A hazai energiaellátás Moszkva kezében van

Publikálás dátuma
2014.04.11. 07:17
Az Ukrajnából érkező gázvezetékek egy irányba – Nyugatra – képesek szállítani FOTÓ: K 2 PRESS
Bár Magyarországnak az Európai Uniós tagsága miatt elsősorban a közösségi energiapolitikához kellene alkalmazkodnia, hazánk energia piaci lépéseit azonban különösen a paksi atomerőmű bővítésére kötött paktum megkötése után Moszkva motiválja. Egyebek mellett ezért sem szállíthatunk Szlovákiához hasonlóan nagy tételben földgázt a krími területi vita miatt az orosz gázimportját megszüntető Ukrajnának.

Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy Szlovákiához hasonlóan nagy tételben gázt szállítson Ukrajnának. Országunk ugyanis a paksi atomerőmű bővítésére kötött, hazánkra nézve erősen hátrányos szerződés miatt még északi szomszédunknál is jobban ki van szolgáltatva Moszkvának - nyilatkozták lapunknak iparági szakértők.

A műszaki feltételek adottak ahhoz, hogy földgázt juttassunk az ukrán hálózatba, amely hozzávetőleg egy hete nem fogad be orosz gázt. Kijev csak az európai tranzit mennyiséget engedi be, saját tározói feltöltését szünetelteti. Az Ausztria felől Magyarországra érkező úgynevezett HAG vezeték pedig "alibit" is szolgáltathat arra, hogy papíron Nyugat Európából származó gázt exportáljunk Ukrajnába.

Az orosz Gazprommal kötött hosszú távú szállítási szerződésünk ugyanis tiltja, hogy az Oroszországból Ukrajnán át importált gázt harmadik félnek - akár az ukránoknak is - értékesítsük. Hivatalosan ezért utazott az eddig általunk Ukrajnának átadott a gáz papíron az osztrák határtól a magyar-ukrán határig, a beregdaróci kompresszor állomásig. Miközben a gyakorlatban - állítják meg nem erősített források - az Ukrajnából beérkező orosz gáz egy részét fordítottuk vissza a határnál. Magyarországról Ukrajna 2013 áprilisa óta összesen 1,127 milliárd köbméter gázt importált, majd decemberben ez a mennyiség a visszaszállítások miatt 93,8 millió köbméterre esett vissza.

Deák András György, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa úgy véli, hogy csak olyan kereskedőknek érdemes gázt exportálniuk Ukrajnába, amelyek nem törekszenek hosszú távú, kiegyensúlyozott kapcsoltra az Gazprommal. Az orosz állami gázkerekedő társaság ugyanis nem nézi jó szemmel, hogy az általa exportált gázt úgynevezett reverz szállítások keretében visszapumpálják az ukránoknak. Így a Gazprom bizonyosan megtorolja, ha kiderül egy ilyen üzlet. (Magyarország Gazpommal kötött hosszú távú gázszállítási megállapodása jövőre jár le, így azt újra kell tárgyalnia a kormányzatnak - hacsak a paksi bővítési ügylet keretében titokban már meg nem tette.)

A szakértő megjegyezte, eddig Magyarország - csakúgy mint Szlovákia - hivatalosan a német RWE energetikai konszerntől vásárolt gázt adta át az ukrán félnek. Az RWE-nek azonban már nem volt mit vesztenie, mert korábban is rossz viszonyban volt a Gazprommal. Feltehetően a magyar gázkereskedelem kulcsszereplőjévé előlépett állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. - amely a paksi atomerőmű fejlesztés gazdája is - ugyancsak szemben találná magát az orosz gázipari óriásvállalattal, ha beszállna a reverz szállításokba, amelyeket egyébként erősen támogat az ukrán-orosz területi vitában Kijev mellett álló Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok is.

Elemzők úgy látják, a magyar kormány nemcsak a reverz szállításokat szorgalmazó EU, illetve USA és az azokat rosszalló Gazprom, továbbá a paksi építkezést tíz milliárd eurós kölcsönnel finanszírozó orosz állami pénzintézet, a Vnyesekonombank szorításában vergődik. Magyarországot helyzetét ugyanis tovább nehezíti, hogy szinte üresek az összesen mintegy 4,2 milliárd köbméter kapacitású kereskedelmi gáztárolók. Azok feltöltöttségi szintje nem éri el a tíz százalékot. Így potenciális ellátási gondokat felismerve a betárolást - legalábbis szavakban - már márciusban elkezdte a kormányzat, a szokásos május végi időpont helyett. A tárolók feltöltése pedig, a gazigények kiszolgálása mellett hozzávetőleg 3,5-4 hónapig leköti szinte az összes import kapacitást. Így Ukrajnának legfeljebb jelképes mennyiséget exportálhatunk. ( Az Orbán Viktor miniszterelnök által a napokban felavatott magyar-szlovák gázvezeték a valóságban csak jövőre lesz működőképes. Így nem növeli a behozatali kapacitásunkat.)

A szlovákok exportálnának gázt Ukrajnába
Szlovákia - a szlovák kormányfő és az amerikai alelnök telefonbeszélgetése után - szerdán jelentette be, hogy kész megszervezni a reverz gázszállítást Ukrajnába, ha Kijev teljesíti a feltételeket. Robert Fico szlovák miniszterelnök jelezte a Joe Bider amerikai alelnöknek: Pozsony a maga részéről kész megtenni mindent annak érdekében, hogy gázszállítmányokat juttasson Ukrajnának azzal a feltétellel, hogy Kijev teljesíti az ezzel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeket és folytatja az orosz fölgáz tranzitját Szlovákiába.
Korábban Robert Fico azt mondta, hogy az Eustream szlovák gázvezeték üzemeltető cégnek mintegy 20 millió euróba kerül a reverz szállítások megszervezése, és ezt az összeget Ukrajnának kell kifizetnie.
Csaknem egy hete az ukrán miniszterelnök azt mondta, hogy Szlovákia felől évi 20 milliárd köbméter fölgázt kaphat Ukrajna. Hozzátette: az ehhez szükséges szlovák technikai feltételek adottak, Ukrajna olcsóbban szerezheti be az energiahordozót, mint Oroszországtól, ezer köbméterenként 350 dollárért. Az orosz Gazprom áprilistól 485 dollárért szállít földgázt Ukrajnának.
Alekszej Miller, a Gazprom vezetője viszont kételkedik abban, hogy Ukrajna Európából kaphat földgázt reverz módon. Elmondta: ha ránézünk a térképre, azt látni, hogy a teljes gázszállító rendszer egyirányú (nyugati irányú) szállításra lett kitalálva. Technikai értelemben tényleges ellentétes irányú gázszállítás nem lehetséges. Más kérdés, ha virtuális reverzről van szó, ez viszont jogi ( kártérítési) kérdéseket vetne fel.

Szerző

Továbbra is billegő a magyar gazdaság

Publikálás dátuma
2014.04.11. 07:15
Az Európai Bizottság szakértői nem kiragadott számokból ítélkeztek a magyar gazdaságról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
A magyar gazdaságot a kormányzati sikerjelentések ellenére több egyensúlyhiány is veszélyezteti: az exportteljesítmény gyengül, a nettó befektetői pozíció erősen negatív, az állam és a lakosság pedig eladósodott - állapította meg márciusi jelentésében az Európai Bizottság. Brüsszel szerint az egyensúlytalanságok fő oka, hogy a gazdaság alig növekszik és többre nem is nagyon képes.

A romló üzleti környezet, néhány ágazat túlzott megadóztatása is akadályozta a magyar nemzeti össztermék (GDP) növekedését - állapította meg márciusban kiadott jelentésében az Európai Bizottság. Brüsszel szerint ez a legfontosabb oka hazánk makrogazdasági egyensúlytalanságainak. Ennek legfontosabb elemei a negatív nemzetközi befektetési pozíció, az exportteljesítmény csökkenése, valamint a magánszektor és az állami szektor magas szintű eladósodottsága egy amúgy is törékeny pénzügyi szektorban. Néhány területen határozott szakpolitikai döntésekre van szükség. Kérdés azonban, hogy a kormány mennyire veszi fontolóra a brüsszeli figyelmeztetéseket a választások után. A korábbi ajánlásokat ugyanis javarészt lesöpörte az asztalról a második Orbán-kabinet.

Ne csak a devizásokat mentsék!

Bár néhány jel arra mutat, hogy a magánszektorban megállt a hitelállomány csökkentése, a fizetésképtelen adósok száma, a háztartások magas havi törlesztési terhe és az üzleti bizonytalanság miatt pangó lakáspiac továbbra is sebezhetővé teszi hazánk gazdaságát. A nem teljesítő hitelek magas aránya és a bankszektorra nehezedő magas adók és egyéb szabályozási terhek miatt a bankok nincsenek kellőképpen ösztönözve arra, hogy több hitelt nyújtsanak, vagy e téren kezdeményezők legyenek - véli az Európai Bizottság.

A korábbi devizahiteles-mentések, a nem megfelelően célzott csomagok felesleges terheket róttak a bankszektorra, és ezzel hátráltatták a növekedést. Ilyen volt például a végtörlesztés. Célszerű lenne tehát, hogy a kormány kifejezetten a fizetésképtelen hitelesekre összpontosítson. Emellett a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatokat úgy mérsékelhetők, hogy a kormány az adósmentéssel egyidejüleg csökkenti a pénzügyi szektor adóterheit. Mintha hasonló álláspont rajzolódna ki a kormánypárt képviselőinek elmúlt napokban tett nyilatkozataiból is.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal fidesz frakcióvezető is kijelentette, hogy a bankadó marad, de éreztették, hogy a részletszabályairól lehet tárgyalni, ha a pénzintézetek segítenek az adósokon. Brüsszel azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a forinthitelek bedőlési aránya hasonlóan magas a devizahitelekéhez és ezek is gondot jelentenek a bankok portfólióiban. Az EB emellett emlékeztet arra is, hogy az egymást követő adósmentő intézkedések morális kockázattal járnak, növelik a nem teljesítő hitelek arányát. Ezért Brüsszel szerint, ha lesz új mentőcsomag, a kormánynak hangsúlyoznia kellene, hogy nem lesz több adósmentés.

Kulcskérdés a növekedés

Az Európai Bizottság szerint a feltárt egyensúlyhiányok leginkább arra vezethetők vissza, hogy Magyarországnak alacsony a növekedési képessége. Brüsszel szerint a bankok működési környezetét javítaná egy kiszámíthatóbb és a versenyképességet segítő gazdaságpolitika. És segítené a kilábalást ha ennek összeállításakor, legalább a fő lépésekről konzultálna a kabinet az érintettekkel. Egy stabil környezetben ugyanis a bankok bátrabban hitelezhetnének, hiszen világosan látnák a beruházások megtérülését, s ezzel máris alapvetően javulhatna az ország növekedési potenciálja.

Emellett elengedhetetlen, hogy a költségvetési konszolidációt, kiigazítást is a növekedés szolgálatába állítsa a kormány. Ez Brüsszel tolmácsolásában annyit tesz, hogy a három százalék alatti GDP arányos hiányt sokkal inkább a kiadások csökkentésével érdemes elérni, ezzel párhuzamosan pedig a kiválasztott ágazatok túladóztatását is fontos lenne csökkenteni.

Katona Tamás, korábbi pénzügyminisztériumi államtitkár lapunknak rámutatott: a második Orbán-kormány négy éve alatt hazánk jelentősen leszakadt a régió többi országától. A reális várakozásoknál mintegy 3000 milliárd forinttal kevesebb értéket állított elő a magyar nemzetgazdaság négy év alatt, vagyis mintegy 11 százalék hiányzik a GDP-ből. Katona szerint bár a Fidesz az előző ciklus elején a növekedést határozta meg legfőbb célként, valójában a tulajdonviszonyok erőszakos államosításának szentelték az időt.

A valódi, növekedésbarát költségvetési konszolidációt halogatja a magyar kormány. A tavalyi kedvező adat után idén már a GDP 2,9 százaléka lehet a hiány - állapította meg legutóbbi, fiskális helyzetet érintő elemzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Ilyenformán az államadósság sem csökkenhet számottevő mértékben: az alacsony növekedési ütem, a három százalék körüli hiány ezt nem teszi lehetővé. Az IMF szerint a költségvetési hiány 2019-re 2,7 százalék körül állhat, az államadósság pedig a GDP 78,4 százalékán áll majd. Hazánkkal ellentétben a régió más országai az IMF szerint képesek lehetnek érdemi adósságcsökkentésre, Lengyelország például 54-ről 45 százalékra. Mindez azt mutatja, hogy nem leszünk képesek csökkenteni leszakadásunkat a régiós országoktól.

A valutaalap pénzügyi stabilitásról szóló jelentés szerint az amerikai monetáris politika szigorodása, a pénznyomda folyamatos szűkítése a feltörekvő országok kötvényeinek hozamemelkedését hozza. A legnagyobb kihívás ebben az időszakban az, hogyan állhat át a gazdaság a relatív pénzbőség által hajtott növekedésből növekedés- és beruházás vezérelte működésre.

Az IMF álláspontja a növekedésbarát költségvetési konszolidációról, nagyjából megegyezik az EB jelentésében javasoltakkal: ők is a kiadások csökkentésében és racionalizálásában látják a megoldást. A nemzetközi példák az IMF szerint azt mutatják, hogy a decentralizáció, a verseny serkentése az oktatásban és az egészségügyben a járható út.

A GDP potenciális növekedése jelenleg egy százalék körül lehet, szemben a kormány által célként kitűzött három százalékkal. Mellár Tamás közgazdász a VS.hu-nak adott interjújában kifejtette, a választások előtt a kormány azt az illúziós keltette a lakosságban, hogy valóban rendbehozták a gazdaságot, alacsony az infláció, csökken a rezsi. Ezzel szemben felélt háromezer milliárd forintot az állam, a beruházások pedig elmaradtak. Persze lehet mesterségesen bővíteni 2-3 évig, de valamikor mindenképp kipukkan a lufi - összegezte a kutató.

Versenyképesebb export

Úgy tűnik, a gépjárműgyártási ágazatban a közvetlen külföldi befektetések legutóbbi növekedése önmagában az Európai Bizottség szerint sem elegendő a versenyképesség jelentős fellendítésére, mivel az exportágazaton belüli javulás nem elég széleskörű. Kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával növelhető lenne az export teljesítménye, ez ugyanis szélesenbb körben ösztönözné az exportra termelő vállalkozások beruházásait. Az export esetében növelni kellene a hozzáadott értéket: ehhez innovációra, a kutatás-fejlesztés támogatására, a vállalkozások és az egyetemek közötti kooperáció fokozására valamint a kis- és középvállalkozások finanszírozási feltételeinek javítására lenne szükség.

Visszaesett beruházások

A beruházási ráta Magyarországon 2012-re a GDP 22 százalékáról 17,5 százalékára esett vissza. 2009 óta tartó zuhanás a feldolgozóipar kivételével a gazdaság minden ágazatát érintette. A feldolgozóiparban 2011-2012-ben váltott emelkedésbe a beruházási ráta, ugyanis ekkorra "értek be" a nagy autóipari projektek, amelyekről azonban évekkel korábban született döntés. Ugyanakkor a beruházások visszaesése különösen szembeötlő volt azokban az ágazatokban, amelyekben a kormány jelentős többletterheket vezetett be az utóbbi években: például a beruházások nominálértéke az energiaágazatban a rezsicsökkentés révén 40 százalékkal, a pénzügyi ágazatban a különadóknak köszönhetően 23 százalékkal esett vissza a 2010-2012 közötti időszakban. A beruházások visszaeséséhez leginkább az ingatlanszektor járult hozzá, ami az ingatlanpiac lakásépítési és professzionális bérleti szolgáltatási részének összeomlására vezethető vissza.

Stagnáló államadósság

Az elmúlt négy évben a kormány zászlajára tűzte az államadósság csökkentését, lényegében azonban 2009 óta a GDP 80 százaléka körül stagnál a ráta. Annak ellenére, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések jelentős részét adósságcsökkentésre fordította a kabinet. A külső adósság csökkentése iránti elkötelezettségét akarta kifejezni a kabinet azzal, hogy alkotmányban rögzítette a kötelező csökkentést. Ennek a szabálynak azonban a második Orbán-kabinet is csak különböző trükkökkel volt képes megfelelni az elmúlt év végén. A kormány jogfelfogását jól mutatja, hogy miként mérséklődött valójában a múlt év végén a bruttó államadósság az egy évvel korábbihoz képest - véli Katona Tamás. A tavalyi államháztartási folyamatok a volt pénzügyminisztériumi államtitkár szerint világosan mutatták, hogy az államadósság nincs csökkenő pályán.

Ezt a problémát a kormány jelentős kreativitással hidalta át, és az év végét közvetlenül megelőző napokban mesterségesen leszorította az államadósság szintjét. Ennek egyik eleme volt az államháztartás napi működéséhez szükséges forrásokat jelentő kincstári egységes számla egyenlegének minimumra szorítása. A magánnyugdíj-pénztári vagyon erőszakos államosításával létrehozott nyugdíjreform és adósságcsökkentő alap gyakorlatilag közel háromezer milliárd forintot elérő forrást rendelt kormányzati rendelkezés alá, amelyet folyamatosan vontak be az elmúlt években az államháztartás finanszírozásába. A tavalyi utolsó negyedévre már csupán 160 milliárd forint maradt, melyet az év végén teljes egészében felhasználtak. Emellett az év utolsó napjaiban két - részben állami tulajdonú - cég a birtokában lévő állampapírok egy részét néhány napra visszaadta az Államadósság Kezelő Központnak, így ezek nem szerepeltek adósságot jelentő tételként a könyvekben.

A választásokra tehát a kormány látszólag jó mutatókat produkált: a költségvetési hiány alacsony, az államadósság csökkent, a növekedés beindult. A felszín alatt azonban számos egyensúlytalanság feszül a magyar gazdaságban. A strukturális reformoknak csak egy részét hajtotta végre a kabinet, a költségvetést csak a növekedést gátló különadók tartják egyensúlyban, az államadósság csak trükkökkel csökkent, a növekedés pedig jócskán elmarad attól a szinttől, amely konvergenciát és államadósság-csökkentést eredményezne.

Az Európai Bizottság főbb megállapításai

- A háztartások és a vállalkozások eladósodottsága továbbra is az egyik legsérülékenyebb pont. A magánszektor hitelállománya öt éve folyamatosan leépül, ez a hitelek iránti kereslet és a hitelkínálat együttes eredménye.
- A pénzügyi ágazat helyzete továbbra is aggasztó.
- Bár többletet mutat a folyó fizetési mérleg, ez nagyrészt a visszafogott belső keresletnek és a beáramló uniós támogatásoknak köszönhető. Az elmúlt hat évben az exportpiaci részesedésünk 16 százalékkal esett vissza, a versenytársaknál sokkal nagyobb mértékben.
- Súlyos aggodalomra ad okot a jelentősen negatív nettó nemzetközi befektetési szint.
- Az államadósság 2009 óta a GDP 80 százaléka körül stagnál, a kamatterhek és az adósságmegújítási igény magas.
- Az egyensúlyhiány gyorsabb csökkenését hátráltatja a viszonylag alacsony növekedési potenciál.
- A növekedést az elmúlt években hátráltatta az adósság-leépítés, de hátrányosan hatnak az ágazati különadók is.
- Indokolt lenne egy kiszámíthatóbb, versenyképesség-orientáltabb gazdaságpolitika.
- A költségvetési kiigazításokat lehetne növekedésbarátabbá tenni: például a túladóztatott szektorok adócsökkentésével, és a kiadások visszafogásával.

Szerző

Továbbra is billegő a magyar gazdaság

Publikálás dátuma
2014.04.11. 07:15
Az Európai Bizottság szakértői nem kiragadott számokból ítélkeztek a magyar gazdaságról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
A magyar gazdaságot a kormányzati sikerjelentések ellenére több egyensúlyhiány is veszélyezteti: az exportteljesítmény gyengül, a nettó befektetői pozíció erősen negatív, az állam és a lakosság pedig eladósodott - állapította meg márciusi jelentésében az Európai Bizottság. Brüsszel szerint az egyensúlytalanságok fő oka, hogy a gazdaság alig növekszik és többre nem is nagyon képes.

A romló üzleti környezet, néhány ágazat túlzott megadóztatása is akadályozta a magyar nemzeti össztermék (GDP) növekedését - állapította meg márciusban kiadott jelentésében az Európai Bizottság. Brüsszel szerint ez a legfontosabb oka hazánk makrogazdasági egyensúlytalanságainak. Ennek legfontosabb elemei a negatív nemzetközi befektetési pozíció, az exportteljesítmény csökkenése, valamint a magánszektor és az állami szektor magas szintű eladósodottsága egy amúgy is törékeny pénzügyi szektorban. Néhány területen határozott szakpolitikai döntésekre van szükség. Kérdés azonban, hogy a kormány mennyire veszi fontolóra a brüsszeli figyelmeztetéseket a választások után. A korábbi ajánlásokat ugyanis javarészt lesöpörte az asztalról a második Orbán-kabinet.

Ne csak a devizásokat mentsék!

Bár néhány jel arra mutat, hogy a magánszektorban megállt a hitelállomány csökkentése, a fizetésképtelen adósok száma, a háztartások magas havi törlesztési terhe és az üzleti bizonytalanság miatt pangó lakáspiac továbbra is sebezhetővé teszi hazánk gazdaságát. A nem teljesítő hitelek magas aránya és a bankszektorra nehezedő magas adók és egyéb szabályozási terhek miatt a bankok nincsenek kellőképpen ösztönözve arra, hogy több hitelt nyújtsanak, vagy e téren kezdeményezők legyenek - véli az Európai Bizottság.

A korábbi devizahiteles-mentések, a nem megfelelően célzott csomagok felesleges terheket róttak a bankszektorra, és ezzel hátráltatták a növekedést. Ilyen volt például a végtörlesztés. Célszerű lenne tehát, hogy a kormány kifejezetten a fizetésképtelen hitelesekre összpontosítson. Emellett a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatokat úgy mérsékelhetők, hogy a kormány az adósmentéssel egyidejüleg csökkenti a pénzügyi szektor adóterheit. Mintha hasonló álláspont rajzolódna ki a kormánypárt képviselőinek elmúlt napokban tett nyilatkozataiból is.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal fidesz frakcióvezető is kijelentette, hogy a bankadó marad, de éreztették, hogy a részletszabályairól lehet tárgyalni, ha a pénzintézetek segítenek az adósokon. Brüsszel azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a forinthitelek bedőlési aránya hasonlóan magas a devizahitelekéhez és ezek is gondot jelentenek a bankok portfólióiban. Az EB emellett emlékeztet arra is, hogy az egymást követő adósmentő intézkedések morális kockázattal járnak, növelik a nem teljesítő hitelek arányát. Ezért Brüsszel szerint, ha lesz új mentőcsomag, a kormánynak hangsúlyoznia kellene, hogy nem lesz több adósmentés.

Kulcskérdés a növekedés

Az Európai Bizottság szerint a feltárt egyensúlyhiányok leginkább arra vezethetők vissza, hogy Magyarországnak alacsony a növekedési képessége. Brüsszel szerint a bankok működési környezetét javítaná egy kiszámíthatóbb és a versenyképességet segítő gazdaságpolitika. És segítené a kilábalást ha ennek összeállításakor, legalább a fő lépésekről konzultálna a kabinet az érintettekkel. Egy stabil környezetben ugyanis a bankok bátrabban hitelezhetnének, hiszen világosan látnák a beruházások megtérülését, s ezzel máris alapvetően javulhatna az ország növekedési potenciálja.

Emellett elengedhetetlen, hogy a költségvetési konszolidációt, kiigazítást is a növekedés szolgálatába állítsa a kormány. Ez Brüsszel tolmácsolásában annyit tesz, hogy a három százalék alatti GDP arányos hiányt sokkal inkább a kiadások csökkentésével érdemes elérni, ezzel párhuzamosan pedig a kiválasztott ágazatok túladóztatását is fontos lenne csökkenteni.

Katona Tamás, korábbi pénzügyminisztériumi államtitkár lapunknak rámutatott: a második Orbán-kormány négy éve alatt hazánk jelentősen leszakadt a régió többi országától. A reális várakozásoknál mintegy 3000 milliárd forinttal kevesebb értéket állított elő a magyar nemzetgazdaság négy év alatt, vagyis mintegy 11 százalék hiányzik a GDP-ből. Katona szerint bár a Fidesz az előző ciklus elején a növekedést határozta meg legfőbb célként, valójában a tulajdonviszonyok erőszakos államosításának szentelték az időt.

A valódi, növekedésbarát költségvetési konszolidációt halogatja a magyar kormány. A tavalyi kedvező adat után idén már a GDP 2,9 százaléka lehet a hiány - állapította meg legutóbbi, fiskális helyzetet érintő elemzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Ilyenformán az államadósság sem csökkenhet számottevő mértékben: az alacsony növekedési ütem, a három százalék körüli hiány ezt nem teszi lehetővé. Az IMF szerint a költségvetési hiány 2019-re 2,7 százalék körül állhat, az államadósság pedig a GDP 78,4 százalékán áll majd. Hazánkkal ellentétben a régió más országai az IMF szerint képesek lehetnek érdemi adósságcsökkentésre, Lengyelország például 54-ről 45 százalékra. Mindez azt mutatja, hogy nem leszünk képesek csökkenteni leszakadásunkat a régiós országoktól.

A valutaalap pénzügyi stabilitásról szóló jelentés szerint az amerikai monetáris politika szigorodása, a pénznyomda folyamatos szűkítése a feltörekvő országok kötvényeinek hozamemelkedését hozza. A legnagyobb kihívás ebben az időszakban az, hogyan állhat át a gazdaság a relatív pénzbőség által hajtott növekedésből növekedés- és beruházás vezérelte működésre.

Az IMF álláspontja a növekedésbarát költségvetési konszolidációról, nagyjából megegyezik az EB jelentésében javasoltakkal: ők is a kiadások csökkentésében és racionalizálásában látják a megoldást. A nemzetközi példák az IMF szerint azt mutatják, hogy a decentralizáció, a verseny serkentése az oktatásban és az egészségügyben a járható út.

A GDP potenciális növekedése jelenleg egy százalék körül lehet, szemben a kormány által célként kitűzött három százalékkal. Mellár Tamás közgazdász a VS.hu-nak adott interjújában kifejtette, a választások előtt a kormány azt az illúziós keltette a lakosságban, hogy valóban rendbehozták a gazdaságot, alacsony az infláció, csökken a rezsi. Ezzel szemben felélt háromezer milliárd forintot az állam, a beruházások pedig elmaradtak. Persze lehet mesterségesen bővíteni 2-3 évig, de valamikor mindenképp kipukkan a lufi - összegezte a kutató.

Versenyképesebb export

Úgy tűnik, a gépjárműgyártási ágazatban a közvetlen külföldi befektetések legutóbbi növekedése önmagában az Európai Bizottség szerint sem elegendő a versenyképesség jelentős fellendítésére, mivel az exportágazaton belüli javulás nem elég széleskörű. Kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával növelhető lenne az export teljesítménye, ez ugyanis szélesenbb körben ösztönözné az exportra termelő vállalkozások beruházásait. Az export esetében növelni kellene a hozzáadott értéket: ehhez innovációra, a kutatás-fejlesztés támogatására, a vállalkozások és az egyetemek közötti kooperáció fokozására valamint a kis- és középvállalkozások finanszírozási feltételeinek javítására lenne szükség.

Visszaesett beruházások

A beruházási ráta Magyarországon 2012-re a GDP 22 százalékáról 17,5 százalékára esett vissza. 2009 óta tartó zuhanás a feldolgozóipar kivételével a gazdaság minden ágazatát érintette. A feldolgozóiparban 2011-2012-ben váltott emelkedésbe a beruházási ráta, ugyanis ekkorra "értek be" a nagy autóipari projektek, amelyekről azonban évekkel korábban született döntés. Ugyanakkor a beruházások visszaesése különösen szembeötlő volt azokban az ágazatokban, amelyekben a kormány jelentős többletterheket vezetett be az utóbbi években: például a beruházások nominálértéke az energiaágazatban a rezsicsökkentés révén 40 százalékkal, a pénzügyi ágazatban a különadóknak köszönhetően 23 százalékkal esett vissza a 2010-2012 közötti időszakban. A beruházások visszaeséséhez leginkább az ingatlanszektor járult hozzá, ami az ingatlanpiac lakásépítési és professzionális bérleti szolgáltatási részének összeomlására vezethető vissza.

Stagnáló államadósság

Az elmúlt négy évben a kormány zászlajára tűzte az államadósság csökkentését, lényegében azonban 2009 óta a GDP 80 százaléka körül stagnál a ráta. Annak ellenére, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések jelentős részét adósságcsökkentésre fordította a kabinet. A külső adósság csökkentése iránti elkötelezettségét akarta kifejezni a kabinet azzal, hogy alkotmányban rögzítette a kötelező csökkentést. Ennek a szabálynak azonban a második Orbán-kabinet is csak különböző trükkökkel volt képes megfelelni az elmúlt év végén. A kormány jogfelfogását jól mutatja, hogy miként mérséklődött valójában a múlt év végén a bruttó államadósság az egy évvel korábbihoz képest - véli Katona Tamás. A tavalyi államháztartási folyamatok a volt pénzügyminisztériumi államtitkár szerint világosan mutatták, hogy az államadósság nincs csökkenő pályán.

Ezt a problémát a kormány jelentős kreativitással hidalta át, és az év végét közvetlenül megelőző napokban mesterségesen leszorította az államadósság szintjét. Ennek egyik eleme volt az államháztartás napi működéséhez szükséges forrásokat jelentő kincstári egységes számla egyenlegének minimumra szorítása. A magánnyugdíj-pénztári vagyon erőszakos államosításával létrehozott nyugdíjreform és adósságcsökkentő alap gyakorlatilag közel háromezer milliárd forintot elérő forrást rendelt kormányzati rendelkezés alá, amelyet folyamatosan vontak be az elmúlt években az államháztartás finanszírozásába. A tavalyi utolsó negyedévre már csupán 160 milliárd forint maradt, melyet az év végén teljes egészében felhasználtak. Emellett az év utolsó napjaiban két - részben állami tulajdonú - cég a birtokában lévő állampapírok egy részét néhány napra visszaadta az Államadósság Kezelő Központnak, így ezek nem szerepeltek adósságot jelentő tételként a könyvekben.

A választásokra tehát a kormány látszólag jó mutatókat produkált: a költségvetési hiány alacsony, az államadósság csökkent, a növekedés beindult. A felszín alatt azonban számos egyensúlytalanság feszül a magyar gazdaságban. A strukturális reformoknak csak egy részét hajtotta végre a kabinet, a költségvetést csak a növekedést gátló különadók tartják egyensúlyban, az államadósság csak trükkökkel csökkent, a növekedés pedig jócskán elmarad attól a szinttől, amely konvergenciát és államadósság-csökkentést eredményezne.

Az Európai Bizottság főbb megállapításai

- A háztartások és a vállalkozások eladósodottsága továbbra is az egyik legsérülékenyebb pont. A magánszektor hitelállománya öt éve folyamatosan leépül, ez a hitelek iránti kereslet és a hitelkínálat együttes eredménye.
- A pénzügyi ágazat helyzete továbbra is aggasztó.
- Bár többletet mutat a folyó fizetési mérleg, ez nagyrészt a visszafogott belső keresletnek és a beáramló uniós támogatásoknak köszönhető. Az elmúlt hat évben az exportpiaci részesedésünk 16 százalékkal esett vissza, a versenytársaknál sokkal nagyobb mértékben.
- Súlyos aggodalomra ad okot a jelentősen negatív nettó nemzetközi befektetési szint.
- Az államadósság 2009 óta a GDP 80 százaléka körül stagnál, a kamatterhek és az adósságmegújítási igény magas.
- Az egyensúlyhiány gyorsabb csökkenését hátráltatja a viszonylag alacsony növekedési potenciál.
- A növekedést az elmúlt években hátráltatta az adósság-leépítés, de hátrányosan hatnak az ágazati különadók is.
- Indokolt lenne egy kiszámíthatóbb, versenyképesség-orientáltabb gazdaságpolitika.
- A költségvetési kiigazításokat lehetne növekedésbarátabbá tenni: például a túladóztatott szektorok adócsökkentésével, és a kiadások visszafogásával.

Szerző