Előfizetés

Snowden díszdoktor lesz Németországban

Publikálás dátuma
2014.04.11. 09:22
Tüntetés Berlinben a titkos adatgyűjtés ellen. FOTÓ: Getty Images, Sean Gallup
 Díszdoktorrá avatja a rostocki egyetem Edward Snowdent, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt informatikusát, aki kiszivárogtatta az ügynökség titkos adatgyűjtő programjait leleplező dokumentumokat.

A német sajtó csütörtöki beszámolói szerint az egyetem bölcsészettudományi karának tanácsa a díszdoktori cím odaítéléshez szükséges háromnegyedes többséggel döntött arról, hogy megindítják az eljárást. A döntést tekintélyes amerikai és német tudósok szakvéleménye alapján hozták meg.

A szakértők megállapítása szerint Edward Snowden a polgári engedetlenség hagyományát követve és egzisztenciáját feláldozva szembeszállt hazája törvényeivel, hogy leleplezze az informatikai hírszerzésre szakosodott állami szervezet visszaéléseit a digitális kommunikáció révén keletkező személyes adatokkal. Leleplezésének pedig azért van nagy jelentősége, mert az NSA tevékenységéről elindult vita valójában az állam és az állampolgár viszonyáról és a demokratikus államok egymás közti kapcsolatáról szól, valamint arról, hogy miként lehet biztosítani a digitális környezetben az alapvető jogok érvényesülését és a személyes adatok védelmét.

Az amerikai informatikus "Kolumbusz Kristóf az új, digitális világban" - idézték hírportálok Gesa Mackenthun dékánhelyettest.
A kari tanács májusban ismét szavaz a kitüntetésről, és amennyiben a javaslat ismét elnyeri a testület támogatását, az egyetem szenátusa és rektora köteles elfogadni a döntést és díszdoktori címmel felruházni Edward Snowdent.

Németországban parlamenti vizsgálóbizottság is foglalkozik a Snowden-féle iratokból kibontakozó ügyekkel. A testület április elején tartotta alakuló ülését, és az elnöke máris lemondott. Clemens Binninger, a konzervatív CDU politikusa azzal indokolta döntését, hogy az ellenzék mindenáron Edward Snowden meghallgatását akarja elérni, ami nem az ügy feltárását, hanem csak pártpolitikai célokat szolgál, hiszen Snowden valamennyi iratot átadott újságíróknak és nem tud új adatokkal szolgálni.
A testület csütörtöki ülésén tovább folytatódott a vita az NSA volt munkatársának meghallgatásáról. A döntést végül májusra halasztották. Addig a kormányzatnak kell tisztáznia, hogy lehetséges-e egyáltalán valamilyen formában a bizottsági meghallgatás.

Edward Snowden 2013 közepén szivárogtatott ki szigorúan titkos dokumentumokat az NSA-től. Ezért hazájában, az Egyesült Államokban bíróság elé akarják állítani. Azzal vádolják, hogy kémkedett, eltulajdonított kormányzati tulajdont és szándékosan közölt titkos hírszerzési információt jogosulatlan személlyel. Az informatikus augusztusban egy évre menedékjogot kapott Oroszországban.

Pénzt próbálnak kicsalni a cégektől

T. I.
Publikálás dátuma
2014.04.11. 07:20

Ügyes, de egyszerű csalásba kezdett egy vállalkozás. A Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézet (MKNI) levelet küldött ki cégeknek, amely egyrészt olyan, mintha valami hivatalos dologról lenne szó, másrészt olyan, mintha minden kft.-nek kkt.-nek, bt.-nek kötelező lenne befizetnie 24 ezer forintot az „intézet” számlájára április 18-ig. (Közzétételidíj-fizetési kötelezettségről beszélnek például.) 

Többeknek a levélről azonnal a kötelező kamarai regisztrációs díj jutott eszébe. A vállalkozók között általános az a vélemény, hogy azt is kötelező ugyan befizetni, de nem jár érte semmi.

Az MKNI levele második oldalának apró betűs részéből kiderül, hogy szó sincs kötelezettségről, hanem valamiféle reklámszolgáltatást rendel meg az, aki fizet a cégnek. Konkrétan egy honalpon lévő cégadatbázisba lehet bekerülni. Alighanem a hivatalosság látszatát igyekeznek kelteni a cég elnevezésén és a levél jogásznyelven írt szövegén kívül azzal is, hogy a levélen látható logó a magyar címerre hajaz, bár hármas halom és kettős kereszt helyett egy szélkakas található rajta.

Már csak azért sem érdemes befizetni a 24 ezer forintot, mert ezzel a levél szerint valóban létrejön a szerződés a felek között egy évre, és akkor fél év múlva újra esedékes a 24 ezer forint. Sőt, a következő évekre is meghosszabbodik a jogviszony, ha a hirdető nem mondja föl. Felmondani viszont csak "a felmondásokat intéző munkatárs" nevére címzett ajánlott levélben lehet, persze a munkatárs nevét nem adják meg. A szerződés egyébként is meglehetősen egyoldalú, az MKNI lényegében semmit sem vállal, viszont mindenféle felelősséget kizár.

Feltehetően sok cég kapta meg a levelet, mert tegnap délután több internetes portál is írt az esetről. Az "intézet" mögött valójában egy ugyanolyan nevű kft. áll, a magadott bankszámlaszám az Index.hu szerint szintén a cégé. A cégadatokból pedig kiderül, hogy a kft.-t tavaly alapították, félmillió forintos tőkével, tulajdonosa és egyetlen tagja Lupse Péter. A levélből egyértelműnek látszik, hogy a cég valamiféle kötelező befizetésnek igyekszik feltüntetni üzleti ajánlatát, az akció tehát csalásnak látszik.

A büntetőeljárási törvény szövege szerint "A nyomozás az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak hivatali hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indul meg." Ennek a rendelkezésnek többféle értelmezése szokásos, van, aki szerint, ha sok újság, honlap megír valamit, akkor a rendőrségnek tudnia kell erről, így adott esetben nyomozást kellene indítania. Más értelmezés szerint viszont a rendőrség nem köteles újságot olvasni, így nem kell nyomoznia - magyarázta a Népszava kérdésére Nehéz-Posony Márton ügyvéd. Ha azonban valaki feljelentést tesz, természetesen már egyértelmű a helyzet.

Pénzt próbálnak kicsalni a cégektől

T. I.
Publikálás dátuma
2014.04.11. 07:20

Ügyes, de egyszerű csalásba kezdett egy vállalkozás. A Magyar Kereskedelmi Nyilvántartási Intézet (MKNI) levelet küldött ki cégeknek, amely egyrészt olyan, mintha valami hivatalos dologról lenne szó, másrészt olyan, mintha minden kft.-nek kkt.-nek, bt.-nek kötelező lenne befizetnie 24 ezer forintot az „intézet” számlájára április 18-ig. (Közzétételidíj-fizetési kötelezettségről beszélnek például.) 

Többeknek a levélről azonnal a kötelező kamarai regisztrációs díj jutott eszébe. A vállalkozók között általános az a vélemény, hogy azt is kötelező ugyan befizetni, de nem jár érte semmi.

Az MKNI levele második oldalának apró betűs részéből kiderül, hogy szó sincs kötelezettségről, hanem valamiféle reklámszolgáltatást rendel meg az, aki fizet a cégnek. Konkrétan egy honalpon lévő cégadatbázisba lehet bekerülni. Alighanem a hivatalosság látszatát igyekeznek kelteni a cég elnevezésén és a levél jogásznyelven írt szövegén kívül azzal is, hogy a levélen látható logó a magyar címerre hajaz, bár hármas halom és kettős kereszt helyett egy szélkakas található rajta.

Már csak azért sem érdemes befizetni a 24 ezer forintot, mert ezzel a levél szerint valóban létrejön a szerződés a felek között egy évre, és akkor fél év múlva újra esedékes a 24 ezer forint. Sőt, a következő évekre is meghosszabbodik a jogviszony, ha a hirdető nem mondja föl. Felmondani viszont csak "a felmondásokat intéző munkatárs" nevére címzett ajánlott levélben lehet, persze a munkatárs nevét nem adják meg. A szerződés egyébként is meglehetősen egyoldalú, az MKNI lényegében semmit sem vállal, viszont mindenféle felelősséget kizár.

Feltehetően sok cég kapta meg a levelet, mert tegnap délután több internetes portál is írt az esetről. Az "intézet" mögött valójában egy ugyanolyan nevű kft. áll, a magadott bankszámlaszám az Index.hu szerint szintén a cégé. A cégadatokból pedig kiderül, hogy a kft.-t tavaly alapították, félmillió forintos tőkével, tulajdonosa és egyetlen tagja Lupse Péter. A levélből egyértelműnek látszik, hogy a cég valamiféle kötelező befizetésnek igyekszik feltüntetni üzleti ajánlatát, az akció tehát csalásnak látszik.

A büntetőeljárási törvény szövege szerint "A nyomozás az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak hivatali hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indul meg." Ennek a rendelkezésnek többféle értelmezése szokásos, van, aki szerint, ha sok újság, honlap megír valamit, akkor a rendőrségnek tudnia kell erről, így adott esetben nyomozást kellene indítania. Más értelmezés szerint viszont a rendőrség nem köteles újságot olvasni, így nem kell nyomoznia - magyarázta a Népszava kérdésére Nehéz-Posony Márton ügyvéd. Ha azonban valaki feljelentést tesz, természetesen már egyértelmű a helyzet.