Előfizetés

Titkolják a részleteket az állami cégek

Az állami cégek rendszerint nem teszik közzé a honlapon az éves költségvetési tervüket, a számukra fontos jogszabályokat és a szervezeti felépítés is hiányzik az internetes felületükről - derül ki a Transparency International (TI) felmérésének tegnap közzétett eredményeiből.

A 66 megvizsgált állami vállalat honlapja alapján mindössze kettő kapott a 100-as skálán 90 pontot abból a szempontból, hogy mennyire tették közzé a törvény által megkövetelt adatokat, az átlag 46 pont volt - mondta Papp Krisztina, a TI projektmenedzsere. Mindössze 7 állami cég vezetője adott interjút a kutatóknak és 5 vezető írásban válaszolt. A kutatás folytatódik és jövőre már a cégek átláthatósági sorrendjét is közzéteszik - erről Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója beszélt az eredményeket bemutató rendezvényen.

Állami cégek valamennyi uniós országban működnek, közülük több - főleg az energetikában és a pénzügyek terén - multinacionálissá vált. A problémát az adja, hogy politikai beavatkozás veszélyezteti a működésüket - mondta Terták Elemér, az Európai Unió belső piaci főigazgatóságának vezető tanácsadója. Az előadó kitért arra is, hogy egy 2006-os irányelv átlátható állami támogatást ír elő az állami tulajdonú cégekre, és ennek elmaradásáért kötelezettségszegési eljárás is indulhat.

A külföldi cégek honlapjainak vizsgálata azt mutatja, hogy az állami vállalatok esetében a formális szabályokat kikényszerítik, ezért a szervezetre vonatkozó információk megtalálhatók az oldalakon. A lengyel posta és az ottani államvasutak honlapjainak vizsgálata azt igazolja, hogy posztkommunista országban is működhetnek átláthatóan állami vállalatok. A szóban forgó cégek weboldalai nemcsak az éves beszámolókat tartalmazzák legalább öt évre visszamenőleg, hanem az igazgatósági tagok nevét, önéletrajzát, a felügyelőbizottságok névsorát, a beszerzések, közbeszerzési felhívások adatait, valamint azon jogszabályok listáját is, amelyek a vállalati működés jogi kereteit adják.

A magyar cégek eredményei arra is rávilágítanak, hogy a honlapok információgazdagsága és a törvénytisztelet/törvényszegés jelensége szektorfüggő: így például a pénzügyi és a szállítmányozási ágazatba tartozó cégek átláthatóbbak, mint a mezőgazdasági és a közszolgáltató vállalatok. Ezzel párhuzamosan, az előbbi ágazatokra inkább a törvénytisztelő, míg az utóbbiakra inkább a törvényszegő magatartás a jellemző. Megállapítható továbbá az is, hogy a nagyobb cégek rendre átláthatóbbak a kisebbeknél.

Szervezkednek a takarékok

Strbik László
Publikálás dátuma
2014.04.25. 07:24
A takarékszövetkezetek többsége megakadályozná a Magyar Takarék helyzetbe hozását FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) tagszervezetei elfogadhatatlannak tartják, hogy a Takarékbank néhány részvényese 600 millió forint értékben részvényekké átváltható kötvényt tervez kibocsátani, amelynek jegyzésre zártkörűen csak a Magyar Takarék Zrt. lenne jogosult. A szövetkezeti bank mai közgyűlése dönthet a kérdésben, aminek jogszerűségét többen vitatják.

Jogtörténeti unikumnak, a magyar vállalkozások és a jogállamiság szempontjából rendkívüli jelentőségűnek nevezte Demján Sándor az OTSZ elnöke a szervezet közgyűlésen elmondott kemény beszédében az április 18-i Fővárosi Törvényszéki (FT) végzést. A bíró ebben eltiltotta a Magyar Postát, hogy a tulajdonában lévő Takarékbank Zrt. részvényeket bármely személyre átruházza.

Demján Sándor üdvözölte azt is, hogy az FT idézett végzésének indoklása 90 százalékban tartalmazza az OTSZ 2013. júliusi alkotmánybírósági beadványát. Azza, hogy az FT az alkotmánybírósághoz is fordult, hogy a múlt év júliusában elfogadott takarékszövetkezeti integrációs tövényt visszamenőleges hatállyal teljes egészében semmisítse meg, ami azt jelentené, hogy ami 2013 júliusa óta ennek alapján történt, az mintha nem is történt volna meg, vagyis az eredeti állapotokat kell helyreállítani. Az OTSZ elnöke megerősített:: továbbra is hisznek a magyar igazságszolgáltatásban.

"Az OTSZ tagszervezetei elfogadhatatlannak tartják, hogy a Takarékbank néhány részvényese a Fővárosi Törvényszék végzésének megkerülésére irányuló szándékkal új napirend felvételét kéri a Takarékbank 2014. április 25-i, pénteki közgyűlésére. Ennek keretében olyan döntés meghozatalát kérik a tulajdonosoktól, amely számukra - az Alkotmánybíróság döntését sem megvárva - a jövőben biztosítja a Takarékbank többségi tulajdonát" - tartalmazza az OTSZ csütörtöki közgyűléséről kiadott közlemény.

Dávid Ferenc VOSZ főtitkár, aki egyben az OTSZ kommunikációjáért is felelős, lapunk kérdésére kifejtette: a Takarékbank 600 millió forint értékben részvényekké átváltható kötvényt tervez kibocsátani, amit a bank április 25-i, pénteki közgyűlésén meg akarnak szavaztatni a takarékszövetkezetetekkel. Átváltható kötvényt azzal az ígérettel bocsátanak ki, hogy lejáratkor, vagy más egyéb feltételek esetén egy előre meghatározott árfolyamon és időpontban részvényekre cserélhetnek. Vagyis az átváltáskor a hitelezőből tulajdonos lesz. "A kötvénykibocsátás pikkantériája, hogy a 300 ezer darab, 2000 forint névértékú átváltható kötvény jegyzésére zártkörűen a Magyar Takarék Zrt.-t jogosítják fel" - mutatott rá az OTSZ szóvivője. Ez a 600 millió forintos kibocsátás pont arra lenne jó, hogy ha az Ab megsemmisíti az integrációs törvényt, és a Magyar Posta nem tudja a birtokában levő 19,31 százalékos tulajdont megtestesítő takarékbanki részvényeket átruházni a Magyar Takarék Zrt.-nek, akkor is megvalósulhasson, hogy a Magyar Takarék legyen a többségi tulajdonosa a Takarékbanknak.

Mint ismert, a Magyar Posta tavaly nyáron szerzett részesedést a takarékszövetkezetek központi pénzintézetében a Takarékbankban úgy, hogy a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló július elején elfogadott törvény előírta, hogy az állami cég mintegy 600 millió forint összeggel emeljen tőkét a bankban, amiért cserébe a posta megkapta a Takarékbank törzsrészvényeinek 19,31 százalékát. Ez utóbbi részvénycsomag része annak az 54,85 százalékos pakettnek, amit a kormány eladásra kínált, és 2014. március 10-én alá is írták az adásvételi szerződést a 25 százalékban az FHB Jelzálogbank Nyrt. érdekeltségébe került Magyar Takarék Zrt.-vel. A Takarékbankban így a 45,15 százalékos részvénycsomagjával kisebbségbe került a több mint 100 takarékszövetkezet.

"Ez az átváltható kötvény kibocsátási játék, amivel a Takarékbank néhány részvényese próbálkozik, visszataszító, erkölcstelen, felháborító. Ugyanis ezzel ki akarnak bújni az Ab esetleges negatív ítélete alól, és szembemennének a független magyar bíróság ideiglenes intézkedést elrendelő április 18-i végzésével is" - mutatott rá az OTSZ szóvivője.

Az OTSZ közgyűlésén a több mint 100 takarékszövetkezet 80 százaléka részt vett, melyek közül mintegy 70 összezárt, vagyis egyetértett azzal, hogy a Takarékbank pénteki közgyűlésen az OTSZ ne szavazza meg a kötvénykibocsátást, másrészt arra kéri a szövetség tagjait, ők is így tegyenek.

Az OTSZ kész arra, hogy - függetlenül az integrációs törvény megsemmisítését kérő folyamatban lévő Fővárosi Törvényszéki és AB-i eljárásra - ha megvalósul a kötvénykibocsátás, akkor azt szintén megtámadja a bíróságon - emelte ki Dávid Ferenc.
Dávid idézte Demján Sándort aki azt mondta: "Míg egyesek saját zsebeiket akarják tömni a takarékszövetkezeti vagyon megszerzésével, ezzel szemben a mai naptól az OTSZ elnökségért jelképesen felvett 1 forintos tiszteletdíjam feléről lemondok." Az OTSZ közgyűlésén a takarékszövetkezetek takarékos működése miatt Varga Antal ügyvezető igazgató szintén önként lemondott bérének feléről.
Másrészt az OTSZ közgyűlése úgy döntött, hogy tagjainak egy ideig nem kell fizetni tagdíjat, amivel azt szeretnék jelezni, hogy a szövetség a közösséget akarja szolgálni.
Dávid Ferenc szerint elfogadhatatlan, hogy az ötven éve halmozódó 1000 milliárd forintot kitevő takarékszövetkezeti magánvagyont egyesek meg akarják szerezni.

Szervezkednek a takarékok

Strbik László
Publikálás dátuma
2014.04.25. 07:24
A takarékszövetkezetek többsége megakadályozná a Magyar Takarék helyzetbe hozását FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) tagszervezetei elfogadhatatlannak tartják, hogy a Takarékbank néhány részvényese 600 millió forint értékben részvényekké átváltható kötvényt tervez kibocsátani, amelynek jegyzésre zártkörűen csak a Magyar Takarék Zrt. lenne jogosult. A szövetkezeti bank mai közgyűlése dönthet a kérdésben, aminek jogszerűségét többen vitatják.

Jogtörténeti unikumnak, a magyar vállalkozások és a jogállamiság szempontjából rendkívüli jelentőségűnek nevezte Demján Sándor az OTSZ elnöke a szervezet közgyűlésen elmondott kemény beszédében az április 18-i Fővárosi Törvényszéki (FT) végzést. A bíró ebben eltiltotta a Magyar Postát, hogy a tulajdonában lévő Takarékbank Zrt. részvényeket bármely személyre átruházza.

Demján Sándor üdvözölte azt is, hogy az FT idézett végzésének indoklása 90 százalékban tartalmazza az OTSZ 2013. júliusi alkotmánybírósági beadványát. Azza, hogy az FT az alkotmánybírósághoz is fordult, hogy a múlt év júliusában elfogadott takarékszövetkezeti integrációs tövényt visszamenőleges hatállyal teljes egészében semmisítse meg, ami azt jelentené, hogy ami 2013 júliusa óta ennek alapján történt, az mintha nem is történt volna meg, vagyis az eredeti állapotokat kell helyreállítani. Az OTSZ elnöke megerősített:: továbbra is hisznek a magyar igazságszolgáltatásban.

"Az OTSZ tagszervezetei elfogadhatatlannak tartják, hogy a Takarékbank néhány részvényese a Fővárosi Törvényszék végzésének megkerülésére irányuló szándékkal új napirend felvételét kéri a Takarékbank 2014. április 25-i, pénteki közgyűlésére. Ennek keretében olyan döntés meghozatalát kérik a tulajdonosoktól, amely számukra - az Alkotmánybíróság döntését sem megvárva - a jövőben biztosítja a Takarékbank többségi tulajdonát" - tartalmazza az OTSZ csütörtöki közgyűléséről kiadott közlemény.

Dávid Ferenc VOSZ főtitkár, aki egyben az OTSZ kommunikációjáért is felelős, lapunk kérdésére kifejtette: a Takarékbank 600 millió forint értékben részvényekké átváltható kötvényt tervez kibocsátani, amit a bank április 25-i, pénteki közgyűlésén meg akarnak szavaztatni a takarékszövetkezetetekkel. Átváltható kötvényt azzal az ígérettel bocsátanak ki, hogy lejáratkor, vagy más egyéb feltételek esetén egy előre meghatározott árfolyamon és időpontban részvényekre cserélhetnek. Vagyis az átváltáskor a hitelezőből tulajdonos lesz. "A kötvénykibocsátás pikkantériája, hogy a 300 ezer darab, 2000 forint névértékú átváltható kötvény jegyzésére zártkörűen a Magyar Takarék Zrt.-t jogosítják fel" - mutatott rá az OTSZ szóvivője. Ez a 600 millió forintos kibocsátás pont arra lenne jó, hogy ha az Ab megsemmisíti az integrációs törvényt, és a Magyar Posta nem tudja a birtokában levő 19,31 százalékos tulajdont megtestesítő takarékbanki részvényeket átruházni a Magyar Takarék Zrt.-nek, akkor is megvalósulhasson, hogy a Magyar Takarék legyen a többségi tulajdonosa a Takarékbanknak.

Mint ismert, a Magyar Posta tavaly nyáron szerzett részesedést a takarékszövetkezetek központi pénzintézetében a Takarékbankban úgy, hogy a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló július elején elfogadott törvény előírta, hogy az állami cég mintegy 600 millió forint összeggel emeljen tőkét a bankban, amiért cserébe a posta megkapta a Takarékbank törzsrészvényeinek 19,31 százalékát. Ez utóbbi részvénycsomag része annak az 54,85 százalékos pakettnek, amit a kormány eladásra kínált, és 2014. március 10-én alá is írták az adásvételi szerződést a 25 százalékban az FHB Jelzálogbank Nyrt. érdekeltségébe került Magyar Takarék Zrt.-vel. A Takarékbankban így a 45,15 százalékos részvénycsomagjával kisebbségbe került a több mint 100 takarékszövetkezet.

"Ez az átváltható kötvény kibocsátási játék, amivel a Takarékbank néhány részvényese próbálkozik, visszataszító, erkölcstelen, felháborító. Ugyanis ezzel ki akarnak bújni az Ab esetleges negatív ítélete alól, és szembemennének a független magyar bíróság ideiglenes intézkedést elrendelő április 18-i végzésével is" - mutatott rá az OTSZ szóvivője.

Az OTSZ közgyűlésén a több mint 100 takarékszövetkezet 80 százaléka részt vett, melyek közül mintegy 70 összezárt, vagyis egyetértett azzal, hogy a Takarékbank pénteki közgyűlésen az OTSZ ne szavazza meg a kötvénykibocsátást, másrészt arra kéri a szövetség tagjait, ők is így tegyenek.

Az OTSZ kész arra, hogy - függetlenül az integrációs törvény megsemmisítését kérő folyamatban lévő Fővárosi Törvényszéki és AB-i eljárásra - ha megvalósul a kötvénykibocsátás, akkor azt szintén megtámadja a bíróságon - emelte ki Dávid Ferenc.
Dávid idézte Demján Sándort aki azt mondta: "Míg egyesek saját zsebeiket akarják tömni a takarékszövetkezeti vagyon megszerzésével, ezzel szemben a mai naptól az OTSZ elnökségért jelképesen felvett 1 forintos tiszteletdíjam feléről lemondok." Az OTSZ közgyűlésén a takarékszövetkezetek takarékos működése miatt Varga Antal ügyvezető igazgató szintén önként lemondott bérének feléről.
Másrészt az OTSZ közgyűlése úgy döntött, hogy tagjainak egy ideig nem kell fizetni tagdíjat, amivel azt szeretnék jelezni, hogy a szövetség a közösséget akarja szolgálni.
Dávid Ferenc szerint elfogadhatatlan, hogy az ötven éve halmozódó 1000 milliárd forintot kitevő takarékszövetkezeti magánvagyont egyesek meg akarják szerezni.