Ha nem jelenik meg a bíróságon, akkor is elítélhetik Hernádi Zsoltot

Távollétében folytathatják le az eljárást a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen Horvátországban, ha a bíróság helybenhagyja az ellene felhozott vádakat - közölte Kresimir Devcic, a zágrábi megyei bíróság szóvivője.

A szóvivő szerint kedden megérkezett a bírósághoz a horvát korrupció- és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) által készített vádirat, és a bíróság megkezdte annak feldolgozását. A normál eljárásrend szerint egy bírókból álló bizottság nézi át a vádiratot, és ők döntenek arról az ügyészi kérelemről is, hogy Hernádi Zsolt távollétében is lefolytatható legyen a tárgyalás. 

Kresimir Devcic szerint ez utóbbi azért szükséges, mert a horvát igazságügyi hatóságok nem tudnak hozzáférni Hernádi Zsolthoz. A bíróság szokásos menetrendje szerint a bírói "elővizsgálati" testület valószínűleg a következő két hónapban ül össze. A Hina horvát hírügynökség érdeklődött Laura Valkovicnál, a bíróság által Hernádi Zsolt számára kijelölt ügyvéd, hogy mi a véleménye a vádiratról. Ő azonban úgy nyilatkozott, hogy nem tud válaszolni, mert még nem látta a dokumentumokat. A Hernádi Zsolt elleni vádemelésre az USKOK vizsgálata után került sor. Hernádi Zsoltot azzal gyanúsítják, hogy 2009-ben lehetővé tette és megszervezte kenőpénz átadását Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek.

A Mol Nyrt. számos alkalommal visszautasította a vádakat, és közölte: soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze a horvát INA-ban az irányítási jogokat.

Szerző

NATO: Oroszország aláásta a partneri viszonyt

A NATO főtitkára nem tudta megerősíteni azt az értesülést, hogy Oroszország csökkenti az ukrán határ közelében összevont katonai erőit.

Anders Fogh Rasmussen az atlanti szövetség tagállamainak kedden kezdődött kétnapos külügyminiszteri tanácskozására érkezve újságíróknak azt mondta, hogy a NATO nem tapasztalt orosz csapatvisszavonást.

Az ukrán határ közelében történt jelentős orosz katonai erőösszevonás semmiképpen nem járul hozzá a feszültség oldásához - hangsúlyozta Rasmussen. Felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait, teljesítse nemzetközi kötelezettségeit és kezdjen építő szellemű párbeszédet Ukrajnával.

Hétfőn az ukrán védelmi minisztérium szóvivője, Olekszij Dmitraskivszki állította azt, hogy Oroszország fokozatosan visszavonja erőit Ukrajna határaitól.

A NATO-külügyminiszterek az ülésen áttekintik Ukrajna megsegítésének módozatait, valamint az Oroszországgal való kapcsolatok jövőjét a Krím orosz bekebelezése nyomán.

"Ki fogjuk nyilvánítani következetes kiállásunkat a NATO kollektív védelme mellett. A védelem pedig az elrettentéssel kezdődik. Meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket, hogy világossá tegyük a világ számára, nem fog sikerrel járni a NATO-szövetségesek elleni semmilyen fenyegetés" - fogalmazott Rasmussen.

A főtitkár szerint Oroszország lépései elfogadhatatlanok, ezért döntéseket fognak hozni arról, hogy milyen együttműködés tekinthető még a történtek után is helyénvalónak Oroszországgal.

"Oroszország aláásta azokat az elveket, amelyekre partnerségünk épült, és megszegte saját nemzetközi kötelezettségeit. Nem folytathatjuk tovább a szokásos üzletmenet szerint" - mondta.    

A NATO főtitkára szerint az euroatlanti biztonság szempontjából kulcsfontosságú egy olyan, "független, szuverén és stabil Ukrajna, amely szilárdan elkötelezett a demokrácia, az emberi jogok, a kisebbségek és a jogállamiság tisztelete mellett".

Szerző

Nincs többé orosz-ukrán flottamegállapodás

Felmondta az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeti állomásozatásáról Ukrajnával kötött szerződéseket keddi, rendkívüli ülésén az orosz parlament felsőháza.

Az 1997-ben és 2010-ben kötött megállapodások felmondását egyhangúlag szavazta meg a 170 fős Szövetségi Tanács jelen lévő 134 tagja.

Hétfőn az alsóházban is egyhangú döntés született arról, hogy semmisnek kell tekinteni az orosz Fekete-tengeri Flottával kapcsolatos négy szerződést. Az indoklás szerint a Krím félsziget és Szevasztopol város Oroszországhoz való csatlakozásáról március 18-án Moszkvában aláírt megállapodással tárgytalanná váltak az orosz-ukrán flottaegyezmények.

A Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett szétesését követően Oroszország és Ukrajna csak 1997-ben egyezett meg egymással az egykori szovjet Fekete-tengeri Flotta megosztásáról, az ezzel kapcsolatos kölcsönös elszámolásról, valamint az orosz hadiflotta krími státusáról és ott állomásoztatásának feltételeiről. Az erre vonatkozó három szerződést 1997. május 28-án Kijevben írták alá.

2010. április 20-án pedig a kelet-ukrajnai Harkivban Viktor Janukovics akkori ukrán elnök és az orosz államfői posztot akkor betöltő Dmitrij Medvegyev látta el kézjegyével az orosz flotta állomásozásának 2017 után még 25 évvel, azaz 2042-ig történő meghosszabbításáról kidolgozott szerződéscsomagot.

A harkivi megállapodásokban Oroszország azt vállalta, hogy tíz évre mintegy 30 százalékkal, 1000 köbméterenként 100 dollárral csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát.

A flottaszerződések felmondásáról tartott felsőházi vitában a Vlagyimir Putyin államfőt képviselő Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodások (egyoldalú) megsemmisítése miatt Ukrajna még 10-11 milliárd dollárral (mintegy 2231-2245 milliárd forint) tartozik Oroszországnak.

Karaszin arra hivatkozott, hogy a lassan 17 éves eredeti megállapodás szerint Moszkvának évente 97,95 millió dolláros (mai árfolyamon mintegy 21 milliárd forint) bérleti díjat kellett fizetnie a fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeti állomásoztatásáért. A bérleti díj összegét ugyanakkor Ukrajna Oroszországgal szembeni államadósságából vonták le, s az adósságot 2017-re írták volna le teljesen.

Az orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn, a dumában kijelentette, Moszkva készen áll arra, hogy megvitassa Kijevvel a megállapodások egyoldalú felmondása miatt keletkező jogi és pénzügyi kérdéseket.

Az orosz nemzetbiztonsági tanács a múlt pénteki ülésén döntött arról, hogy Moszkva felmondja a fekete-tengeri hadiflottával kapcsolatos megállapodásokat, s ezt követően Vlagyimir Putyin elnök benyújtotta a törvényhozásnak az egyezmények megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatot.

Szerző