Nadrágszíj? Autóban is jobban megy a használt

Publikálás dátuma
2014.04.07. 12:44
Képünk illusztráció. Fotó: Peter MacDiarmid / Getty Images
Tovább élénkült a használtautó-piac az idei első negyedévben - közölte a Használtautó.hu szakportál. A piaci élénkülés egyik tényezője a használtautó-import növekedése. Az autós portál közleménye szerint március végéig 20 735, többségében kilenc évnél idősebb használt személyautót hoztak be külföldről, csaknem 50 százalékkal többet, mint 2013 első három hónapjában.

Bár a piacon kínált használtautó-állomány egyelőre folyamatosan öregszik, az első negyedéves átlagár 1 millió 535 ezer forint volt, csaknem öt százalékkal magasabb, mint egy éve ilyenkor. Ebben szerepet játszik az a változás is, hogy január elsejétől a külföldön vásárolt használt gépjárművek után vagyonszerzési illetéket kell fizetni - közölte a szakportál.

A Használtautó.hu adatbázisa szerint a használtautó-forgalom legnagyobb részét, 30 százalékát az alsó középkategóriába tartozó gépkocsik tették ki, ebben sok változás nem történt az előző évhez képest.   A használtautó-behozatal hatása érezhető ugyanakkor abban, hogy 2 százalékponttal 29 százalékra nőtt a közép- és felső középkategóriába, valamint 11 százalékra az egyterűek kategóriájába tartozó autók aránya a teljes piaci forgalmon belül.  Az átlagárak valamennyi kategóriában nőttek az elmúlt év során.

Az év elején a hat leggyakrabban gazdát cserélő autótípus sorrendben az Opel Astra, a Suzuki Swift, a Volkswagen Golf, a Ford Focus, a Volkswagen Passat és az Opel Corsa volt, az adásvételi szerződések csaknem negyedét ezeknek a típusoknak az egyikére kötötték. A sorrend tavalyhoz képest annyiban változott, hogy mindkét Volkswagen-típus egy hellyel előrébb lépett - derült ki a közleményből.

Szerző

Jobb, ha nem tudod hogy készül - pékeket ellenőriztek

Publikálás dátuma
2014.04.07. 12:33
Képünk illusztráció. Fotó: Sean Gallup / Getty Images
A Dél-Alföldön ellenőrzött külföldi érdekeltségű pékáruboltok háromnegyedénél találtak szabálytalanságokat a közelmúltban végzett vizsgálatok során a revizorok és a társhatóságok szakemberei – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) regionális sajtóreferense.

Jegyinák Attila elmondta, hogy a közös akcióban a NAV revizorai és pénzügyőrei mellett részt vettek az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság, a bevándorlási és állampolgársági hivatal, a munkaügyi felügyelőség és a rendőrség munkatársai. Nyolc helyszínen csaknem negyven adóellenőr, végrehajtó, pénzügyőr, élelmiszer-biztonsági és munkaügyi felügyelő, idegenrendészeti ügyintéző, valamint rendőr dolgozott a vizsgálatokon.

A NAV a helyszínek háromnegyedénél bukkant szabálytalanságokra. Az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság munkatársai megállapították, hogy az üzletekben több esetben megsértették a higiéniás előírásokat, lejárt fogyaszthatósági idejű alapanyagot használtak fel. Az egyik helyszínen helytelen tárolási feltétel miatt húskészítmények forgalmi korlátozását, valamint megsemmisítését is elrendelték. Találkoztak olyan vállalkozással is, ahol sem a termékek jelölése, sem az eladók egészségügyi alkalmassága nem volt rendben. A jogszabálysértő vállalkozásokkal szemben hatósági eljárás indult.

Szerző

Cigire, italra, testápolásra kevesebb jutott

Szinten maradt a háztartások egy főre jutó fogyasztásának reálértéke 2013-ban, havi átlagban folyó áron mintegy 67 ezer forintot, az előző évinél 1,8 százalékkal, mintegy 1170 forinttal költöttek többet a háztartások - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör című friss kiadványában.

Nominálértéken szinte minden fogyasztási csoportban nőtt a kiadott összeg, reálértéken számítva az élvezeti cikkekre (szeszes italokra és dohánytermékekre) és egyéb termékekre (testápolásra, személyes használati cikkekre, biztosításokra és pénzügyi szolgáltatásokra) kevesebbet költöttek a háztartások a 2012. évinél, miközben az élelmiszer-fogyasztás szintje változatlan maradt. 

A tendencia, miszerint legnagyobb mértékben (reálértéken számolva 11 százalékkal) a szeszes italokra, dohányárukra fordított kiadások estek vissza, 2013-ban tovább erősödött. Ennek oka a dohánytermékek új értékesítési hálózatának a kialakítása és jelentős áremelkedése (2013-ban e termékeknél volt a legmagasabb áremelkedés, 12,4 százalékos). A statisztika szerint ez arra ösztönözte a dohányzókat, hogy változtassanak dohányzási szokásaikon, a vásárolt dohányáruk összetételén. Cigarettavásárlásra összehasonlító áron az előző évinél mintegy ötödével, 21 százalékkal kevesebbet fordítottak a háztartások, ugyanakkor a cigarettadohány- és pipadohány-vásárlások volumene egy év alatt 10 százalékkal nőtt.

A jelentés készítői szerint a háztartások helyzetének javulását jelzi, hogy a nem alapvető szükségletekre (ruházkodás, kultúra, vendéglátás, üdülés) a 2012. évinél mintegy 6 százalékkal többet költöttek - olvasható a kiadványban. A fogyasztási kiadások szerkezetében kissé eltolódtak a hangsúlyok az előző évekhez képest.

A háztartások kiadásaiknak több mint felét, 50,4 százalékát lakásfenntartásra, háztartási energiára és élelmiszerre költötték, ezen belül a lakásfenntartási és háztartási energiára fordított kiadások 2013-ban folyó áron 3,8 százalékkal csökkentek. A lakásfenntartási kiadások aránya az összes kiadáson belül a háztartások fogyasztásában hosszabb idő óta először csökkent 1,5 százalékponttal, 25,6 százalékra, ami a rezsiköltségek csökkenésével magyarázható - közölte a KSH.

A legszegényebb és a leggazdagabb háztartások fogyasztási színvonala jelentősen eltért egymástól. A legalsó (legszegényebb) jövedelmi ötödbe tartozó háztartások összes egy főre jutó havi fogyasztása 2013-ban 35 ezer forint, míg a legfelső (leggazdagabb) jövedelmi ötödbe eső családoké 126 ezer forint volt.

A régiók szerinti fogyasztást tekintve szintén nagyok a különbségek. A közép-magyarországi háztartások egy főre jutó havi fogyasztása a legmagasabb, 82,3 ezer forint, 23 százalékkal nagyobb az országos átlagnál. A leghátrányosabb helyzetben az Észak-Alföldön és az Észak-Magyarországon élők vannak, ugyanis egy főre jutó fogyasztásuk az országos átlag 83, illetve 86 százaléka, azaz 2013-ban havi 55 ezer, illetve 57 ezer forint volt - áll a jelentésben.

Szerző