Ismét tárgyalnának a horvátok a Mollal

Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez a Mollal a horvát kormány - jelentette be Ivan Vrdoljak gazdasági miniszter tegnap a HTV horvát közszolgálati csatornának az ország gazdasági helyzetéről adott interjúban.

Vrdoljak elmondta, Horvátország a jövő héten levélben új tárgyalási fordulót kezdeményez a Molnál az INA irányításáról kialakult vita rendezésére. Véleménye szerint a tárgyalásokra heteken belül sor is kerülhet. A miniszter egyúttal valótlan információk terjesztésével és a közvélemény félretájékoztatásával vádolta meg a Molt.

Arra a riporteri kérdésre, hogy a tárgyalóküldöttséget ismét ő maga vezeti-e, a miniszter kifejtette: a horvát kormány egységes álláspontot képvisel az ügyben, és ragaszkodik hozzá, hogy egy új, a horvát törvényeknek megfelelő vállalatirányítási modellben állapodjanak meg a Mollal.

A múlt héten a horvát miniszterelnök bejelentette: a vitás ügyekben kompromisszumot akar a Mol-lal, tekintet nélkül a Horvát Néppárt ellenállására. Eddig avatatlan személyekre bízták a tárgyalást a Mollal – írta egy horvát lap. Zoran Milanovic kormányfő számára ugyanakkor politikai kockázatot is jelent, ha túl megengedő a magyarokkal.

A Mol-csoport angol nyelvű honlapot indított, ahol részletes információkat tett közzé a horvát INA energetikai vállalatban tett befektetéseiről, a gázkeretszerződésről és a horvát kormánnyal folytatott tárgyalásairól - jelentették be.

A Mol 2008 októberében lett az INA legnagyobb részvényese, és később tényleges irányítási jogokat szerzett a vállalatban. Ezt a Nemzetközi Valutalap (IMF) által szorgalmazott INA-privatizációs törvény tette lehetővé, amelyet Ivica Racan miniszterelnök kormánya alatt fogadtak el 2002-ben.

Az MTI szerint a Mol egy meg nem nevezett részvényese javasolta, hogy Martonyi János távozó külügyminisztert válasszák az igazgatóság tagjának. 

Szerző

Internet: jelszót válts!

Magyarországon több ezer honlap és androidos alkalmazás azzal az OpenSSL szoftverrel működik, amelynél veszélyes biztonsági résre hívta fel a figyelmet az amerikai kormány.

Zala Mihály, a Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) elnöke elmondta: az NBF a magánoldalakat nem vizsgálhatja, de az állami, önkormányzati és minősített beszállítói körök által használt weboldalakat felmérve, Magyarországon ezres nagyságrendű oldal lehet érintett. Ez több százezer, de akár kétmillió embert is érinthet.

Az OpenSSL egy nyílt forráskódú titkosító szoftver, amelyet az internet oldalaknál a https cím jelez. Általában ez szerepel minden olyan oldalon, ahol be kell regisztrálni, felhasználónevet, jelszót kell megadni. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az ilyen nyílt forrású rendszerek problémája, hogy azokat senki sem javítja.

Az SSL sebezhetősége már két éve megvan - tette hozzá. Az SSL alkalmazás tanúsítványát a szerver üzemeltetőinek - vagyis a bankoknak, szolgáltatóknak - kell frissíteniük. A felhasználóknak pedig azt javasolják, hogy változtassanak felhasználónevet és jelszót.
Az NBF elnöke nagy problémának tartja, hogy az emberek többsége ugyanazt a jelszót használja mindenhol, a levelezésnél, a bankügyek intézésénél.

A programhibára egy hete derült fény. Az amerikai kormány múlt pénteken figyelmeztetett, hogy hackerek a Heartbleed nevű biztonsági rés segítségével megpróbálhatják célzott támadásokkal felmérni a számítógépes hálózatok sebezhetőségét.

Szerző

Marad a három csapás

Hiába találta alkotmányellenesnek a "három csapás" törvényét az ombudsman, és kért jogorvoslatot még februárban, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nem módosít a jogszabályon - értesült lapunk. Az alapjogi biztos éppen két hónapja, februárban állapította meg, hogy a "három csapás" a bírói mérlegelés jogának kizárásával sérti az alkotmányt .

Akkor a KIM azt ígérte, hamarosan választ adnak Székely Lászlónak, most lapunk újabb érdeklődésére azt közölték: továbbra is kiállnak a törvény alkalmazása mellett, mivel szerintük a bírói hatalom döntően az ítélkezésben ölt testet, és "nincs az Alaptörvényből levezethető korlátja annak", hogy a bírói mérlegelést "akár a büntetéskiszabási gyakorlat egységesítése, akár annak szigorítása vagy enyhítése érdekében" törvényileg szabályozzák.

Ezt tudatták az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával (AJBH) is, mely lapunkat tegnap arról tájékoztatta, a KIM reakciója meg is érkezett, de a biztos egyelőre tanulmányozza a választ, és annak nyomán dönt majd, szükségesnek lát-e további lépést, például azt, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) forduljon.

Székely László még a Magyar Helsinki Bizottság indítványára vizsgálta a jogszabályt, és mint februári jelentésében írta, a 2010 júniusában elfogadott "három csapás" azért sem felel meg az alkotmánynak, mert "a törvényalkotó semmilyen lehetőséget nem ad a bíróságnak a mérlegelésre".

A KIM mostani válaszából azonban úgy tűnik, ez lehetett a cél; a legsúlyosabb, többszörösen visszaesőkre írt jogszabály kötelezővé teszi az életfogytiglani büntetést minden olyan bűnözővel szemben, aki harmadszor követ el erőszakos bűncselekményt.

Az alaptörvény azonban rögzíti, hogy egy büntetés mértékének meghatározása igenis "megoszlik a törvényalkotói és a bírói hatalom között", vagyis, a szabad bírói mérlegelés kizárásával sérül a hatalommegosztás. Ez amúgy a törvény aláírásakor Sólyom László akkori államfőnek nem szúrt szemet, pedig a Helsinki Bizottság már akkor arra kérte a köztársasági elnököt, előzetes normakontroll miatt forduljon az Ab-hez.

Érdekesség, hogy a biztos nem a törvény megsemmisítését ajánlotta, mert szerinte a helyzet megváltoztatásához elegendő a puszta átírás is, mivel - fogalmazott -, ha a "három csapás" csak végső esetben alkalmazható lehetőség, és nem kötelező opció, az már elegendő volna az alkotmányossági aggályok orvoslásához.

Szerző