Előfizetés

Veréb a bronzért birkózhat

A világbajnoki bronzérmes Veréb István bronzéremért léphet szőnyegre este a szabadfogásúak 86 kilogrammos kategóriájában, miután az elődöntőben gyors vereséget szenvedett az orosz Abdulrasid Szadulajevtől a Vantaaban zajló birkózó Európa-bajnokság pénteki versenynapján.

A két szép győzelemmel elődöntős szombathelyi sportolónak a csodagyerekként beharangozott orosz elleni meccse nem tartott sokáig, riválisa ugyanis gyorsan elérte a technikai tushoz szükséges különbséget.

A meccs első percében Veréb próbált fogást találni masszív ellenfelén, de nem sok sikerrel járt, igaz, ekkor legalább szépen le tudott lépni Szadulajev támadásairól. Aztán egy percnél az orosz villámgyors lábratámadását már nem védhette, ráadásul még kétszer meg is pörgette őt ellenfele, s már 6-0-ra vezetett.

A folyatásban Szadulajev továbbra is ellenállhatatlan volt, egy újabb lábfelszedés és mögé kerülés után megint pörgetett, a 10-0 pedig a meccs végét jelentette.

"Nem nagyon tudtam megfogni ezt a fiút. Nagyon ügyes volt, sajnos így alakult. Azért jó lenne este egy bronzérmet nyerni" - mondta az MTI-nek Veréb, aki a meccs után jobb alkarját fájlalta, melyben szerinte elpattant egy ér.

Veréb István a magyar idő szerint 17 órakor kezdődő éremcsatározásokban lesz legközelebb érdekelt, Gulyás Zsombor (70 kilogramm) és Németh Zsanett (75 kilogramm) ugyanakkor még a délelőtti programban is birkózik, miután mindkettejük ellenfele fináléba jutott.

Pályára került az őrszem

Publikálás dátuma
2014.04.04. 13:14
Fotó: Thinkstock/ a kép illusztráció
Pályára bocsátották az első Sentinel műholdat, amely az európai Copernicus program zászlóshajójaként a Föld felszínének minden eddiginél pontosabb megfigyelését és feltérképezését végzi. A Sentinel-1A műholdat - amelynek neve őrszemet jelent - Szojuz-rakéta szállította rendeltetési helyére közép-európai idő szerint csütörtökön késő este. 

A kilövés helye Francia-Guyana volt, a repülés a 699 kilométeres végső magasságba 23 percig tartott. Az út végén jelzés erősítette meg, hogy a műhold elvált a hordozórakétától - adta hírül a BBC hírportálja. Az Európai Bizottság és az Európai Űrügynökség (ESA) új, ötéves programjában az első műholdat újabb öt, szintén Sentinelnek elnevezett szatellit követi.

Brüsszel szerint a Copernicus a Föld feltérképezésére irányuló eddigi legnagyobb vállalkozás. Ha az egész rendszer megkezdi működését, naponta körülbelül nyolc terabájt adatot fog rögzíteni a kék bolygó szárazföldjeiről, óceánjairól és légköréről.

Az európai unió országai eddig 7,5 milliárd eurót (2300 milliárd forint) különítettek el a projektre, ám a távlati tervek szerint a program nem ér majd véget: ha valamelyik Sentinel tönkremegy, kicserélik, hogy az adatszolgáltatás folytonosságát biztosítsák.

Az ESA szakemberei a németországi Darmstadtban adják az utasításokat a Sentinelnek: az első órák azzal teltek, hogy péntek kora reggelre a műhold kibontotta szárnyait és kicsomagolta a radarját. Ezeket azért hajtogatták össze, hogy beleférjenek a Szojuzba. Az "Őrszem" hivatalosan körülbelül három hónap múlva fog teljes kapacitásán működni, noha valószínű, hogy a műszer kalibrálása érdekében már akár a jövő héten elkezdheti a Föld fényképezését.

A radar rengeteg célra felhasználható: a rizstermelés felmérésre, a hajóutakat veszélyeztető jéghegyek figyelemmel kísérésére és akár az erdőirtás nyomon követésére is. Legfontosabb küldetése azonban a katasztrófavédelem. Radarja különösen alkalmas az árvizek kiterjedésének monitorozására és az általa készített képtípust nagyobb földrengések után is felhasználják, hogy az infrastruktúrában keletkezett károkat felmérjék.

A Sentinel-1A teszteli az új, lézeralapú adatfeldolgozási rendszert is. A német mérnökök fejlesztette technológia nemcsak az eddig megszokottnál több információt képes kezelni, hanem fel is gyorsítja az adatok Földre juttatásának idejét. "Órákról percekre csökkenti az adatátvitel idejét, természeti katasztrófák idején pedig aki időt nyer, életeket nyer" - magyarázta Jean-Jacques Dordain, az ESA igazgatója.

Öt év alatt, 2019-ig öt újabb Sentinel éri el a világűrt. A tervek szerint a műholdak párként keringenek, hogy az adott földi pont felvételeinek ideje között eltelő idő a lehető legszűkebb legyen.

A Sentinel-1B 2015-ben indul, az 1C és 1D akkor, ha az 1A és az 1B feladatait át kell már venni, mert elérkeztek élettartamuk végére.
(http://www.bbc.com/news/science-environment-26875544)

Pályára került az őrszem

Publikálás dátuma
2014.04.04. 13:14
Fotó: Thinkstock/ a kép illusztráció
Pályára bocsátották az első Sentinel műholdat, amely az európai Copernicus program zászlóshajójaként a Föld felszínének minden eddiginél pontosabb megfigyelését és feltérképezését végzi. A Sentinel-1A műholdat - amelynek neve őrszemet jelent - Szojuz-rakéta szállította rendeltetési helyére közép-európai idő szerint csütörtökön késő este. 

A kilövés helye Francia-Guyana volt, a repülés a 699 kilométeres végső magasságba 23 percig tartott. Az út végén jelzés erősítette meg, hogy a műhold elvált a hordozórakétától - adta hírül a BBC hírportálja. Az Európai Bizottság és az Európai Űrügynökség (ESA) új, ötéves programjában az első műholdat újabb öt, szintén Sentinelnek elnevezett szatellit követi.

Brüsszel szerint a Copernicus a Föld feltérképezésére irányuló eddigi legnagyobb vállalkozás. Ha az egész rendszer megkezdi működését, naponta körülbelül nyolc terabájt adatot fog rögzíteni a kék bolygó szárazföldjeiről, óceánjairól és légköréről.

Az európai unió országai eddig 7,5 milliárd eurót (2300 milliárd forint) különítettek el a projektre, ám a távlati tervek szerint a program nem ér majd véget: ha valamelyik Sentinel tönkremegy, kicserélik, hogy az adatszolgáltatás folytonosságát biztosítsák.

Az ESA szakemberei a németországi Darmstadtban adják az utasításokat a Sentinelnek: az első órák azzal teltek, hogy péntek kora reggelre a műhold kibontotta szárnyait és kicsomagolta a radarját. Ezeket azért hajtogatták össze, hogy beleférjenek a Szojuzba. Az "Őrszem" hivatalosan körülbelül három hónap múlva fog teljes kapacitásán működni, noha valószínű, hogy a műszer kalibrálása érdekében már akár a jövő héten elkezdheti a Föld fényképezését.

A radar rengeteg célra felhasználható: a rizstermelés felmérésre, a hajóutakat veszélyeztető jéghegyek figyelemmel kísérésére és akár az erdőirtás nyomon követésére is. Legfontosabb küldetése azonban a katasztrófavédelem. Radarja különösen alkalmas az árvizek kiterjedésének monitorozására és az általa készített képtípust nagyobb földrengések után is felhasználják, hogy az infrastruktúrában keletkezett károkat felmérjék.

A Sentinel-1A teszteli az új, lézeralapú adatfeldolgozási rendszert is. A német mérnökök fejlesztette technológia nemcsak az eddig megszokottnál több információt képes kezelni, hanem fel is gyorsítja az adatok Földre juttatásának idejét. "Órákról percekre csökkenti az adatátvitel idejét, természeti katasztrófák idején pedig aki időt nyer, életeket nyer" - magyarázta Jean-Jacques Dordain, az ESA igazgatója.

Öt év alatt, 2019-ig öt újabb Sentinel éri el a világűrt. A tervek szerint a műholdak párként keringenek, hogy az adott földi pont felvételeinek ideje között eltelő idő a lehető legszűkebb legyen.

A Sentinel-1B 2015-ben indul, az 1C és 1D akkor, ha az 1A és az 1B feladatait át kell már venni, mert elérkeztek élettartamuk végére.
(http://www.bbc.com/news/science-environment-26875544)