Előfizetés

Szürke eminenciásból szerb kormányfő

Kormányalakítási megbízást kapott Tomislav Nikolic elnöktől Aleksandar Vucic, a márciusi szerb parlamenti választáson győztes Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke. A kabinet tagja lesz az SNS mellett a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), valamint a Szerb Szocialista Párt (SPS). A haladók szerdán írják alá a koalíciós megállapodást a koalíciós partnerekkel. 

Nikolic elnök április 17-én kezdte meg a konzultációkat az új kormányról a voksoláson részt vett választási szövetségek vezetőivel. A múlt csütörtöki megbeszéléseket követően Pásztor István, a VMSZ elnöke közölte, tájékoztatta az államfőt arról, hogy a vajdasági magyarok pártja is a koalíció része akar lenni.

A március 16-án megrendezett parlamenti választáson a haladók 158, a szocialisták 44, a VMSZ hat mandátumot szerzett. Ez bőven elég a kétharmados mandátumtöbbséghez. Aleksandar Vucic, a szerb belpolitika 1970-es születésű "szürke eminenciása" ezzel végleg előtérbe került. Nagy utat járt be kormányfői kinevezéséig. Ideológiai szempontból szembetűnő változáson ment keresztül.

Az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) tagjaként a délszláv háborúk idején még úgy fogalmazott, "minden egyes megölt szerbért száz muzulmánt gyilkolunk meg". 1998-2000 között információs miniszter volt. Sötét korszak volt ez Szerbia életében, amit Milosevic 2000-es bukása zárt le. 2004-ben és 2008-ban belgrádi polgármesterként indult, de veszített a demokrata párti jelölttel szemben.

A jogász végzettségű Vucic legfőbb mentorával, Tomislav Nikolic elnökkel egyetemben 2008-ban szakított a radikálisokkal. Vucicnak mára nemcsak a szerb közvéleménnyel, hanem a Nyugattal is sikerült elhitetnie, hogy ma már az uniós integráció, az ország megújításának feltétlen híve.

Amikor 2012 júniusában váratlanul a haladók alakíthattak kormányt a szocialistákkal és Mladan Djinkic URS-ével, Vucic a védelmi tárcát kapta a miniszterelnök-helyettesi pozíció mellett. A kormányfői tisztséget átengedte a szocialista Ivica Dacicnak, aki az előző, demokrata-szocialista kabinetben a belügyi tárcát irányította. (Dacic az új kormányban is maradt a belügyi tárca élén.)

Vucic befolyása azonban nőttön nőtt a kormányon belül, s a tavaly augusztusi kormányátalakítást már egy személyben ő vezényelte le. Ekkor lemondott a védelmi tárca irányításáról, s azóta lényegében kormányfői feladatokat látott el, még ha hivatalosan Dacic maradt a kabinet élén. Most már azonban hivatalosan is a kormányfői bársonyszékbe került.

Kijevi propagandaháború

Publikálás dátuma
2014.04.23. 07:32
A tankok már hozzátartoznak az oroszbarát fegyveresek által elfoglalt Szlovjanszk mindennapjaihoz FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/S
Támogatást ígért Ukrajnának Joe Biden. Az amerikai alelnök 50 millió dolláros gyorssegélyt helyezett kilátásba Kijevben. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő azt közölte, hidegen hagyják a Kremlt az Egyesült Államok Oroszország elleni szankciói.

Joe Biden kijevi látogatása során a gyorssegély mellett nyolcmillió dollár értékben katonai eszközöket, távközlési eszközöket is ígért vendéglátóinak. Nem fegyverekről van szó - hangsúlyozta.

Biden kiemelte, Washington Ukrajna oldalán áll, s az országot "megalázó fenyegetésekkel" illetik. Az amerikai alelnök közölte továbbá azt is, Washington nem kíván támogatni egyetlen jelöltet sem a május 25-én esedékes elnökválasztáson.

Hidegen hagyják a Kremlt Washington szankciói. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök az orosz parlamentben azt közölte, országára minimális hatással vannak ezek az intézkedések. Mint mondta, új szankciók esetén kormány számára nem marad más megoldás, védekeznie kell ellene.

Hozzátette, a gazdaság és az orosz polgárok védelme a legfontosabb a kabinet számára. "Végül győzni fogunk" - jelentette ki a képviselők előtt. Nem zárta ki, hogy hazája jogi lépések megtételére kényszerül. Medvegyev azt is közölte, Oroszország számára fontos kereskedelmi partner az Európai Unió, s Moszkva nem is akarja csökkenteni az árucsere-forgalom mértékét.

Ugyanakkor kifejtette, ha a Nyugat másként képzeli az együttműködés jövőjét, Oroszország Kelet felé fordul. Az orosz kormányfő azt állította, Ukrajna függetlensége óta Moszkva 250 milliárd dollárral segítette Ukrajnát.

Az Egyesült Államok képekkel próbálta bizonyítani, hogy a Kelet-Ukrajnában épületeket elfoglaló "oroszbarát erők" valójában az orosz hadsereg tagjai. A bemutatott fényképfelvételekből ugyanis Washington szerint kiderül, hogy ugyanazok tűnnek fel, akiket 2008 augusztusában, a grúziai válság idején is bevetettek.

Egyebek mellett azonosítottak egy szakállas férfit, aki megrohamozta a kramatorszki rendőrség épületét Kelet-Ukrajnában. Szlovjanszkban szintén rábukkantak egy fegyveresre, aki Abháziában is harcolt. Mindez azt mutatja, egyre hevesebb az ukrán válság miatti orosz-amerikai propagandaháború.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mindeközben felszólította amerikai kollégáját, John Kerryt, "fogja vissza"a kijevi "forrófejűeket", hogy ne provokáljanak véres konfliktust az Kelet- és Dél-Ukrajnában. Lavrov a Kerryvel folytatott telefonbeszélgetés során hangoztatta, hogy az ukrán vezetésnek teljesítenie kell a genfi megállapodásból rá háruló kötelezettségeit.

Lavrov ismételten azzal vádolta Kijevet, hogy teret enged a Jobb Szektor ultranacionalista csoportjának. Donald Tusk energiaunió létrehozását követeli Moszkvával szemben. A lengyel kormányfő szerint Európának függetlenednie kell az orosz nyersanyagtól. A Financial Timesban megjelent cikkében úgy vélte, az energiauniót a bankunióhoz hasonló módon kell életre hívni.

Tusk úgy véli, ennek alapja az lenne, hogy az Európai Unió tagországai összehangolják energiapolitikájukat. Az EU központja vásárolná meg a tagállamok számára szükséges energiát, s egy szolidaritási mechanizmust léptetne életbe, amelynek során nagyobb támogatásban részesítené azokat az országokat, ahol fogytán az energia. Írásában úgy véli, az ukrajnai válság tanulsága, hogy az EU-t gyengíti az Oroszországtól való energiafüggősége.

A Razumkov Központ felmérése szerint a megkérdezettek 71,4 százaléka akar egységes ukrán állapot. 59,5 százalék szerint pedig az ukránnak kell az egyedüli nyelvnek lennie. Súlyos következményekkel jár Ukrajna számára a válság. Az ország pénzintézeteinek eddig kétmilliárd dolláros veszteséget okoztak az események.

Ferenc pápa megáldoztatná az elváltakat is?

Publikálás dátuma
2014.04.23. 05:43
Fotó: Gettyimages
Ferenc pápa szerint „semmi rosszat nem tesz az, aki elvált létére áldozni akar”. Erről írt Facebook-oldalán egy argentin asszony második férje, miután felesége levélben fordult a katolikus egyházfőhöz e kérdéssel.

A bejegyzés szerint a San Lorenzó-i asszony arról panaszkodott, hogy miután elvált, csak polgári esküvőt köthetett új férjével. Azóta áldozni sem engedik és ez nagy lelki fájdalmat okoz neki.  A levél után mintegy hét hónappal a  pápa személyesen hívta fel az asszonyt, Bergoglio atyaként mutatkozott be neki, bocsánatot kért a késedelmes válaszért, majd elmondta, hogy a kérdést tanulmányozzák a Vatikánban, mert „nincsen abban semmi rossz, ha egy elvált ember áldozni akar.”

A történet nem hihetetlen, mert a szentatya trónra lépése óta eltelt alig több mint egy év alatt – a Vatikán által is megerősítetten - többször is személyesen beszélt telefonon a hozzáfordulókkal, köztük olyan szülőkkel, akik beteg gyermekeiknek az őssejtekkel való gyógymódért esedeztek - emlékeztet a La Repubblica.

Az elváltak áldozásának tilalma számos hívő katolikus problémája. Szerte a világon vannak olyan papok, akik a tilalom ellenére  részesítik őket e szentségben, de az egyház mindeddig mereven elzárkózott e kérdésben. Lehet, hogy a Ferenc pápával kapcsolatos újabb kiszivárogtatás egy új korszak kezdete, amelyben a római katolikus egyház szélesre tárja kapuit az eddig kirekesztettek előtt?