Előfizetés

Hernádi távollétében is dönthet a bíróság

Publikálás dátuma
2014.04.02. 07:20
Orbán időnként mutatkozik kedveltjével, Hernádival FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Vádat emelt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen a horvát korrupció- és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) a zágrábi megyei bíróságon - közölte az ügyészség.

Az USKOK azzal vádolja Hernádi Zsoltot, hogy 2008-2009-ben lehetővé tette, és megszervezte 10 millió euró kenőpénzt átadását Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek, hogy a Mol megszerezhesse az irányítói jogokat az INA-ban, illetve azért, hogy a veszteséges gázüzletágat válasszák le a cégről, és azt a horvát állam vegye át. A zágráb megyei bíróság tegnap közölte: egy bírói testület fogja megvizsgálni az USKOK vádiratát és ők döntenek arról az ügyészi kérelemről is, hogy Hernádi Zsolt távollétében is legyen tárgyalás. Kresimir Devcic, a bíróság szóvivője szerint ez utóbbi azért szükséges, mert a horvát igazságügyi hatóságok nem érik el Hernádi Zsoltot. A Mol-vezér kijelölt ügyvédje, Laura Valkovic a Hina horvát hírügynökségnek úgy nyilatkozott: még nem látta a vádiratot.

Sanander védője szerint nem véletlen, hogy ugyanazon a napon emel vádat Hernádi ellen az ügyészség, amelyen védence fellebviteli tárgyalása a Hypo Bank- és a MOL-INA-ügyek egyesített perében elkezdődött a legfelsőbb bíróságon - nyilatkozta Jadrana Slokovic a Nova TV-nek. Sanadert első fokon háborús nyerészkedésért, hivatali visszaélésért és vesztegetés bűntettének elkövetéséért 10 év börtönre ítélték.

A magyar olajipari vállalat a sajtóból értesült a vádemelésről, hivatalos megkeresést eddig nem érkezett hozzájuk a horvát hatóságoktól. A Mol szerint "Hernádi Zsolt már teljességgel igazolta a vállalat igazgatóságának, hogy a vádak minden alapot nélkülöznek és hogy az ügyben nincs semmi érdemi". A Molnál úgy vélik, "Hernádi Zsolt a jövőben is sikeresen megvédi magát a vádaktól, ahogy azt korábban is tette". A vádakat a Mol több soron visszautasította és közölte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt, hogy megszerezze az INA irányítási jogát.

Titokban született meg a magyar-orosz paktum

Publikálás dátuma
2014.04.02. 07:17
Az ellenzéki összefogás pártjai népszavazást követeltek a paksi bővítés ügyében FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
 Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is elismerte: Magyarország aláírta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló finanszírozási szerződést az orosz féllel. A Fidesz - kormány parlamenti felhatalmazás nélkül kötötte meg a napokban a paktumot. Az ellenzéki összefogás pártjai tiltakoztak a titkos szerződéskötés ellen, és a megállapodás részleteinek a nyilvánosságra hozatalát követelik.

Megalázó a magyar fél részére az a finanszírozási szerződés, amit a második Orbán-kormány a napokban titokban aláírt az orosz féllel a paksi atomerőmű bővítésének a finanszírozásáról. A megállapodásban lévő garanciák ugyanis az oroszok érdekeit szolgálják, míg a kötelezettségek a magyar oldalt terhelik - nyilatkozta lapunknak Józsa István. Az MSZP frakcióvezető-helyettese annak kapcsán mondta ezt el, hogy Lázár János kedden megerősítette, hogy Magyarország aláírta Oroszországgal a megállapodást, viszont azt, hogy ki és mikor írta alá az egyezményt, nem lehet tudni. Józsa István közölte: egyértelmű, hogy a szerződéskötésre nem volt parlamenti felhatalmazása a kormánynak, így az érvénytelennek számít, csakúgy mint a beruházás elindításáról szóló paktum, amelyet Németh Lászlóné fejlesztési miniszter kormány felhatalmazás nélkül szignált januárban Moszkvában.

Ezért ezeket az egyezményeket kormányra kerülése esetén felül vizsgálja majd az MSZP. A szocialista politikus hozzátette: az egyezség előnytelen mivolta miatt titkolódzik a kormány a paktum részleteiről, Orbán Viktor miniszterelnök és a kormánya ugyanis - minden jel szerint - Moszkva irányítása alá került. Ez abból is kitűnik, hogy a Fidesz-kormány korábban azt ígérte, parlamenti jóvá hagyás nélkül nem írja alá az egyezményt, most a napokban mégis megtette ezt, nyilván az orosz fél felszólítására, sürgetésére. Ráadásul a magyar társadalomnak az orosz sajtóból kellett értesülnie arról, hogy több évtizedre óriási terhet rak a Fidesz az emberek nyakába.

A atomerőmű építésének finanszírozására vonatkozó egyezmény aláírásáról szóló hír az orosz Vedomosztyi lap és az Interfax hírügynökség közlése nyomán került nyilvánosságra. Az orosz híradások tegnap tudatták a moszkvai kormány által március 10-én jóváhagyott egyezménytervezetben szereplő adatokat. A dokumentum szerint a magyar fél a tíz milliárd eurós (mintegy háromezer milliárd forint) orosz állami hitel ténylegesen felhasznált összegét 21 év alatt fizeti vissza. Az első hiteltörlesztést a paksi atomerőmű felépülő 5-ös és 6-os energiablokkjának működésbe lépéséhez közelebbi március 15-én, vagy szeptember 15-én kell megtenni, de nem később, mint 2026. március 15-én. Az iratban az is szerepel, hogy a magyar fél az idei évtől (2014-től) évi 3,95 százalékos kamatot fizet az orosz állami hitelért az atomerőművi blokkok működésbe lépéséig, de nem később, mint 2026. március 15-ig. A hiteltörlesztés első 7 évében 4,50 százalékos, a második 7 évben 4,80 százalékos, az utolsó 7 évben pedig 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata.

Lázár János tegnap sietett azt közölni, hogy a megállapodást az Országgyűlés elé terjesztik, vagyis a megalakuló új parlament tárgyalhatja meg azt. Az államtitkár emlékeztetett: a kormány két megállapodás aláírását tervezte az orosz féllel. Az első a nemzetközi nukleáris együttműködésről szólt, amelyet már korábban aláírt a kabinet, és azt be is nyújtotta az Országgyűlésnek. A Ház ezt megtárgyalta, jelenleg végszavazásra vár - fűzte hozzá az államtitkár -, ami az új parlament feladata lesz. Ezzel szemben a valóság az, hogy az említett törvényt a parlament már február 6-án megszavazta, Áder János köztársasági elnök pedig február 11-én ki is hirdette. Ez a szerződés azonban csak akkor lép hatályba, ha Magyarország a pénzügyi megállapodást is megköti az orosz féllel (ez történt meg a napokban), és a parlament azt is elfogadja - állította Lázár János.

Az LMP tegnap felszólította a kormányt: adjon tájékoztatást arról, hogy mikor és milyen feltételekről szóló hitelmegállapodást írt alá a magyar és az orosz fél a paksi erőmű bővítéséhez kapcsolódóan. Szél Bernadett a párt társelnöke szerint Orbán Viktor történelmi hibát követ el, mert Magyarországnak még akkor is fizetnie kell majd a hitelt, amikor már rég nem ő lesz a miniszterelnök.Az Együtt-PM tegnap ugyancsak azt követelte a kormánytól, hogy hozza nyilvánosságra a paksi hitelmegállapodás magyar nyelvű szövegét.

Lesz-e elég élelem? - Gyerekeink jövője a tét

Publikálás dátuma
2014.04.01. 21:58
Anglia, Manchester, New Smithfield Nagybani Piac. Fotó: Christopher Furlong / Getty Images
Hogyan lehet fenntarthatóan élelmiszert termelni kisebb területen, és jobban kereskedni - ez áll a kedden Brüsszelben megrendezett Forum for Agriculture (FFA) 2014 című tanácskozás középpontjában.

Franz Fischler, az FFA elnöke a konferenciát lezáró összegzésében a 21. század kihívásának nevezte, hogy olyan komplex rendszereket kezeljenek, mint amilyen a mezőgazdaság. Véleménye szerint a szektor válaszúthoz érkezett; az elmúlt húsz évet az EU agrárpolitikájának a megreformálásával töltötték, de ez már kevés. Innovatív gondolkodásra van szükség, képesnek kell lenni új irányelvek kifejlesztésére - hangsúlyozta. Véleménye szerint a tagállamoknak szorosabb együttműködést kell kialakítaniuk egyebek között az agrároktatás és a kutatás területén. 

A tanácskozáson szó esett az EU és az USA közötti transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről (TTIP), a tárgyalások 2013. júliusában kezdődtek. Amerika és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodás az FFA szerint hozzájárul majd a két ország között jelenleg 26,5 milliárd dollárra becsült kereskedelem továbbélénkítéséhez, és a globálisan fenntartható mezőgazdasághoz. Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi vezérigazgatója szerint a mezőgazdaság és a kereskedelem elválaszthatatlanok egymástól, Európa a világszinten magas színvonalat képviselő terményeivel sokat nyerhet egy kiegyensúlyozott piacnyitástól. 

Az Európai Mezőgazdasági Gépgyártók (European Agricultural Machinery - CEMA) támogatják a TTIP-megállapodás létrejöttét, mert a gépgyártóknak jelentős haszonnal jár a szabadabb kereskedelem. Mint írták, a bürokratikus akadályok, a tranzakciós és termelési költségek csökkenésével a gyártók és a termelők is jobban járnak. Javaslatuk szerint az EU és az USA közötti megállapodásban a piacra lépéshez egyebek között a különböző igazolások, tanúsítványok kölcsönös elfogadása szükséges, ahogy harmonizálni kell a szabadalmak rendszerét. A CEMA több mint 4500 európai mezőgazdasági gépgyártót képvisel, közöttük multinacionális vállalatok és kkv-k egyaránt megtalálhatóak. A szektor közvetlenül összesen 135 ezer embert foglalkoztat, további 125 ezret a kereskedelem vagy a karbantartás területéről. A mezőgazdasági gépgyártók éves forgalma meghaladja a 28 milliárd eurót. Az FFA-t 2008 óta rendezik meg.

A fórum első megszervezése azon a felismerésen alapult, hogy az Európai Unió agrárpolitikája és iparági szabályozási környezete olyan avitt problémák megoldására irányul, mint a túltermelés és nem reagál a mezőgazdaság és élelmiszertermelés újabb kihívásaira és a lehetőségekre. A világfórumon évről évre olyan globális problémákat vitatnak meg, mint a növekvő népesség élelmezése, a változó fogyasztói magatartás kihívásai, magasabb minőségű, táplálóbb élemiszertermelés. A megújuló energiák iparági hasznosítása, a klímaváltozás, az urbanizáció és a mezőgazdasági területek visszaszorulása, a csökkenő vízkészletek és a pusztuló talaj problémája, a növényvédőszerek és műtrágyák használatának minimalizálása is témaként szerepeltek.

 Az idén 7. alkalommal megrendezett konferencián - amelyet az Európai Földtulajdonosok Szervezete (European Landowners’ Organization - ELO) és a Syngenta kezdeményezett - 1500 döntéshozó, termelő és nemzetközi intézmény képviselője vett részt.