot, küzdősport centrumot, valamint multifunkciós rendezvénycsarnokot alakítanak ki. Ez a beruházás 2016-17-re készülhet el.

Az akadémia vezetője egyben az MTK sportigazgatója és így mind a 25 szakosztályvezető főnöke is lesz. Személyét az elnök egyelőre nem nevezte meg, csak annyit mondott: 14 éven keresztül dolgozott külföldön. Az akadémia annyiban különbözik majd a hasonló utánpótlás-nevelési központoktól, hogy nem bentlakásos lesz, és a tehetségek nem helyben végzik majd tanulmányaikat. A kiválasztás az intézménybe májustól augusztusig tart.

Mindezeken kívül már zajlik a városmajori, korábbi BSE-sportlétesítmények - köztük a kosárlabdacsarnok, továbbá a röplabdások és a ritmikus gimnasztikázók otthonául szolgáló ikercsarnok - felújítása s fejleszteni fogják a klub két vízibázisát - a népszigeti kajak-kenu és a pesterzsébeti evezőtelepet - is.

Deutsch a távlati célok között megemlítette, hogy három éven belül szeretnék a jelenlegi 1600 főről megduplázni az egyesületben sportolók létszámát, valamint hogy az MTK-nak 2020-ig a legeredményesebb öt magyar klub között kell lennie. Az elnök nem tudta megmondani, mennyi lesz a leendő létesítmények fenntartási költsége.

Szerző