Amerikai támogatás Kijevnek

Huszonöt ukrán állampolgárt vett őrizetbe az orosz biztonsági szolgálat azzal a gyanúval, hogy terrorakciókat készítettek elő Oroszország hét régiójában.  A letartóztatottak között van a radikális Jobb Szektor három aktivistája is.  Kijev Oroszországhoz csatolása miatt ukrán szélsőséges csoportok valóban kilátásba helyezték az esetleges megtorlást, Moszkva és Kijev a februári kijevi véres események óta pedig kölcsönösen provokációkkal vádolják egymást.

Orosz médiaértesülések szerint a letartóztatott ukrán állampolgárok a meghallgatáson azt állították, hogy az Ukrán Biztonsági Tanács megbízásából fényképeket kellett készíteniük az orosz haderő személyi állománya és haditechnikája állomáshelyeiről és mozgásáról az Ukrajnával határos térségekben.

Amerikai idő szerint csütörtökön Barack Obama elnök aláírta az Ukrajnának nyújtandó egymilliárd dolláros hitelgaranciáról és az Oroszország elleni szankciókról szóló törvényt, amely a hitelgarancián felül további 50 millió dollárt irányoz elő az ukrajnai demokratikus kormányzás és a korrupcióellenes harc finanszírozására.

A törvény további 100 millió dollárt irányoz elő az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió és a közép- és kelet-európai országok közötti biztonsági együttműködés megerősítésére, valamint az Ukrajnának és a térség országainak szánt védelmi és biztonsági segítségnyújtás finanszírozására.

Ukrajna ugyancsak tegnap közölte. kész beszüntetni hadiipari együttműködését Oroszországgal. Ukrajna területén számos olyan vállalat működik, amely kimondottan az orosz piacra állít elő termékeket, az együttműködés beszüntetése komoly anyagi veszteségeket okozhat az ukrán gazdaságnak, ezért Ukrajna jelenleg új piacokat keres hadiipari termékeinek.

Szerző

Karzai utódáról döntenek

Publikálás dátuma
2014.04.05. 07:30
Szavazásra buzdítják az afgán nőket a választási plakáton FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SCOTT OLSON
Új államfőt választ szombaton Afganisztán, tizenhárom év után távozik a hatalomból Hamid Karzai. Ez a harmadik elnökválasztás a tálib rezsim megdöntése óta. Az afgánoknak az év végétől maguknak kell gondoskodniuk az ország biztonságáról, mivel befejeződik a csapatkivonás, s a még ott állomásozó, 53 ezer NATO-katona is haza készül. Mindhárom fő esélyes azt ígéri, aláírja az amerikai csapatok egy részének maradásához szükséges státuszegyezményt, amelynek aláírását Karzai megtagadta.

Különösebben nem lehetett büszke Afganisztán az előző, 2009-es elnökválasztásra, hiszen az ellenzék megkérdőjelezte a voksolás hitelességét, csalással vádolva meg az államfőt. A most szombati voksolás tisztaságát viszont nehéz lesz megítélni, mivel a tálibok erőszakcselekményei miatt a nemzetközi megfigyelők gyakorlatilag nem tudják végezni a dolgukat.

A 7171 szavazóhelyiség közül 748-at nem tudnak megnyitni a tálib fenyegetéstől tartva. Támadás érte a központi választási irodát, a tálibok öt embert megöltek, s azzal fenyegetnek, hogy a szavazóhelyiségeket is célba veszik. Több megfigyelő szervezet be is zárta afganisztáni misszióját.

A mostani lehetne az első demokratikus és békés elnökváltás, ám így kérdéses, hogy az lesz-e. A közhangulat nem túl bizakodó: felmérések szerint csak az afgánok negyede véli úgy, hogy tiszta lesz a mai voksolás. Ahmed Nader Naderi, a szabad és tisztességes választás feltételeit monitorozó fórum, a FEFA vezetője szerint az afgánok százaléka ennek ellenére azt tervezi, hogy elmegy szavazni.

Különösen Kabulban magas a szavazási hajlandóság. Naderi a brit Guardian tudósítójának elmondta, jelentős erőfeszítéseket tettek a 2009-ben történtek megakadályozására. A jelöltek képviseletében 22 ezer választási ellenőr követi nyomon a voksolást. Vonalkódos rendszert dolgoztak ki, hogy elkerüljék a többes szavazást, ami a legnagyobb probléma volt öt éve.

Minden szavazóhelység voksait két különböző bizottság kétszer számolja meg, s ha eltérést találnak, újra számolnak. Öt éve több mint egymillió voksot, Hamid Karzai szavazatainak harmadát meg kellett semmisíteni az újraszámlálás során.

Karzai 2001 decemberében, a tálib rezsim bukása után lett az átmeneti kormányzat vezetője. 2002 nyarán az afgán törzsi nagytanács, a Loja Dzsirga ültette az elnöki székbe, a 2004-es, majd a 2009-es elnökválasztáson is győzött, harmadszor azonban már nem választható újra. Helyére eredetileg 11 jelölt pályázott, hárman már visszaléptek.

Ezúttal az afgán hadurak is versenybe szálltak, köztük például Abdul Raszul Szajjaf, ő volt az, aki egykor Oszama bin Ladent behívta Afganisztánba, s a 9/11-es terrortámadásokat kitervelő Hálid Sejk Mohammed mentoraként emlegetik. Szajjaf most azt ígéri, együtt fog működni a nyugati hatalmakkal. Ha nincs is esélye a győzelemre, az egyik "királycsináló" lehet.

A választási bizottság külön felhívást adott ki, hogy amikor a hadurak hivatalosan regisztrálják jelöltségüket, hagyják otthon géppisztollyal, gránátokkal felszerelkezett testőreiket - írta a New York Times. Ha senkinek nem sikerül megszerezni a voksok több mint 50 százalékát, május 28-án második fordulót tartanak. Akkor már döntő lehet, ki élvezi leginkább a leköszönő elnök támogatását. Karzai - noha hivatalosan visszavonul - számos vasat akar még tartani a tűzben.

Az indulók közül hármat tartanak igazán esélyesnek, mindhárman nyugati kötődésű politikusok. Az ellenzék fő jelöltje, Abdulla Abdulla második helyen végzett a 2009-es elnökválasztáson, s ezúttal újra próbálkozik. Az 53 éves politikus eredeti foglalkozására nézve szemész, az Északi Szövetség vezetőjének, a 2001-ben meggyilkolt neves mudzsahed parancsnoknak, Ahmed Sah Maszudnak a jóbarátja, tanácsadója volt.

Élesen bírálta a tálib uralmat 1996 és 2001 között. A tálib rezsim bukását követően, 2001-től 2005-ig külügyminiszterként szolgált. 2009-ben független jelöltként a voksok 30,5 százalékát szerezte meg, a választási csalás miatti tiltakozásképpen visszalépett a második fordulóban. Már előre úgy nyilatkozott, hogy "ipari méretű csalástól" lehet tartani.

Abdulla a legkarizmatikusabb a jelöltek közül, ám esélyeit ronthatja, hogy inkább tádzsiknak tartják (apja pastu, anyja tádzsik), s így leginkább a tádzsik kisebbség voksaira számíthat. (Afganisztán népességének 42 százaléka pastu, de a pastu jelölteknek is szükségük lehet valamely kisebbségi népcsoport, tádzsikok, üzbégek, hazarák támogatására.) Egyik alelnökjelöltjeként egy volt afgán hadurat vett maga mellé, Mohamed Mohakik

Befutó lehet Asraf Gáni Ahmadzaj volt pénzügyminiszter, aki a Columbia Egyetemen végzett, korábban a Világbanknál dolgozott, s a Kabuli Egyetem kancellárja volt 2004-2008 között. A neves közgazdász 2009-ben negyedikként végzett. A Foreign Policy magazin a világ 100 globális gondolkodója között tartja számon.

A független, technokrata elnökjelöltnek nem sok esélye lenne, ha nem vette volna maga mellé az egyik legnagyobb hatalmú hadurat, Abdul Rasid Dosztumot. Az üzbég tábornokot egyesek hősnek, mások háborús bűnösnek tartják. Gáni pár éve még gyilkosként emlegette, most azonban a pastu jelölt többszázezer üzbég szavazatát reméli elnyerni alelnökjelöltje révén.

A leköszönő Karzai favoritjának a 71 éves Zelmai Raszult tartják, aki élete nagy részét az emigrációba kényszerült afgán király orvosaként Olaszországban töltötte. 2010 és 2013 között a külügyminiszteri posztot töltötte be. A gyengekezűnek tartott Raszult a folytonosság jelöltjeként jellemzik, győzelme esetén tőle várják a legkevesebb változtatást.

Ha Raszul állva marad a második fordulóra, Karzai "hátszelével" övé lehet a győzelem, de fennáll a veszély, hogy a távozó elnök irányítaná a háttérből. Ez azonban azt is jelenti, írják a lapok, hogy állandósulhat a Karzai hivatali idejében elszabadult korrupció.

Eredetileg Karzai bátyja, a 66 éves Abdul Kajum Karzai is indult volna az elnökválasztáson, de pár hete bejelentette visszalépését, s felsorakozott Zelmai Raszul mögé. Karzai más befolyásos klánvezetőket is meggyőzött, hogy Raszult támogassák. Az elnökválasztás mindhárom fő esélyese azt ígéri, hogy ha megválasztják, aláírja az Egyesült Államokkal az amerikai csapatok jövőbeni státuszát rendező megállapodást, amire a távozó elnök nem volt hajlandó.

Hamid Karzai kapcsolatai második hivatali ideje végére mélypontra süllyedtek Washingtonnal, s a hírek szerint a távozó államfő nem akarta, hogy az ő nevéhez kössék a nyugati csapatok hosszú távú afganisztáni állomásoztatását, annak ellenére, hogy ezt még az idősek tanácsa, a Loja Dzsirga is támogatta.

Ha megszületik az afgán-amerikai státuszegyezmény, várhatóan mintegy tízezer katonát hagy Washington a közép-ázsiai országban. Philip Breedlove tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka a napokban a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy bár az atlanti szervezet harci missziója lezárul, egy kisebb NATO-erő biztosan marad Afganisztánban.

 

Szerző

Digitalizált pápai hangok a Vatikáni Rádiótól

Publikálás dátuma
2014.04.05. 06:37
Fotó: Facebook
Különleges értékmentést jelentett be a Vatikáni Rádió. Digitalizálták az archívumában 1931 óta őrzött pápai beszédeket és április 27-én, XXIII. János és II. János Pál pápák szentté avatásának alkalmából közkinccsé is teszik azokat.

Az archívumban nyolcezer hangfelvétel szerepel, amelyeket eddig ma már muzeálisnak számító 78-as fordulatszámú lemezeken, vagy pedig magnószalagokon őriztek. Mostantól 37 ezer fájl formájában lesz hozzáférhető a hívek számára hét katolikus egyházfő hangja, és azok a beszédek, amelyek felbecsülhetetlen dokumentumai az elmúlt több mint 80 év történelmének és, amelyek, mint Federico Lombardi atya, a Vatikáni Rádió főigazgatója nyilatkozta a La Repubblicának, visszaadják a szentatyák személyiségét is

Hallható lesz többek között az enciklikát kihirdető XI. Pius 1931-ből,  XII. Pius, amint 1939. augusztus 24-én a háború veszélyéről beszél, XXIII. János, amint 1962. október 11-én megnyitja a római katolikus egyházat megreformáló II. vatikáni zsinatot. Felidézhetjük VI. Pál drámai szavait 1978 áprilisából, amikor a rádióban olvasta fel az Aldo Moro olasz kereszténydemokrata pártelnököt elrabló Vörös Brigádokhoz intézett levelét. Talán közelebb viheti a világot a mindössze 33 napig uralkodó I. János Pál halála körüli rejtély megoldásához az 1978. augusztus 26-án mondott, beiktatása utáni beszéde, de közzéteszik II. János Pál üzenetét a világ fiataljaihoz, valamint XVI. Benedek utolsó pápai beszédét, amelyet Castel Gandolfóban mondott 2012 februári lemondása előtt.

 

 

Szerző