Valls az új kormányfő

Publikálás dátuma
2014.04.01. 07:34
Jean-Marc Ayrault kormányfőt túlságosan gyenge kezűnek tartják FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Átalakítja a kormányt Francois Hollande köztársasági elnök azután, hogy a szocialisták súlyos vereséget szenvedtek a vasárnapi önkormányzati választás második fordulójában. Menesztette a kabinet éléről Jean-Ayrault miniszterelnököt, s Manuel Valls belügyminisztert nevezte ki utódának.

Valls nehéz feladatot kapott, neki kell kivezetnie a szocialista pártot a súlyos válságból. A menesztett miniszterelnök ellentétének tartják. Miközben ugyanis Ayrault-val szemben az volt az egyik legfőbb kifogás, hogy túlságosan határozatlan, az immár csak volt belügyi tárcavezetőt ezzel semmiképpen sem lehet vádolni.

Épp e tulajdonságának köszönhette, hogy az Ayrault-kormány 2012-es megalakulása után hamar a kabinet legnépszerűbb személyisége lett. A jobboldali szavazóknak is tetszett az illegális bevándorlókkal szembeni kemény fellépése. Sokan Nicolas Sarkozyhez hasonlították, aki szintén belügyi tárcavezetőként alapozta meg népszerűségét.

A sors fintora: Sarko ugyancsak belügyminiszterből lett kormányfő. Korai lenne persze azt állítani, hogy ebből kiindulva minden bizonnyal Valls lesz majd a szocialisták államfőjelöltje 2017-ben.

Manuel Vallsnak reformok sorát kell véghez vinnie, csak így válhat sikeressé. A szocialisták sorsa most tőle függ. Első feladata az lesz, hogy feledtesse a pártnak az önkormányzati választáson elszenvedett kudarcát.

A francia sajtó meglehetősen keményen értékelt a voksolás kapcsán. A jobboldali Le Figaro vezércikkírója mondhatni kéjjel fogalmazott, amikor azt írta, az önkormányzati választások első fordulója Francois Hollande államfőnek szörnyűséges volt, a második viszont már igazi gyilkos szökőár, cunami.  A Le Monde arra a következtetésre jutott, hogy Hollande saját pártja, a szocialisták "sírásója" lett.

Még pártfőtitkár korában olyan választási rendszert dolgozott ki, amely korábban a szocialisták érdekeit szolgálta, hiszen 44 nagyvárost sikerült elhódítania. Most ütött vissza a rendelkezés. A második fordulóban 155 kilencezer lakosú helység veszett el a szocialisták számára, köztük Toulouse, Reims, Saint-Etienne, Amiens és Caen. Baloldali maradt Strasbourg, de ami ennél is sokkal fontosabb, Párizs tizenkét esztendő után is "rózsaszínű" maradt, és történetében először hölgy, Anne Hidalgo áll az élén.

Komoly fegyvertény ez, de sovány vigasz. A szocialista vezetők, köztük Ségolene Royal, Hollande első élettársa azt mondta, ami bekövetkezett "komoly figyelmeztetés", és haladéktalanul talpra kell állni. A szocialista vezetők őszintén értékelték a helyzetet, nem mentegetőztek, magukba néztek.

Igaz, egyebet aligha is tehettek volna, mert az elemzők egyetértettek abban, hogy a "hollande-i" két elnöki esztendő igen sivár volt. A tíz százalék körüli munkanélküliség, inkább nőtt, a bérekre rakott terhek elviselhetetlenek, az államháztartás hiánya gyarapodik, romlik minden gazdasági mutató. Az államfő az utóbbi hetekben "felelősségi paktum" előterjesztését emlegette, de a társadalom nem rajong érte.

Az önkormányzati választáson a szélsőjobboldali Nemzeti Front eléggé jelentős teret nyert, 14 polgármestere lett, győzött egy nagyobb városban, az 50 ezres lakosú Béziers-ben is, Marine Le Pen azonban igencsak eltúlozza pártja jelentőségét.

A Le Monde szerint a közélet a szélsőjobboldal térnyerése ellenére sem lett hármas tagozódású, változatlanul a két nagy tömörülés, a jobboldali UMP, a jelenlegi nagy győztes és a Szocialista Párt uralja a mezőnyt, Le Penék jobb szereplése - írta a cikk - inkább "médiatermék", a valóság kevésbé igazolja azt.

Tagadhatatlan, a baloldalnak, ha talpra akar állni, kivált a közeledő európai parlamenti választáson, sürgős megújulásra van szüksége, de a vereség minden súlyossága ellenére időlegesnek látszik, nem "történelmi végzetesség".

Szerző

Erdogan pártja nyerte a választást

Publikálás dátuma
2014.04.01. 07:32
Isztambult elárasztották az Erdogant éltető plakátok FOTÓ: NÉPSZAVA
Nagy fölénnyel nyerte meg a török önkormányzati választást Recep Tayyip Erdogan pártja, az AKP, amely hét százalékkal javított is előző, 2008-as eredményéhez képest. Az ellenzéki CHP Ankarát és Isztambult sem tudta megszerezni. A kormányfő győzelmi beszédében megfélemlítette ellenfeleit.

Erdogan szerint pártja fényes diadalt aratott. Mint mondta, az AKP ellenfelei "elárulták az ország érdekeit". A választáson azonban "győzött a demokrácia és a szabad akarat". Pártja pedig tartja magát eddigi kurzusához. Erdogan kifejtette, a nép megakadályozta az ország ellenségeinek "álnok terveit".

"Nem lesz állam az államban" - jelentette ki a kormányfő, nyilvánvalóan az Egyesült Államokban élő ideológusra és mozgalmára, a Hizmetre utalva, amely beépült az igazságszolgáltatásba. Feltételezések szerint Gülenék teszik fel a YouTube-ra Recep Tayyip Erdogan azon lehallgatott telefonbeszélgetéseit, melyekből kiderül, milyen önkényesen irányítja országát.

Az AKP országszerte a voksok mintegy 45 százalékát szerezte meg. Erdogan eredetileg úgy nyilatkozott, minden 38,8 százalék feletti eredményt sikerként könyvel el. Ezt azonban jelentősen felülmúlta az AKP.

Az ellenzéki Republikánus Néppárt (CHP) minden bizonnyal jobb eredményre számított az általa megszerzett 28,5 százaléknál. A CHP kezén maradt fellegvára, a nyugat-törökországi Izmir, ahol több mint ötven százalékot kapott. A néppártiak más nyugati településeken, így Aydinban és Muglában is maguk mögé utasították az AKP jelöltjét.

Ez azonban kevés az üdvösséghez. A párt számára komoly érvágást jelent, hogy sem Isztambulban, sem pedig a fővárosban, Ankarában nem tudott nyerni. Isztambulban már vasárnap este bejelentette győzelmét a kormánypárt, így az a Kadir Topbas maradhat a városvezető, aki 2004 óta Isztambul polgármestere.

Az ankarai eredmény viszont még hosszú hetekig viták tárgya lehet. Melih Gökcek polgármester ugyanis azt állította, mintegy "jelentős különbséggel" nyert, miközben a CHP jelöltje, Mansur Yavas még vasárnap este bejelentette győzelmét. A választási bizottság adatai szerint mintegy 20 ezer voks lehetett a különbség Gökcek javára.

A választás után nemhogy nem szűnik meg a társadalom megosztottsága, még élesebbé válnak a politikai törésvonalak. Az anatóliaiak a botrányok ellenére kitartanak Erdogan mellett, Nyugat-Törökország viszont inkább a kemalisták felé húz. Az ellenzék több helyütt nem ismeri el a vereséget. Valóban születtek bizarr eredmények. Az északnyugati Yalovában például a választási bizottság az AKP jelöltjének egyfős többségét hozta ki. A CHP azonnal megtámadta az eredményt.

Az ország több részéből arra figyelmeztettek, választási csalás történhetett. A legtöbb vád az AKP-t érte. Sokan gyanúsnak találták, hogy éppen akkor volt áramszünet, amikor a szavazatokat számlálták volna. Ezért sok választókörzetben zseblámpával vizsgálták át a szavazócédulákat.

Taner Yildiz energiaügyi miniszter szerint a rossz idő volt az áramkimaradás oka, sokan azonban nem értették, más körzetek ellátását miért befolyásolta, hogy a szíriai határhoz közeli Gaziantepben, illetve Adanában orkánerejű szél fújt. Az ellenzéki Cihan News azt közölte, hackertámadás érte. Más kormányt bíráló portálok is elérhetetlenné váltak.

A voksolás érdekessége, hogy három nőt is polgármesterré választottak, ami nem éppen szokványos jelenség Törökországban. A kormánypárt jelöltje, Fatma Sahin Gaziantepben, a kurd BDP által indított Gültan Kisanak Diyarbakirben, az ellenzéki CHP színeiben induló Özlem Cercioglu pedig Aydinben aratott diadalt.

Szerző

Szembe kell nézni a múlttal

Publikálás dátuma
2014.04.01. 07:30
Az UCK jellegzetes emblémája FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Június közepéig születhet meg a döntés egy nemzetközi bíróság felállításáról, amely a Koszovói Felszabadítási Hadseregnek (UCK) az 1998-1999-es koszovói háború idején elkövetett bűncselekményeit vizsgálná ki. A bíróság székhelye ugyan Koszovóban lesz, de Hágában is lenne fiókirodája - értesült a Koha Ditore című pristinai lap. A védett tanúk például kizárólag Hollandiában tehetnének vallomást. Hashim Thaci koszovói kormányfő hevesen ellenezte, hogy a vallomástétel Koszovón kívül is lehetővé váljon.

A bíróság felállításáig megszülethet a jelentés, amely feltárja egy sor bűncselekmény hátterét. A vizsgálatot John Clint Williamson amerikai államügyész irányítja. Mint a Kosovo News honlapja kommentárjában megjegyzi, a bíróság felállításával egyfajta tanulási folyamat kezdődhet meg a koszovóiak számára.

Eddig ugyanis az emberek hajlamosak voltak behunyni a szemüket, ha törvénysértésekről, háborús bűntényekről volt szó. Vagy ha hajlandóak is voltak tudomást is szerezni ezekről, azzal indokoltak, a "szerb elnyomók" elleni harcban ez megengedett. Ezzel érveltek a horvátok is, amikor az azóta szabadon engedett Ante Gotovinát Hágába szállították. Mint a Kosovo News rámutat, az UCK némely bűncselekményeit nem lehet ilyen egyszerűen, egy kézlegyintéssel elintézni.

S ezeket ugyanúgy fel kell dolgozni, mint a szerbek háborús bűneit. A médium szerint ezek az eljárások társadalmi feszültségekhez vezethetnek Koszovóban, mert a helyiek a függetlenség kikiáltása után valamivel több mint hat évvel sem akarna k szembenézni ezekkel a kérdésekkel. Az ügyek feltárása nem lehet egyoldalú - tette hozzá az internetes lap. "Ez pedig nem lesz egyszerű".

Mivel az UCK tagjaira ma is szabadságharcosként tekint sok koszovói, s a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) inkább a szerb háborús bűnösök ügyeivel volt elfoglalva, a koszovóiakkal alig, az UCK rémtetteiről eddig alig esett szó, s nem is igazán tárták fel ezeket a bűnöket. Pedig a felállítandó bíróságnak lesz munkája bőven.

Egy védett tanú 2011-ből származó tanúvallomása szerint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg Klecka nevű településen börtöntábort tartott fenn. Leírta azt, hogyan végezték ki a szerb foglyokat, akik annyi "bűnt" követtek el, hogy a szerb áramszolgáltatónak dolgoztak, ám a belgrádi hatóságok kényszerítették őket arra, hogy lépjenek be a szerb hadseregbe.

Ugyanez a tanú írta le egy szerb bestiális módon történt meggyilkolását, akit az UCK parancsnoka hallgatott ki, majd kínzott meg. Ezután azt közölte: "Intézzétek el a disznót". Azonnal kivégezték. Egy másik esetben magát a tanút kényszerítették két szerb megölésére. A másfél évtizeddel ezelőtti eseményekre azért emlékszik ilyen jól, mert naplót vezetett a rémálom mindennapjairól. A védett tanú később rejtélyes módon életét vesztette.

Az UCK célkeresztjébe azonban nemcsak szerbek kerültek, hanem olyan koszovói albánok is, akik együttműködtek Belgráddal. Főként erdészekről, rendőrökről és hivatalnokokról volt szó, akik fizetését Szerbia utalta át. A tanú beszámolt arról is, hogy Kleckában kényszerbordélyt tartottak fenn. Az UCK katonái ide vitték az elrabolt nőket, akiket rendszeresen megerőszakoltak.

Ezekről az esetekről azonban mindmáig hallgatnak Koszovóban, s a helyiek ma is csak dicső háborút emlegetnek. Ez azonban csak mítosz. Aki a konfliktust követően bírálni merészelte az UCK-t, a SHIK titkosszolgálattal találta szembe magát: a szerencséseket "csak" megfenyegették, ám többeket megöltek.

Hallgatnak arról is, hogyan zajlott a szervkereskedelem. A felállítandó bíróságnak erre is választ kellene találnia. Az ezzel kapcsolatos vádak tíz évre nyúlnak vissza. 2004-ben a koszovói ENSZ-közigazgatás, az UNMIK nem túl nagy meggyőződéssel vizsgálatot indított az ügyben, de bizonyíték híján nemhogy bírósági eljárásig, még valódi nyomozásig sem jutott el az ügy.

Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék egykori főügyésze egy 2008-ban megjelent könyvében azt állította: nem engedték, hogy a koszovói háborúban a köztársaság függetlenségéért harcoló Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetői után vizsgálódjék az illegális szervkereskedelem kapcsán.

Azt is mondta, hogy az UCK az 1998-1999-es koszovói háború idején szerbeket rabolt el, juttatott át Albániába, ahol aztán kioperálták szerveiket, s azokat a feketepiacon értékesítette. Dick Marty, az Európa Tanács svájci képviselője 2010 végén nyilvánosságra hozott jelentésében maffiamódszerekkel vádolta a koszovói vezetőket, s személy szerint Hashim Thaci miniszterelnököt.

Az egykori ticinói (Tessin) főügyész, aki korábban az amerikai titkos börtönök ügyében, majd évekkel később a csecsenföldi és dagesztáni jogsértésekkel foglalkozott, megállapította, az UCK Albánia északi részén titkos börtönöket tartott fenn, ahol elsősorban szerbeket, illetve néhány koszovói albánt tartottak fogva "egészen embertelen és megalázó körülmények között" - írja a dokumentumban.

A rabok aztán nyomtalanul eltűntek. Meggyilkolták őket, s egy klinikán kioperálták szerveiket, amelyeket aztán a feketepiacon adtak el külföldi kórházaknak. Ezt az elképesztő üzletet az UCK vezetői felügyelték és szervezték meg a szervezett bűnözés hírhedt alakjaival. Ez az együttműködés Marty szerint ha más formában is, de ma is létezik.

A svájci képviselő utalt arra, hogy a koszovói ENSZ misszió, az EULEX a szervkereskedelem ügyével kapcsolatban 2010 októberében öt személyt vett őrizetbe, köztük orvosokat és a pristinai egészségügyi minisztérium munkatársait. Marty szerint a főszervező a "keresztapa" maga Hashim Thaci, aki az úgynevezett Drenica csoport vezetője, jelenlegi miniszterelnök volt. Ez a banda - a jelentés szerint - "az UCK tagok legbefolyásosabb bandája", amely 1998 óta vesz részt szervezett bűnözésben.