Cselgáncs Eb - Csernoviczki aranyérmes

Publikálás dátuma
2014.04.24. 18:49
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Csernoviczki Éva - címét megvédve - aranyérmet nyert a nők 48 kilogrammos kategóriájában a montpellier-i cselgáncs Európa-bajnokság csütörtöki versenynapján.

Az olimpiai és világbajnoki bronzérmes magyar versenyző a hazai Amandine Buchard-ral csapott össze a fináléban, ahol fél perc elteltével már mindkettejüket megintették, majd a francia egy villámgyors pörgetéssel vazaarit érően földre vitte Csernoviczkit. A 27 éves magyar dzsúdós nem adta fel, és 2 perc 15 másodperccel a vége előtt, szintén egy vazaarival egyenlített.

A folytatásban Csernoviczki volt aktívabb, a franciát 40 másodperccel a vége előtt meg is intették, ez a győzelmet jelentette volna a magyar versenyzőnek, ám a bíró 10 másodperccel a befejezés előtt őt is megintette, így jöhetett az aranypontig tartó hosszabbítás.

A ráadás 38 másodpercig tartott, ekkor a védekező francia újabb intést kapott, ezzel Csernoviczki megszerezte a magyar dzsúdósport 17. Európa-bajnoki aranyérmét. A tatabányai versenyző 2008 óta minden kontinensviadalon a dobogóra állhatott, mostani győzelmével 2 arany-, 3 ezüst- és 2 bronzérem az Eb-mérlege.

Karakas Hedvig a hetedik helyen végzett az 57 kilogrammosok között, miután a vigaszágon vereséget szenvedett a portugál Telma Monteiróval szemben.

Szerző
Frissítve: 2014.04.24. 19:34

Mindennapok zsidó léte Óbudán

Publikálás dátuma
2014.04.24. 18:36
Fotó: Göbölyös N. László
Alig két terem az Óbudai Múzeumban, mégis hihetetlenül gazdag kiállítás nyílt csütörtökön Ofen Jásán címen az egykori város, ma városnyi kerület zsidóságának mindennapjairól a 18. századtól a vészkorszak utáni újjászületésig.

„Arcok, helyszínek, tárgyak” sorakoznak itt, ahogy azt dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt emlékközpont ügyvezető igazgatója hangsúlyozta megnyitójában, egy olyan közösséggel, amely jóban-rosszban együtt volt a többi nemzetiséggel, és amely sokat tett Óbuda polgárosodásáért, modern fejlődéséért. Az igazgató szerint a kiállításon bemutatott emlékek, valamint a néhány éve felújított és újból a hitélet központjává vált óbudai zsinagóga méltán mutatják, hogy mire volt képes ez a közösség, és mi lehetett volna, ha a folyamatot nem törik meg „ostoba háborúk és kirekesztések.”

Fotó: Göbölyös N. László

Fotó: Göbölyös N. László

Éppen ez utóbbi rémét elevenítette fel Fesztbaum Béla színművész, aki a Bergen-Belsen-i koncentrációs táborban elpusztult író, Pap Károly A Schrei című novelláját olvasta fel. Ebben a még gyermek író egy napon azt tapasztalja, hogy harmonikus családi életükbe beköltözik a félelem, hiába a viszonylagos jólét, hiába az „ablakokból látható béke”, a Schrei nevű galíciai koldus kísérteties jelenléte arra figyelmezteti a zsidókat, hogy egyszer még el kell menniük oda, ahonnan ez az ágrólszakadt alak jött, oda, „ahol bántják a zsidókat.”

A kiállítás legfőbb üzenete, hogy az előítéletek elleni legjobb fegyver a megismerés. Miközben a látogató nézelődik az írásos emlékek, a vallási szertartások tárgyai, ruhái, a különböző zsidó mesteremberek eszközei, az archív fotók, üzleti könyvek között, egy-egy letakart, felhajtható tábla alatt lapul egy-egy antiszemita sztereotípia, rendszerint egy, a két világháború között készült gúnyrajz, amelynek állításai sajnos ma is ismerősek. A tárlat szervezői családokat, iskolai osztályokat is várnak a múzeumba, mert a kirekesztés elleni küzdelmet nem lehet elég korán elkezdeni.

 

 

Szerző

Mindennapok zsidó léte Óbudán

Publikálás dátuma
2014.04.24. 18:36
Fotó: Göbölyös N. László
Alig két terem az Óbudai Múzeumban, mégis hihetetlenül gazdag kiállítás nyílt csütörtökön Ofen Jásán címen az egykori város, ma városnyi kerület zsidóságának mindennapjairól a 18. századtól a vészkorszak utáni újjászületésig.

„Arcok, helyszínek, tárgyak” sorakoznak itt, ahogy azt dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt emlékközpont ügyvezető igazgatója hangsúlyozta megnyitójában, egy olyan közösséggel, amely jóban-rosszban együtt volt a többi nemzetiséggel, és amely sokat tett Óbuda polgárosodásáért, modern fejlődéséért. Az igazgató szerint a kiállításon bemutatott emlékek, valamint a néhány éve felújított és újból a hitélet központjává vált óbudai zsinagóga méltán mutatják, hogy mire volt képes ez a közösség, és mi lehetett volna, ha a folyamatot nem törik meg „ostoba háborúk és kirekesztések.”

Fotó: Göbölyös N. László

Fotó: Göbölyös N. László

Éppen ez utóbbi rémét elevenítette fel Fesztbaum Béla színművész, aki a Bergen-Belsen-i koncentrációs táborban elpusztult író, Pap Károly A Schrei című novelláját olvasta fel. Ebben a még gyermek író egy napon azt tapasztalja, hogy harmonikus családi életükbe beköltözik a félelem, hiába a viszonylagos jólét, hiába az „ablakokból látható béke”, a Schrei nevű galíciai koldus kísérteties jelenléte arra figyelmezteti a zsidókat, hogy egyszer még el kell menniük oda, ahonnan ez az ágrólszakadt alak jött, oda, „ahol bántják a zsidókat.”

A kiállítás legfőbb üzenete, hogy az előítéletek elleni legjobb fegyver a megismerés. Miközben a látogató nézelődik az írásos emlékek, a vallási szertartások tárgyai, ruhái, a különböző zsidó mesteremberek eszközei, az archív fotók, üzleti könyvek között, egy-egy letakart, felhajtható tábla alatt lapul egy-egy antiszemita sztereotípia, rendszerint egy, a két világháború között készült gúnyrajz, amelynek állításai sajnos ma is ismerősek. A tárlat szervezői családokat, iskolai osztályokat is várnak a múzeumba, mert a kirekesztés elleni küzdelmet nem lehet elég korán elkezdeni.

 

 

Szerző