Rosszul járhat jónéhány pálinkafőzde

Az Európai Unió bírósága szerint nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékadó-mentesen lehessen főzni, főzetni. Ezzel pont került a kötelezettségszegési eljárás végére. 

Az uniós jog szerint ugyanis a pálinka esetében a tiszta alkohol hektoliterére minimum 550 euró (mintegy 168 ezer forint) jövedéki adót kell kivetni, és azokra a párlatokra adható adókedvezmény, amelyet a gyümölcstermesztők a saját gyümölcsükből saját fogyasztásra szeszfőzdében főzetnek. Ez nem lehet több háztartásonként 50 liternél, tiszta szeszben mérve. Ezzel szemben Magyarország a gyümölcstermesztő által főzdében főzetett, saját fogyasztásra szánt pálinkára legfeljebb 50 literig 0 forintos jövedéki adót vetett ki, amit a bíróság gyakorlati értelemben adómentességként értelmezett.

Az ugyanilyen célra otthon főzött pálinka esetében pedig konkrétan kimondta annak adómentességét. Ítéletében a bíróság arra a következtetésre jut, hogy Magyarország a kérdéses párlatfőzésre és pálinkafőzetésre az uniós jog által meg nem engedett, túl nagy adókedvezményt adott.

Az Orbán kormány ezért újabb harcot hirdetett Brüsszel ellen, hogy megvédje a pálinkafőzés szabadságát, ami egyébként eleve helytelen kifejezés, mert háznál csak gyümölcspárlatot lehet készíteni. A pálinkatörvény ugyanis szigorú követelményeket támaszt ezzel a hungarikummal szemben, nem lehet bármilyen szeszes italt pálinkának nevezni. A szakemberek azonban felhívták a figyelmet arra, hogy ha a kabinet kibújna a döntés végrehajtása alól, azzal jelentős uniós pénzek folyósítása kerülhetne veszélybe.

A kormányzat intézkedését azonban sok, bár nem több száz, de legalábbis több tucat olyan családi vállalkozás megszenvedheti, amelyek például uniós forrásból alapították meg profi főzdéjüket, "pálinkaházukat". Ezek a vállalkozások a győztes pálinka-szabadságharc miatt beszűkült piacon csődbe jutva még azzal is számolhatnak, hogy ha nem teljesítik a támogatás feltételeit, kötelesek visszafizetni a beruházásra kapott összeget. Ez alól ugyan felmentést adhat a vidékfejlesztési miniszter, de abban az esetben a költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek kell állniuk a számlát.

Szerző
Témák
pálinkafőzés

Ma eldől, lesz-e újabb kétharmad

Publikálás dátuma
2014.04.12. 07:00
A vasárnapi voksolás eredménye csak ma válhat véglegessé. Fotó: Vajda József/Népszava
Estére száz százalékos lesz az egyéni választókerületek eredményeinek feldolgozottsága, hiszen ma megérkezik az érintett körzetekbe az átjelentkezettek és a külföldön szavazók összes voksa. Így eldől, hogy ismét kétharmados többséggel a háta mögött kormányozhat-e Orbán Viktor. Az már biztos, hogy az új választási rendszer jelentősen kedvezett a Fidesznek, melynek kisebb támogatással is esélye van az alkotmányozó többség megszerzésére, noha utóbbi, a jogvédők szerint nem lehet legitim.

Lényegében a budapesti 15-ik választókerület győztesétől függ, lesz-e kétharmada a Fidesz-KDNP-nek a parlamentben. A XVIII. kerületben ugyanis jelenleg 22 szavazattal a Fidesz-KDNP jelöltje, Kucsák László vezet a baloldali összefogás indulója, Kunhalmi Ágnes előtt. Amennyiben a végeredménynél megfordul az állás, a Fidesznek 132 képviselője lesz a parlamentben, vagyis a kétharmados többséghez szükségesnél eggyel kevesebb.

Mindez azonban csak estére derül ki, hiszen ma szállítják az átjelentkezett és a külképviseleti szavazók voksait a lakóhelyük szerinti választókerületekbe. Márpedig ezeket csak a 106 körzetben számlálják meg, méghozzá belekeverve egy-egy nyitva hagyott szavazóurnába. Van, ahol még az ajtót is behegesztették azokon a helyiségeken, amelyekben az átjelentkezett és a külképviseleti választók voksaira váró szavazóurnákat őrzik.

A felkészültség jól mutatja tehát, milyen nagy a tét. Összesen 16 olyan választókerület van még az országban, ahol az első és a második helyezett között kisebb a különbség a szavazatszámban, mint ahány voksot még nem számláltak meg. Közülük azonban csak négyben van reális esélye a másodiknak a fordításra, két másikban a szavazatok nagyon szerencsés eloszlása kellene ehhez, nyolcban pedig már csak a matematika miatt nem lehetett végeredményt hirdetni.

A pestszentlőrinci körzetben a szocialista Kunhalmi Ágnes jelenlegi lemaradása csak 0,04 százalék a fideszes Kucsák László mögött és még több mint 1500 szavazatot kell ma megszámlálni. Hasonlóan szoros a miskolci 2-es számú, és több budapesti választókerület eredménye, míg inkább csak elvi esély van a jelenlegi állás megfordulására például a Miskolc 1-es választókerületében, ahol a fideszes Csöbör Katalin 1479 szavazattal vezet, de még 2102 szavazatot számolnak. Nyíregyházán, az 1-es választókerületben a fideszes Petneházy Szabolcs 1597 szavazattal vezet, még 2775 szavazatot nem összesítettek.

Akárhogyan is alakul a választás végeredménye, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) emlékeztetett: a Fidesz 1998 óta a leggyengébb támogatottság mellett, a választásra jogosultak mintegy 25 százalékának szavazatával győzött, a kétharmados többség ebben a helyzetben pedig nem tekinthető legitimnek. Közölték: hamis az az állítás, amely szerint az április 6-i választás eredménye legitimálja az elmúlt és a következő évek alkotmányos dúlásait.

A választás eredménye a jogvédő szervezet szerint akkor sem igazolhatná az alkotmányosság szétzilálását, ha méltányos versenyben született volna. Ám a kormányzó párt 1998 óta a leggyengébb támogatottság mellett győzött, méghozzá "nem szabad és tisztességes választásokon, hanem súlyosan sportszerűtlen szabályok és feltételek mellett". A kormányoldal kétharmados többsége ebben a helyzetben - akár a még össze nem számolt szavazatok, akár egy-két ellenzéki képviselő "kivásárlása" útján jön létre - nem tekinthető majd legitimnek.

Neves búcsúzók és reményteljes újoncok a parlamentben 

A vasárnapi eredmények néhány, szinte már "mameluknak" számító politikus pályafutásának a végét is jelenthetik. Nem minden fideszes jelöltnek sikerült például nyernie egyéniben, sőt van olyan is, aki a listán került "hátrányba".

Négy parlamenti ciklus után így kénytelen lesz távozni a parlamentből Orbán Viktor volt szóvivője. Révész Máriusz ugyanis a korábbiaktól eltérően nem lett egyéni jelölt Kőbányán, a Fidesz-listán pedig csak a 68. helyre került. Ha a listán előtte lévő Németh Szilárd és Papcsák Ferenc megnyerte volna a választókerületét, akkor Révész még pont befért volna a parlamentbe.

Csakugyan nagyot bukott Keszegné Menczer Erzsébet Lívia is, akinek 35,82 százaléka kevés volt a baloldali Kiss László 38,29 százaléka ellen a budapesti 10-es választókörzetben, azaz Óbudán. Menczer csak a 91. a Fidesz-listán, így várhatóan ő is elhagyja a parlamentet.

De nemcsak fideszes ős-honatyák búcsúznak a Háztól. 1994 óta volt tagja az országgyűlésnek Szekeres Imre egykori honvédelmi miniszter, aki Jászberényben indult egyéniben a kormányváltók színeiben, de nem szerzett mandátumot. A honvédelmi tárca egy másik korábbi vezetője, Juhász Ferenc szintén 20 év után int búcsút a parlamentnek, és nem került be Nyakó István sem, aki Ózdon indult egyéniben.

A Pest megyei 9. választókerületben indult (Nagykáta és környéke) Baja Ferenc volt környezetvédelmi miniszter, de nem nyert, ahogy Török Zsolt volt pártszóvivő sem Bács-Kiskun megyében (Kiskunhalas és környéke). Szigetszentmiklóson most alulmaradt a fideszes Bóna Zoltánnal szemben Kuncze Gábor egykori belügyminiszter is, neki tehát a Házba való visszatérés nem jött össze.

Bár sokkal kisebb lett a parlament, és ezért sok képviselő elbúcsúzott az Országgyűléstől, lesz néhány újonc is a Házban. Például a szocialista Bangóné Borbély Ildikó, aki ugyan egyéniben alulmaradt, országos listáról bekerült. Az új Országgyűlésben elenyésző számú női képviselők (199 országgyűlési képviselőből összesen 19 nő) csoportját erősítheti majd a szocialista Demeter Márta és Heringes Anita is, mindketten a kormányváltók listájáról jutottak mandátumhoz.

Csakúgy, mint a fölényes újlipótvárosi győzelmet arató MSZP-s Hiszékeny Dezső, vagy épp Kiss László, aki a kormányváltók jelöltjeként a budapesti 10. választókörzetben szerzett mandátumot. A kormányváltók listájáról jutott még be újoncként Kónya Péter, a Szolidaritás Mozgalom alapító-elnöke, az Együtt társelnöke is, az MSZP-s Szabó Sándor viszont egyéniben nyert Szegeden, rá is vár egy szék a szocialista frakcióban.

A legtöbb újonc az LMP frakciójában lesz (60 százalék), most próbálhatja ki magát például először az országos politikában Schmuck Erzsébet közgazdász végzettségű környezetvédő. A zöldpárt listájának 5. helyéről, utolsóként bejutó "honanya" a Magyar Természetvédők Szövetségének alapítója, volt elnöke, de helyettes államtitkár is volt 2002-től egy évig a régi Környezetvédelmi Minisztériumban. Schmuck egyéniben Budapest 14-as számú választókerületében, Rákosmentén indult, ám csak 6,48 százalékot szerzett, hiszen a kerületet végül a szintén újonc Dunai Mónika vitte el, a Fidesz színeiben.

A régi-új kormánypárt 133 körüli mandátumát egyébként szintén nemcsak az előző ciklus képviselői birtokolják majd, tucatnyi újonc ül be narancsos színekben a Házba. Witzmann Mihály például Siófok egyéni képviselőjeként, ám már egy kiszivárgott hangfelvétel miatt botrányba keveredve tesz majd esküt, korábban megyei közgyűlési elnök volt.

Tuzson Bence csak a parlamentben lesz újonc, a Dunakeszin képviselővé választott politikus hivatalos közbeszerzési szakértőként és ügyvédként dolgozott eddig fideszes önkormányzatoknak, a hírek szerint pedig Rogán Antal közeli bizalmasa és jó barátja, de irodája több állami szerződést is kapott.

Parlamenti "legek"
- 79 éves a korelnök, Turi-Kovács Béla (Fidesz)
- 27 éves a legfiatalabb képviselő, Dúró Dóra (Jobbik)
- 69 éves a legidősebb újonc, Szabolcs Attila (Fidesz)
- 30 éves a legfiatalabb újonc, Heringes Anita (MSZP)
- 19 nő lesz az Országgyűlésben (9,5 százalék)
- 1990 óta folyamatosan képviselő Orbán Viktor, Kósa Lajos, Kövér László, Németh Zsolt (Fidesz)



Szerző

Ma eldől, lesz-e újabb kétharmad

Publikálás dátuma
2014.04.12. 07:00
A vasárnapi voksolás eredménye csak ma válhat véglegessé. Fotó: Vajda József/Népszava
Estére száz százalékos lesz az egyéni választókerületek eredményeinek feldolgozottsága, hiszen ma megérkezik az érintett körzetekbe az átjelentkezettek és a külföldön szavazók összes voksa. Így eldől, hogy ismét kétharmados többséggel a háta mögött kormányozhat-e Orbán Viktor. Az már biztos, hogy az új választási rendszer jelentősen kedvezett a Fidesznek, melynek kisebb támogatással is esélye van az alkotmányozó többség megszerzésére, noha utóbbi, a jogvédők szerint nem lehet legitim.

Lényegében a budapesti 15-ik választókerület győztesétől függ, lesz-e kétharmada a Fidesz-KDNP-nek a parlamentben. A XVIII. kerületben ugyanis jelenleg 22 szavazattal a Fidesz-KDNP jelöltje, Kucsák László vezet a baloldali összefogás indulója, Kunhalmi Ágnes előtt. Amennyiben a végeredménynél megfordul az állás, a Fidesznek 132 képviselője lesz a parlamentben, vagyis a kétharmados többséghez szükségesnél eggyel kevesebb.

Mindez azonban csak estére derül ki, hiszen ma szállítják az átjelentkezett és a külképviseleti szavazók voksait a lakóhelyük szerinti választókerületekbe. Márpedig ezeket csak a 106 körzetben számlálják meg, méghozzá belekeverve egy-egy nyitva hagyott szavazóurnába. Van, ahol még az ajtót is behegesztették azokon a helyiségeken, amelyekben az átjelentkezett és a külképviseleti választók voksaira váró szavazóurnákat őrzik.

A felkészültség jól mutatja tehát, milyen nagy a tét. Összesen 16 olyan választókerület van még az országban, ahol az első és a második helyezett között kisebb a különbség a szavazatszámban, mint ahány voksot még nem számláltak meg. Közülük azonban csak négyben van reális esélye a másodiknak a fordításra, két másikban a szavazatok nagyon szerencsés eloszlása kellene ehhez, nyolcban pedig már csak a matematika miatt nem lehetett végeredményt hirdetni.

A pestszentlőrinci körzetben a szocialista Kunhalmi Ágnes jelenlegi lemaradása csak 0,04 százalék a fideszes Kucsák László mögött és még több mint 1500 szavazatot kell ma megszámlálni. Hasonlóan szoros a miskolci 2-es számú, és több budapesti választókerület eredménye, míg inkább csak elvi esély van a jelenlegi állás megfordulására például a Miskolc 1-es választókerületében, ahol a fideszes Csöbör Katalin 1479 szavazattal vezet, de még 2102 szavazatot számolnak. Nyíregyházán, az 1-es választókerületben a fideszes Petneházy Szabolcs 1597 szavazattal vezet, még 2775 szavazatot nem összesítettek.

Akárhogyan is alakul a választás végeredménye, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) emlékeztetett: a Fidesz 1998 óta a leggyengébb támogatottság mellett, a választásra jogosultak mintegy 25 százalékának szavazatával győzött, a kétharmados többség ebben a helyzetben pedig nem tekinthető legitimnek. Közölték: hamis az az állítás, amely szerint az április 6-i választás eredménye legitimálja az elmúlt és a következő évek alkotmányos dúlásait.

A választás eredménye a jogvédő szervezet szerint akkor sem igazolhatná az alkotmányosság szétzilálását, ha méltányos versenyben született volna. Ám a kormányzó párt 1998 óta a leggyengébb támogatottság mellett győzött, méghozzá "nem szabad és tisztességes választásokon, hanem súlyosan sportszerűtlen szabályok és feltételek mellett". A kormányoldal kétharmados többsége ebben a helyzetben - akár a még össze nem számolt szavazatok, akár egy-két ellenzéki képviselő "kivásárlása" útján jön létre - nem tekinthető majd legitimnek.

Neves búcsúzók és reményteljes újoncok a parlamentben 

A vasárnapi eredmények néhány, szinte már "mameluknak" számító politikus pályafutásának a végét is jelenthetik. Nem minden fideszes jelöltnek sikerült például nyernie egyéniben, sőt van olyan is, aki a listán került "hátrányba".

Négy parlamenti ciklus után így kénytelen lesz távozni a parlamentből Orbán Viktor volt szóvivője. Révész Máriusz ugyanis a korábbiaktól eltérően nem lett egyéni jelölt Kőbányán, a Fidesz-listán pedig csak a 68. helyre került. Ha a listán előtte lévő Németh Szilárd és Papcsák Ferenc megnyerte volna a választókerületét, akkor Révész még pont befért volna a parlamentbe.

Csakugyan nagyot bukott Keszegné Menczer Erzsébet Lívia is, akinek 35,82 százaléka kevés volt a baloldali Kiss László 38,29 százaléka ellen a budapesti 10-es választókörzetben, azaz Óbudán. Menczer csak a 91. a Fidesz-listán, így várhatóan ő is elhagyja a parlamentet.

De nemcsak fideszes ős-honatyák búcsúznak a Háztól. 1994 óta volt tagja az országgyűlésnek Szekeres Imre egykori honvédelmi miniszter, aki Jászberényben indult egyéniben a kormányváltók színeiben, de nem szerzett mandátumot. A honvédelmi tárca egy másik korábbi vezetője, Juhász Ferenc szintén 20 év után int búcsút a parlamentnek, és nem került be Nyakó István sem, aki Ózdon indult egyéniben.

A Pest megyei 9. választókerületben indult (Nagykáta és környéke) Baja Ferenc volt környezetvédelmi miniszter, de nem nyert, ahogy Török Zsolt volt pártszóvivő sem Bács-Kiskun megyében (Kiskunhalas és környéke). Szigetszentmiklóson most alulmaradt a fideszes Bóna Zoltánnal szemben Kuncze Gábor egykori belügyminiszter is, neki tehát a Házba való visszatérés nem jött össze.

Bár sokkal kisebb lett a parlament, és ezért sok képviselő elbúcsúzott az Országgyűléstől, lesz néhány újonc is a Házban. Például a szocialista Bangóné Borbély Ildikó, aki ugyan egyéniben alulmaradt, országos listáról bekerült. Az új Országgyűlésben elenyésző számú női képviselők (199 országgyűlési képviselőből összesen 19 nő) csoportját erősítheti majd a szocialista Demeter Márta és Heringes Anita is, mindketten a kormányváltók listájáról jutottak mandátumhoz.

Csakúgy, mint a fölényes újlipótvárosi győzelmet arató MSZP-s Hiszékeny Dezső, vagy épp Kiss László, aki a kormányváltók jelöltjeként a budapesti 10. választókörzetben szerzett mandátumot. A kormányváltók listájáról jutott még be újoncként Kónya Péter, a Szolidaritás Mozgalom alapító-elnöke, az Együtt társelnöke is, az MSZP-s Szabó Sándor viszont egyéniben nyert Szegeden, rá is vár egy szék a szocialista frakcióban.

A legtöbb újonc az LMP frakciójában lesz (60 százalék), most próbálhatja ki magát például először az országos politikában Schmuck Erzsébet közgazdász végzettségű környezetvédő. A zöldpárt listájának 5. helyéről, utolsóként bejutó "honanya" a Magyar Természetvédők Szövetségének alapítója, volt elnöke, de helyettes államtitkár is volt 2002-től egy évig a régi Környezetvédelmi Minisztériumban. Schmuck egyéniben Budapest 14-as számú választókerületében, Rákosmentén indult, ám csak 6,48 százalékot szerzett, hiszen a kerületet végül a szintén újonc Dunai Mónika vitte el, a Fidesz színeiben.

A régi-új kormánypárt 133 körüli mandátumát egyébként szintén nemcsak az előző ciklus képviselői birtokolják majd, tucatnyi újonc ül be narancsos színekben a Házba. Witzmann Mihály például Siófok egyéni képviselőjeként, ám már egy kiszivárgott hangfelvétel miatt botrányba keveredve tesz majd esküt, korábban megyei közgyűlési elnök volt.

Tuzson Bence csak a parlamentben lesz újonc, a Dunakeszin képviselővé választott politikus hivatalos közbeszerzési szakértőként és ügyvédként dolgozott eddig fideszes önkormányzatoknak, a hírek szerint pedig Rogán Antal közeli bizalmasa és jó barátja, de irodája több állami szerződést is kapott.

Parlamenti "legek"
- 79 éves a korelnök, Turi-Kovács Béla (Fidesz)
- 27 éves a legfiatalabb képviselő, Dúró Dóra (Jobbik)
- 69 éves a legidősebb újonc, Szabolcs Attila (Fidesz)
- 30 éves a legfiatalabb újonc, Heringes Anita (MSZP)
- 19 nő lesz az Országgyűlésben (9,5 százalék)
- 1990 óta folyamatosan képviselő Orbán Viktor, Kósa Lajos, Kövér László, Németh Zsolt (Fidesz)



Szerző