Ukrajna korlátozza a beutazást

Megtilthatják a Krím félszigeten és az ott lévő Szevasztopolban nyilvántartott, 16 és 60 év közötti férfiak beutazását Ukrajna területére - figyelmeztette utasait az Aeroflot orosz légitársaság.

A cég honlapján közölte, hogy az ukrán hatóságok hivatalosan értesítették a korlátozásról. A tájékoztatás szerint a 16 és 60 éves kor közötti orosz állampolgárságú férfiak és a hasonló korú, Krímben nyilvántartott ukrán férfiak Ukrajnába beutazásáról az adott átkelőhelyen működő határőrség regionális parancsnoka dönt.

Az orosz utasokat csak akkor engedik belépni, ha rendelkeznek olyan dokumentumokkal, amelyek igazolják ukrajnai rokoni kapcsolataikat vagy közvetlen rokonuk halálát, súlyos betegségét, illetve magánszemélyek vagy cégek hiteles meghívójával rendelkeznek. Ha nem, akkor csak a családjukkal utazó orosz állampolgárságú férfiakat engedik be Ukrajna területére.

Az Aeroflot által közölt új ukrán beutazási szabályozás szerint a "Krími Köztársaságban és Szevasztopolban nyilvántartott (lakóhellyel rendelkező) 16 és 60 év közötti ukrán állampolgárok" Ukrajnába beutazását hasonlóan korlátozzák. Az ukrán határőrség regionális parancsnokának döntése alapján - az orosz férfiakhoz hasonlóan - csak abban az esetben engedik belépni őket Ukrajnába, ha közeli hozzátartozóik temetésére utaznak, vagy ha például dokumentumokkal tudják bizonyítani, hogy hozzátartozóik súlyos betegek, és rendelkeznek repülőjeggyel, turista szállást igazoló voucherrel.
A tájékoztatás szerint a "25 és 35 év közötti, Krímben és Szevasztopolban regisztrált ukrán állampolgárságú nőket csak előzetes szűrés után engedik be Ukrajna területére".

A korlátozások nem vonatkoznak majd az Aeroflot repülőgépeinek pilótáira, légi kísérőire és a műszaki személyzetre.
A korlátozásokra tekintettel az orosz állami légitársaság azt javasolta az érintett utasoknak, hogy tartózkodjanak az Ukrajnába utazástól.

A több ukrajnai városba járatot üzemeltető S7 nevű orosz légitársaság még nem kapott értesítést a korlátozásokról az ukrán hatóságoktól, de jelezte, hogy Odesszába és Kijevbe késéssel indulnak a járatok az utasok fokozottabb ellenőrzése miatt.
A moszkvai külügyminisztérium időközben közleményben követelt sürgős magyarázatot Kijevtől az orosz állampolgárok beutazásának korlátozására. A tárca kilátásba helyezte a válaszlépéseket is.

Az ukrán hatalom a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása miatt a múlt hétfő óta hatályos rendelkezéssel már jelentősen korlátozta az orosz állampolgárok ukrajnai tartózkodását. Az oroszok az első beutazást követően egy fél év alatt mindössze 90 napot tölthetnek a szomszédos országban és a határon igazolniuk kell, hogy fejenként legalább 600 dollárral rendelkeznek az ukrajnai tartózkodáshoz.

Szerző

Róma a szentté avatásra készül

Az olasz főváros rendőrsége és közlekedése is készül az április 27-i kettős szentté avatásra érkező hívők fogadására, a vendégek számát a római prefektus csütörtökön legalább 800 ezresre becsülte.

Az olasz fővárosban szolgálatban levő nyolcszáz rendőr és csendőr munkáját további mintegy két és fél ezer kollégával erősítik meg XXIII. János és II. János Pál szentté avatásának napjaiban. A kettős szentté avatásra érkező zarándokokat az olasz polgári védelem 2600 tagja és 250 tűzoltó is segíti.

Róma városa felkészült a rendkívüli eseményre - hangoztatta Ignazio Marino római főpolgármester az Angelino Alfano belügyminiszterrel és Giuseppe Pecoraro római prefektussal a szentté avatás szervezési kérdéseiről csütörtökön tartott egyeztetés végén.

Róma prefektusa 800 ezresre-1 milliósra becsülte a szentté avatásra érkezők számát. Giuseppe Pecoraro hozzátette, ha a húsvét napjaiban Rómában tartózkodó turistákat és zarándokokat is beleszámolják, a hárommilliót is elérheti a következő napokban Rómában mozgó tömeg nagysága.

Azok, akik az április 27-i szentté avatáson nem férnek majd be a Szent Péter térre és a Vatikánt övező utcákba (ahol a Vatikán becslései szerint közel 250 ezren találnak majd helyet), a Róma négy pontján felállított óriás kivetítőkön követhetik a Ferenc pápa pontifikálta szentté avatási misét. Az óriásvásznakat a Szent Péter térrel szemközti a Conciliazione sugárúton, a Popolo téren, a Forum Romanumnál és a (Római Magyar Akadémiával szomszédos) Farnese téren állítják fel.

A szentté avatásra 54 országból 61 delegáció jelezte részvételét. 19 államfő, 24 miniszterelnök érkezik XXIII. János és II. János Pál kanonizációjára. A lengyel delegációt Bronislaw Komorowski jelenlegi köztársasági elnök és két elődje, Lech Walesa és Aleksander Kwasniewski vezeti. Lengyelországból mintegy 300 ezer zarándokot várnak, ők repülőn, buszokkal és különvonatokkal érkeznek.

Róma főpolgármestere elmondta, minél kevesebb turistabuszt akarnak beengedni a belvárosba. A Vatikán környékét gyalogos övezetté minősítik át. Nagypéntektől május 4-ig reggeltől estig lezárják a forgalom elől a Róma központjában levő sugárutat is a Velence tér és a Colosseum között.
XXIII. János és II. János Pál szentté avatását 2,5 milliárd ember követi majd az egész világon elsősorban a televízión keresztül. A világ ötszáz mozijában is egyenesben közvetítik majd a szertartást.

Szerző

Putyin kitálalt

A krími önkéntesek mögött orosz katonák álltak, hogy biztosítsák a félsziget lakosságának szabad véleménynyilvánítását, a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról pedig "részben a NATO bővítésének veszélye", Ukrajnának a szervezethez csatlakozása miatt született döntés - jelentette ki Vlagyimir Putyin a Közvetlen kapcsolat című csütörtöki élő televíziós műsorban.

A tervezettnél tovább, a mintegy 4 órán át tartó műsorban az orosz államfőhöz csak az adás kezdetéig mintegy 2,5 millió kérdés érkezett, ezek közül az adás műsorvezetői feltételezhetően a Kreml előzetes szűrését követően válogattak.
A 2001 óta 12. alkalommal megrendezett országos társadalmi fórumnak szánt műsorban az orosz államfő először honfitársai, majd külföldiek kérdéseire válaszolt. Ezek túlnyomó többsége a Krímre és az ukrajnai helyzetre vonatkozott. A kemény bírálatok ezúttal is hiányoztak. Még Irina Hakamada orosz ellenzéki politikus is visszafogott stílusban kérdezhetett a stúdióban.

Megjegyezte, "történt, ami történt (a Krímben), ön győztes. Egyetlen vércsepp nélkül vitte véghez a műveletet (a Krím elcsatolását). Ön ma azt mondta, hogy a +zöld emberkék+, a katonáink védték az embereket (a félszigeten)". Az orosz ellenzéki mindazonáltal bírálta Európát is, amely szerinte "pihen, és sohasem oldott meg problémákat", Oroszország pedig elsősorban az Egyesült Államokkal folytat párbeszédet. Hakamada arra várt választ, lehetséges-e a kompromisszum Moszkva és Washington között.

Vlagyimir Putyin közölte, hogy szerinte a megegyezést Ukrajnán belül kell elérni. Úgy vélte, nem az a kérdés, hogy - a szerinte egyébként törvénytelennek tartott, május 25-re tervezett - elnökválasztást vagy a föderalizációról szóló népszavazást tartják meg előbb Ukrajnában, hanem, hogy biztosítsák az ott élő oroszok jogait.

Ezzel kapcsolatosan Putyin burkoltan figyelmeztette Kijevet. "Emlékeztetnék arra, hogy a Szövetségi Tanács (a parlament felsőháza) felhatalmazott a fegyveres erők bevetésére Ukrajnában" - mondta. Rögtön hozzátette: "Igazán remélem, hogy nem kell ezt a jogot gyakorolni, és képesek leszünk politikai-diplomáciai eszközökkel rendezni ezeket a sürgető kérdéseket".
Az orosz államfő az élő televíziós műsorban először ismerte el, hogy a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozását megelőző eseményekben, így a március 16-án tartott népszavazás biztosításában részt vettek az orosz katonák. Azt mondta, "az önkéntesek háta mögött korrekt módon, de határozottan és professzionálisan cselekedtek az orosz katonák, hogy lehetővé tegyék a krími népszavazás szabad lebonyolítását, és megakadályozzák, hogy a lakosság ellen fegyvert használjanak".
Vlagyimir Putyin azt is közölte, Oroszország nem tervezte a Krím félsziget bekebelezését és azt sem, hogy ott katonai műveleteket hajtson végre. Azt mondta, országa kész volt "a kialakult geopolitikai realitások közepette" építeni kapcsolatait (Ukrajnával), de "az orosz nyelvű lakosságot fenyegető valódi veszélyek indították arra, hogy cselekedjen".

Putyin azt is elismerte, hogy a Krím elcsatolásáról "részben a NATO bővítésének veszélye", Ukrajnának a szervezethez csatlakozása miatt született döntés Moszkvában. "Voltak ilyen gondolataink, hogy ha nem teszünk semmit, akkor ők (a nyugati államok) erőszakkal bevonják Ukrajnát a NATO-ba" - mondta az orosz államfő.

Putyin ugyanakkor az Oroszország Ma állami médiavállalat vezetőjének stúdióbeli felvetésére válaszolva hozzátette, hogy Oroszország nem tart és nem is kell tartania az észak-atlanti szövetség agresszív politikájától.

Az orosz államfő a Dnyeszteren túli terület ügyére is kitért. Megkerülte a kérdést, hogy Oroszország elismerje-e a szakadár Dnyeszter menti Köztársaság függetlenségét, de felszólította Ukrajnát és Moldovát, hogy oldja fel a terület blokádját, nyissa meg a közlekedési és szállítási útvonalakat.

A Dnyeszter bal partján húzódó, a Moldovai Köztársaságból kiszakadó államalakulat parlamentje szerdán függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót. Az orosz elnök a televíziós műsorban leszögezte, a terület lakosainak biztosítani kell a jogot, hogy maguk döntsenek sorsukról, és a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta.
Stier Gábor, a Magyar Nemzet újságírója Berlinből azt vetette fel, hogy Európa sok országában nagyobb teret nyernek a hagyományos nézetek, a választók azokat a politikusokat támogatják, akik nem mindig Brüsszel felé tekintve állnak ki országaik nemzeti érdekeiért.
"Ezt a megközelítést nem mindig értik Európában. Ön hogy gondolja, az érdekek alapján lehetséges lesz a kapcsolatok, a párbeszéd megteremtése Oroszország és Európa között? És általánosságban nem fél attól, hogy az Egyesült Államok hosszú időre megrontja Oroszország és Európa kapcsolatait?" - tette fel a kérdést.
Vlagyimir Putyin válaszában leszögezte: Oroszország nem törekszik arra, hogy kapcsolatai megromoljanak Európával. Hozzátette, reméli ezt európai partnerei sem akarják.

Az értékek újragondolása folyik Európában, más hangzást nyernek az úgynevezett konzervatív értékek - mondta az államfő, aki utalt Orbán Viktor magyarországi választási győzelmére.
Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a szélsőséges jobboldali pártok is előretörtek Európában, például Magyarországon és Franciaországban.

Vlagyimir Putyin mindezt a nemzeti szuverenitás erősítésének szándékával magyarázta. Szerinte a folyamatok hátterében az áll, hogy bizonyos, az adott ország számára életbevágóan fontos kérdések nemzeti szinten hatékonyabban oldhatók meg, mint Brüsszel szintjén.

Szerző