Előfizetés

Összejött a kétharmad

Publikálás dátuma
2014.04.14. 07:04
Szombaton a külképviseleteken választók és az átjelentkezők voksait keverték be egy-egy szavazókör szavazatai közé. Fotó: Vajda
Ugyan 16 egyéni választókerületben volt matematikai esélye arra, hogy az eredmény megváltozzon, de a külképviseleti szavazók és az átjelentkezők voksainak szombati megszámlálása után sem módosult az április 6-i országgyűlési választás eredménye. Így véglegessé vált, hogy a Fidesz-KDNP 133 mandátummal kétharmados többséget szerzett a 199 fős Országgyűlésben. A jogorvoslatok még nem zárultak le.

Miután az egyéni választókerületekben nem változott meg a parlamenti választás eredménye a múlt vasárnapihoz képest, véglegessé vált, hogy a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerzett az új, 199 fős Országgyűlésben - a szavazatok 99,99 százalékos feldolgozottsága alapján. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint a Fidesz-KDNP-nek 133, az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP-nek 38, a Jobbiknak 23, az LMP-nek pedig 5 mandátuma lesz az új parlamentben.

Mint ismert, szombaton még a szavazatok körülbelül 1,5 százaléka várt feldolgozásra, hiszen a külképviseleteken, illetve a lakóhelyüktől távol, de Magyarországon szavazók - átjelentkezők - voksait múlt hétvégén nem számolták meg. Ez csak szombaton történt meg; korábban minden szavazókörben lezárva hagytak egy urnát, ezekbe keverték bele az átjelentkezők és a külképviseleteken voksolók szavazatait. A múlt héten még 16 egyéni választókerületben volt matematikai esélye arra, hogy az eredmény megváltozzon - így a Fidesz-KDNP kétharmada is kétséges volt - , ám a szombati számlálás nem módosított az egyéni győztesek személyén.

A legszorosabb verseny a budapesti 15-ös választókerületben alakult ki, itt Kucsák László, a Fidesz-KDNP pártszövetség jelöltje 22 szavazattal vezetett Kunhalmi Ágnessel, a kormányváltók jelöltjével szemben. Ám az adatok szombati teljes feldolgozása után a különbség 60 szavazatra nőtt Kucsák László javára.

Ugyancsak szoros volt a verseny Miskolcon, a borsodi 2-es választókerületben, ahol a kormányváltók jelöltje, Varga László vezetett, mintegy 360 vokssal. A szombati összesítés után Varga előnye ugyan 238 szavazatra olvadt, ám az egyéni mandátumot így is ő nyerte el a fideszes Sebestyén László előtt.

A múlt vasárnapihoz képest tehát egyetlen egyéni választókerületben sem változott meg a szombati szavazatszámlálás után a választás eredménye, és az országos listás mandátumkiosztás sem változott. A szavazatok 99,99 százalékának feldolgozása alapján a Fidesz-KDNP országos listájára 2.264.730 (45,04 százalék), az MSZP-Együtt-DK-PM-MLP-ére 1.290.804 (25,67 százalék), a Jobbikéra 1.020.476 (20,30 százalék), az LMP-ére pedig 269.413-an (5,36 százalék) szavaztak. A többi 14 országos listát állító párt nem érte el az ötszázalékos küszöböt, így nem jutott az Országgyűlésbe.

Az úgynevezett nemzetiségi listáknál a 99,99 százalékos feldolgozottság alapján a kedvezményes mandátumhoz szükséges 22.058 szavazatot egyetlen nemzetiség sem szerezte meg. A legtöbben a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának listájára szavaztak, 11.415-en. Kedvezményes mandátumot tehát nem szereztek, de mind a tizenhárom országos listát állító nemzetiség szószólót küldhet a parlamentbe.

Az április 6-i választás jogerős végeredményére ugyanakkor még várni kell; a most megállapított egyéni választókerületi eredmények ellen jogorvoslattal lehet élni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). Ha valamennyi jogorvoslat lezárult az egyéni választókerületi eredmények ellen, a végeredmények jogerőssé válnak. A töredékszavazatok, az országos listás és a levélszavazatok összesítése után a választás országos listás eredményét ugyancsak az NVB állapítja meg legkésőbb április 25-éig.

Az új Országgyűlés május 6-ig megalakul, az alaptörvény értelmében ugyanis az alakuló ülést a köztársasági elnök hívja össze a választást követő 30 napon belüli időpontra.

Vége a Hoffmann-korszaknak

Molnár Richárd
Publikálás dátuma
2014.04.14. 07:02
Hoffmann Rózsa nevét az oktatásügyben sehol sem áldják, mégis maradhat a parlamentben. Fotó: K2 Press/Népszava
Bőségesen adott okot az államtitkári posztjától búcsúzó Hoffmann Rózsa arra, hogy Orbán Viktor bizalma megrendüljön benne. A közoktatást érintő sorozatos botrányok és működési zavarok mellett ugyanis a miniszterelnök beavatkozására volt szükség a hallgatói tömegtüntetések és a pedagógusok sztrájkfenyegetése miatt is. Az inkább karrierbürökratának, mintsem ideológia vezérelt politikusnak tekinthető Hoffmann eddigi intézkedései azonban távozása után is kifejtik majd hatásukat.

Már februárban közöltem szándékomat az emberi erőforrások miniszterével, hogy nem kívánom folytatni - jelentette ki vélhetően utolsó államtitkári sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa. A 2010 óta az oktatásirányítás élén dolgozó KDNP-s politikus azonban ezt csak azután közölte, miután a KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter egy aznapi sajtótájékoztatón már kinyilvánította: Hoffmann Rózsa nem köznevelési államtitkárként folytatja munkáját, az oktatásügyben más feladatot kap.

A bejelentés további furcsasága, hogy március 20-án a jövőjét illető újságírói kérdésre úgy reagált: elkötelezett az iskolaügy javításában, ezért bármilyen feladatot szívesen vállal, ami ezt lehetővé teszi.

Az persze nyilvánvaló, hogy az "utolsó szót" Orbán Viktor miniszterelnök mondta ki Hoffmann menesztéséről. Sajtóhírek szerint ráadásul kizárólag a kormányfő akaratán múlt, hogy az államtitkár befutó helyet kaphatott a Fidesz-KDNP országos listáján, így bekerült az új Országgyűlésbe.

Ennek kapcsán merült fel az is, hogy a leköszönő államtitkár a parlament oktatási bizottságának elnökeként folytatná. Ezt a posztot eddig Hoffmann "nagy riválisa", Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke viselte. Pokorni azonban a fővárosi II. kerület polgármesteri tisztségét választotta a parlamenti képviselőség helyett, ezért nem indult a választáson. Döntésében valószínűleg főszerepet játszott, hogy folyamatos kritikái ellenére négy évig képtelen volt megingatni a miniszterelnök Hoffmannba vetett bizalmát.

Pokorni 2010-11-ben még bátrabban bírálta az államtitkárt - a kettős párttagsággal rendelkező Hoffmann még etikai eljárást is kezdeményezett ellene a Fideszben -, majd egyre finomabban. Kifogásolta az önkormányzati iskolarendszer és a tankönyvterjesztés államosítását, a felsőoktatás állami ösztöndíjas keretszámainak drasztikus visszavágását vagy éppen a szakképzés átalakítását. Bár szerzett néhány pártbéli támogatót, komolyabb eredményeket mégsem tudott elérni, és a KDNP-s képviselők is folyamatosan kiálltak Hoffmann mellett.

Amikor 2010-ben, a második Orbán-kormány megalakításakor megszűnt az önálló oktatási tárca, és a terület irányítása államtitkárságként a Nemzeti (később Emberi) Erőforrások Minisztériuma alá került, egyes szakértők úgy értékelték, hogy Orbán teljesen a KDNP karjaiba lökte az oktatásirányítást, így a kereszténydemokraták saját ideológiai alapvetéseik mentén "eshettek neki" a területnek.

Valójában azonban Hoffmann inkább volt a miniszterelnök elképzeléseinek egyszerű végrehajtója, mint az átalakítások mozgatója. A kézivezérlés bizonyítéka, hogy amikor 2012 őszén és telén tömeges diáktüntetések bontakoztak ki a felsőoktatási keretszámok visszavágása és az állami ösztöndíjjal végzett diplomások röghöz kötése miatt, Orbán azonnal reagált a komoly népszerűségvesztéssel fenyegető helyzetre. 2013 elején szétválasztották az oktatási államtitkárságot, a felsőoktatás irányítása a volt ELTE-rektor, Klinghammer István kezébe került, Hoffmannt pedig köznevelési államtitkárrá "fokozták le".

A kormányfő megszavaztatta a parlamenttel a felvételi keretszámok és a részösztöndíjas képzési forma eltörlését, így 2013 nyarán már nagyságrendileg ugyanannyi hallgatót vettek fel állami finanszírozással, mint 2011-ben. Részben ennek is köszönhető, hogy a kormány intézkedéseit ellenző diákok ellenállása kifulladt.

Vagyis több, mint valószínű, hogy Hoffmann - valamint a Klik elnökének, Marekné Pintér Arankának - a menesztése mögött is Orbán elégedetlensége állhat, amire az államtitkár sok okot is adott négy év alatt, de főleg 2013-ban.

Már csak állami tankönyv rendelhető
Az állami fenntartású iskolákban csak azon könyvek megrendelésére ad engedélyt a Klik, amelyben a javasolt tankönyvlista kötetei szerepelnek - olvasható a Hoffmann Rózsa és Marekné Pintér Aranka Klik-elnök iskoláknak küldött levelében. A mellékelt tankönyvlistán azonban szinte csak az állam által megvásárolni szándékozott Apáczai Kiadó és a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó kiadványai szerepelnek. A szegedi Mozaik Tankönyvkiadó szerint diszkriminatív és jogellenes, hogy a Klik fenntartásában lévő iskolák csak egy szűkített listáról rendelhetnek tankönyvet a következő tanévre. A választék hirtelen szűkítése a Mozaik kiadó szerint mellőzi a szakmai szempontokat, sérti az oktató-nevelő munka folyamatosságát, ezért lehetőséget biztosítanak a tankönyvek közvetlen megrendelésére.


Nagy médiavisszhangot kaptak az olyan botrányos ügyek, mint az államosított tankönyvterjesztés kvázi-összeomlása vagy az általános iskolai beiratkozásoknál kialakult káosz (lásd keretes írásunkat). Ráadásul tavaly úgy tűnt, hogy a kormánynak országos pedagógussztrájkkal is szembe kell néznie, ugyanis három év alatt Hoffmann még azt is el tudta érni, hogy a két legnagyobb, egymással nem túl jó viszonyban lévő pedagógusszakszervezet összefogjon.

A sztrájktárgyalásokon Orbán jó érzékkel nem is a köznevelési államtitkárt, hanem Balog Zoltánt "vetette be", s az emberi erőforrás miniszter végül meg is állapodott három érdekképviselettel, és sikerült kifúrnia a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét a sztrájkbizottságból.

A közoktatásban kiharcolt "munkabéke" azonban törékeny. Ha ugyanis a következő években a kormány nem folytatja a pedagógus életpályamodellbe foglalt tanári béremeléseket, akkor könnyen elapadhat a pedagógusok többségének támogatása. Márpedig a fizetésemeléseket jogszabályba foglalták, bár Orbán eddig sem félt a nagy hátraarcoktól, és ha a költségvetés jövőbeni helyzete nem engedi meg az évente mintegy 150 milliárd forint extra kiadással járó programot, akkor visszavonhatják a gesztust.

Az idén fognak megmutatkozni először az államosított tankönyvkiadás következményei is, amelyek a terjesztésben tapasztalt káosz után nem kecsegtetnek sok jóval.

Gyurcsány: "ez az szobor soha nem fogja egyesíteni a nemzetet!"

Publikálás dátuma
2014.04.13. 22:15
Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke beszédet mond 2014. április 13-án a Szabadság térre
A Demokratikus Koalíció (DK) arra szeretné figyelmeztetni Magyarországot, de leginkább "a hatalom mai urait", hogy hazugságra, történelemhamisításra nem lehet nemzeti méltóságot és büszkeséget építeni - jelentette ki Gyurcsány Ferenc pártelnök vasárnap kora este a Szabadság térre tervezett, a német megszállás áldozatainak tiszteletére állítandó emlékmű helyénél, ahol tiltakozó civilek a hét eleje óta demonstrálnak.

A volt kormányfő azt mondta, hogy a magyar nem bűnös nemzet, de nem is hibátlan, mert szüleink, nagyszüleink világa hajlamos volt az önbecsapásra, arra, hogy elfordítsa a fejét, amikor bűnt látott. Hozzátette, nem kívánnak ítélkezni felettük, de mentegetni sem kívánják őket és nem akarnak részt venni abban a hazugságban, amelynek a téren épülő szobor "a jelképe kíván lenni".

A DK-elnök szerint "Horthy rendszere" közel egymillió honfitársunkat küldte halálba, kit a Don irányába, kit pedig a gázkamrák poklába. Úgy fogalmazott: ehhez sokan segédkezet nyújtottak, így "besározódtunk" és "ennek a sárnak az égető marása ott van a nemzet testén".

A szoborról azt mondta, nem azért kell naponta tiltakozni "ezzel a förmedvénnyel szemben", mert nem akarják, hogy hazugságra tanítsák a nemzetet és a gyerekeket. Ez az szobor soha nem fogja egyesíteni a nemzetet, és ha erőszakkal, hatalommal mégis megépítik, akkor "ennek az emlékműnek nem lesz egy nap nyugalma" - folytatta.

Az LMP társelnökére, Schiffer Andrásra utalva közölte: valaki azt mondja, hogy ez túlzott hisztéria. Gyurcsány Ferenc szerint ugyanakkor "azok a százezrek, akik odalettek", azt gondolták, hogy túlzott közöny veszi körül őket. "Nem a hisztéria a túlzó, hanem a miniszterelnöknek a hatalommal való visszaélése túlzó" - mondta.

Kijelentette, hogy a demokratikus közösségnek nem amiatt kell elszámolnia önmagával, hogy napok óta kitartóan hallatja a szavát, hanem talán amiatt, hogy "oly sok mindent megengedtünk". Szerinte ugyanis 24-25 éve zajlik a magyar múlt és történelem átrajzolása. Itt az ideje, hogy ne legyen gyenge és halk a polgári demokratikus Magyarország - folytatta Gyurcsány Ferenc. Úgy fogalmazott: nem ők Orbán Viktor kormányfő egyetlen ellenfelei, hanem az a Magyarország is, amelyik "talán még nincs, de biztosan lesz, egy szabad, jobb világ". És amikor "annak ítélőszéke elé fog kerülni, örülhet annak, ha csak hitványnak fogják nevezni, mert ha rajtunk múlik, ennél többet is mondanánk" - tette hozzá a DK elnöke.