Csak ígéret marad az újabb rezsicsökkentés

Publikálás dátuma
2014.03.31. 07:22
A további áram- és gázárcsökkentésnek nincsenek meg a forrásai FOTÓ: K 2 PRESS
Nincs semmiféle gazdasági alapja az újabb rezsicsökkentésnek. Orbán Viktor erre vonatkozó nyilatkozatai csupán a miniszterelnök be nem váltható ígéreteit gyarapítják - állítják a szakértők. Orbán ezúttal már az ipari fogyasztóknak is energiaár lefaragásokat ígért, miközben a lakossági tarifa mérsékléseket eddig részben a vállalkozói szektorra hárította. 

Megalapozatlan a miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy rövidesen Magyarországon lesz a legolcsóbb az áram a mind a lakossági, mind az ipari felhasználók számára. Hazánk ugyanis nem rendelkezik nagy mennyiségben saját forrásokkal ezért azokat az energiahordozókat, amelyből áramot termelhetünk nagyrészt importálnunk kell. A beszerzési lehetőségek, különösen az áramtermeléshez használt földgázból erősen korlátozottak, és még jó ideig azok is maradnak - nyilatkozta lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője ezt annak kapcsán mondta el, hogy Orbán Viktor kormányfő a múlt héten, az új, magyar-szlovák gázvezeték avatásakor kijelentette: "a következő négy év alatt pedig szeretnénk odáig eljutni, hogy a háztartási és az ipari áram Európában Magyarországon legyen a legolcsóbb." Ezzel a kormányfő a korábbi nyilatkozatát toldotta meg, amelyben azt ígérte, hogy a rezsicsökkentés következő körében a lakossági mellett a vállalkozói szektor energia árai is csökkennek. Ennek mikéntjéről azonban nem beszélt a miniszterelnök. ( A Magyarországon előállított áram mintegy harmadát gáztüzelésű erőművekben termelik meg, a villamos energia hozzávetőleg 40 százaléka a paksi atomerőműből származik. A fennmaradó hányadot pedig a széntüzelésű, és megújuló energiát hasznosítóm blokkok juttatják a hálózatba.)

Hegedűs Miklós úgy vélte: Magyarország pozíciója nem javul a környező országokhoz képest az Oroszországgal meglévő hosszú távú gázszállítási szerződés rövidesen esedékes újratárgyalásakor, és országunk nem fér majd a jövőben sem jobban hozzá az azonnali kereskedési piacokon elérhető gázhoz, illetve áramhoz sem, mint a többi ország. Így a beszerzési lehetőségeink nem lesznek jobbak. Ugyanakkor a hazai energiaárakat erőteljesen meghatározza a forint-dollár árfolyam, miután az amerikai fizetőeszközben fizetnek az importőrök azokért az energiahordozókért, amelyeket idehaza forintért értékesítenek számunkra. Így az árfolyamkockázat beépül az árakba. A forint pedig - a szakértők szerint, a jövőben is inkább gyengülni fog az amerikai fizetőeszközhöz képest, minthogy erősödne. Miután országunk gazdasági teljesítménye középtávon sem javul olyan mértékben, hogy az a nemzeti devizánk számottevő megerősödéséhez vezessen, így idehaza még akkor is szinten maradó energia árakkal kell számolni, ha Európa nyugati felében enyhe áresés következik be akár a földgáz, akár az áram piacon.

Tukacs István, az Országgyűlés gazdasági bizottságának a szocialista tagja úgy látja: Orbán igyekszik udvarolni a vállalkozói rétegnek is a választások közeledtével, miután eddig egyfolytában növelte a terheiket. A lakossági áram- és gázdíjak csökkentését is részben a cégek állták, miután a számukra szolgáltatott energia drágult, miközben a háztartási tarifák csökkentek.
A szakpolitikus megjegyezte: az újabb rezsicsökkentésnek nincsenek meg a forrásai. Így a miniszterelnök ígéretei nem valósulnak majd meg. A kormányfő csak azért beszél az újabb közműdíj lefaragásokról, mert eddig sikert hoztak a pártjának a közüzemi díjak mérsékléséről szóló propaganda fogások. Sokan ugyanis nem jöttek rá arra, hogy a díjkedvezményeket adózóként többszörösen befizetik a Fidesz-kormány feneketlen költségvetésébe.

A választások után a családok azzal szembesülnek majd, - tette hozzá a szocialista országgyűlési képviselő - hogy nem csökkennek, hanem növekednek a közüzemi szolgáltatások díjai. A jelenlegi tarifák ugyanis számos szolgáltatási területen fenntarthatatlanok. Az árak lefaragásával például csődhelyzetbe jutott a távhőszolgáltatók jelentős hányada, amelyek életben tartása idén is több mint ötven milliárd forintba kerül majd. Emellett számos hulladékkezelő cég is csak költségvetési segítséggel képes talpon maradni. Erre idén nyolc milliárd forintot költ a kabinet az adózók pénzéből.

Drágább lesz a benzin

A tőzsdei és piaci folyamatok azt valószínűsítik, hogy április 2-tól a benzin kiskereskedelmi átlagára jelentősen, akár öt forinttal is emelkedhet, míg a gázolaj kiskereskedelmi átlagára várhatóan nem változik figyelembe véve a múlt heti pénteki áremelést, bár itt is elképzelhető 2 forintos emelés is - közölte a GKI Energiakutató. Ennek megfelelően a benzin literenkénti ára 418 forintra emelkedhet, a gázolajé pedig 423-425 forintra nőhet.

A Brent kőolaj hordónkénti ára a múlt héten 106-108 dollár között ingadozott, amely a bizonytalan kilátásokat is tükrözi. A fejlett országok valamivel gyorsabb növekedése és a líbiai kitermelés újabb problémái a hét elején megállították az olajár csökkenését, s egy dollár körüli áremelkedés után 107-108 dollár között ingadozott a Brent ára.Az üzemanyagok árát emeli, hogy a tengerentúli piacokon, mind az Egyesült Államok keleti partjainál, mind Nyugat-Afrikában meglódult a kereslet a benzin iránt. A mediterrán piacon a vörös-tengeri régióban szintén emelkedett az üzemanyag-kereslet.

A dízel esetében az Egyesült Államokból érkező dízel mennyisége márciusban visszaesett, és ez emelte meg kissé az észak-európai árakat. Mindkét üzemanyag áremelkedéséhez hozzájárult, hogy az észak-nyugat-európai finomítók hozzávetőleg 10 százaléka karbantartási munkák miatt leállt. A mediterrán térségben is sok finomító tavaszi karbantartás és a termelési átállások miatt rövidebb-hosszabb időre bezárt - írta a GKI Gazdaságkutató Zrt..

                                        Alacsonyabb lesz a gáz ára
A februárban hozott rezsicsökkentési és fogyasztóvédelmi törvénycsomagban az áll, hogy az alapdíj és a fogyasztott gáz mennyisége alapján számított összeg április 1-jétől nem lehet több a 2013. november 1-én alkalmazott díjak 93,5 százalékánál. A 93,5 százalékot azonos hőmennyiségre és azonos kedvezményekkel kell számolni. A harmadik rezsicsökkentési törvény alapján a gáz ára mellett az áramé szeptembertől további 5,7 százalékkal, a távhőé pedig októbertől további 3,3 százalékkal csökken. Tavaly januártól először 10 százalékkal, majd novemberben 11,1 százalékkal csökkent a távhő, a gáz és villamos energia ára, júniustól pedig további 9 egyéb közszolgáltatásé.



Szerző

Csak a profik maradhatnak

Publikálás dátuma
2014.03.31. 07:19
Manapság még az is megéri, ha nem kultúrnövényekkel vetik be a termőföldeket FOTÓ. K 2 PRESS
A jelenleginek a töredékére szűkülhet, vagy akár meg is szűnhet az uniós közvetlen földalapú támogatás. Egyre jobban felerősödik azoknak  hangja, akik azt követelik Brüsszelben, hogy a termelés támogatása helyett a vidékfejlesztésre költsék el a közösség forrásait. Emiatt bealkonyulhat a piacképtelen gazdaságoknak, de azok is csalódhatnak, akik most - kormánypárti hátszéllel - hosszú futamidejű állami földbérleti joghoz jutottak.

Az uniós agrártámogatásokat ma nagyrészt járadéknak tekintik. Holott sokkal hasznosabb lenne felhasználásukat a hátrányok csökkentésének szolgálatába állítani - áll Némethné Pál Katalinnak, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetőjének tanulmányában. Erről beszélt Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is, aki egy háttérbeszélgetésen elmondta, hogy néhány napja Brüsszelben tárgyalópartnerei jelezték: nem tartható fenn a végtelenségig a földalapú támogatás. A szakmai elképzelések során egyre inkább előtérbe került az a kérdés, hogy a meglévő támogatások ösztönzik-e a működőképes gazdaságokat, illetve hozzájárulnak-e a foglalkoztatás bővítéséhez, a generációkon átívelő egzisztenciák kialakulásához.

Egyre kevésbé fontos maga a termelés, szemben annak társadalmi hatásaival, a nehéz helyzetben élők körülményeinek stabilizálásával - említette az agrárszakember, aki hozzátette, hogy a földalapú támogatás nálunk akár egymilliós tulajdonosi réteget is érinthet, évente összességében mintegy 46 milliárd forintos adómentes jövedelemhez lehet általa jutni. Ez az összeg eleve hiányzik a mezőgazdaságból, hiszen nem gazdaság fejlesztésére költik. Ha ez a támogatás csökken, vagy megszűnik akkor ez óriási feszültséget eredményezhet, hiszen most az uniós támogatásból fedezik a földhasználók a bérleti díjat. A kieső forrásokat a hatékonyság növelésével, vagy egyéb tevékenységekből, például szolgáltatások, ipari tevékenységből szerzett bevételekből lehet pótolni - emlékeztetett Nagy Tamás, aki beszámolt arról is, hogy a MOSZ kidolgozott egy vidékfejlesztési programot, amit eljuttattak a kormányhoz és a pártokhoz is.

A hazai agrárium éppen a támogatás orientált fejlődés miatt nem használta ki rendkívül előnyös mezőgazdasági adottságait, ugyanis nem a képességek, a piaci adottságok határozták meg a termelést, hanem az, hogy mire lehet támogatást felvenni - mondta a Népszavának Némethné Pál Katalin. A kutatásvezető úgy vélte: nemzeti érdek, hogy az unióban egységesen csökkenjen, vagy épüljön le az agrártámogatás, mert akkor már csak rajtunk múlna, hogy kihasználjuk-e a kedvező adottságainkat, amihez az emberi erőforrás is hozzátartozik.

Az uniós támogatást a 10 évvel ezelőtti 230-240 ezer regisztrált gazda helyett most nem egészen 180 ezren kapják meg, hektáronként közel 70 ezer forintot - jegyezte meg a MOSZ elnöke.. A hazai gazdálkodók (agrárüzem vezetők) 85 százalékának viszont csak gyakorlati tapasztalata van, szakképzettsége viszont nincs. Az uniós átlag egyébként 71 százalékos, az északi és a nyugati országokban alacsonyabb a szakképzetlenek aránya, de a volt szocialista országok is jobban állnak nálunk. A jövőben rosszul járhatnak azok, akiknek hiányzik a megfelelő szakmai ismertük, illetve azok is, akik csak a támogatás miatt csaptak le az állami földbérlet- pályázati lehetőségekre. Közülük sokan éppen csak "kulturállapotban" tartják a földjüket, amiért átlagosan hektáronként 30 ezer forintot kifizetnek ugyan, de a többi 38-40 ezer forintot zsebre teszik - mondta Nagy Tamás, aki nem zárta ki, hogy akár 3-4 éven belül már kiszáradhatnak a földalapú támogatás forrásai.

Az "új földesurak" vagy megtanulnak gazdálkodni és befektetnek, vagy megfelelő szakembereket alkalmaznak - tette hozzá Némethné Pál Katalin. A támogatásokkal bizonyos csoportok nagyon jól jártak, viszont eközben romlott a mezőgazdaság termelőképessége, versenyképessége, vagyis az ország rosszul járt.
Szakemberek szerint a jelenlegi kormányzati agrárpolitika is alapjaiban módosulhat, azáltal, hogy megszűnik a nagy potyapénzek felvételének lehetősége. Előtérbe kerülhetnek például az agrártársaságok, amelyek értenek is a mezőgazdasághoz. A kisebb agrárüzemeknek viszont a saját adottságaiknak megfelelő termelésre kell átállniuk, mert a tömegáru, gabona termelésben esélytelenek lesznek a nagyokkal szemben.

Megéri fát ültetni

Agrár-erdészeti fejlesztésre 240 millió forintot fizettek ki Magyarországon a 2013-ig szóló uniós programidőszakban a KPMG összesítése szerint. A most lezárult 2007-2013-as uniós ciklusban Magyarországon összesen 1162 hektárra igényeltek egyszeri, területalapú, vissza nem térítendő támogatást a gazdák agrár-erdészeti fejlesztésre. Az ilyen jogcímen nyújtott támogatás fás legelők létesítését és hasznosítását, a hagyományos, tájjellegű gazdálkodás fenntartását, illetve a mozaikos tájszerkezet kialakítását célozza.
Magyarország területének mintegy 21 százaléka, 2 millió hektár minősül erdőnek. A kívánatos az ország 26-27 százalékos erdősültsége lenne.

A Vidékfejlesztési Minisztérium, mint a 2014-2020 programidőszak vidékfejlesztési programjának gazdája, a következő programperiódusban is szerepelteti ezt a célt az erdészeti szakágazati fejlesztési szükségletek között. Azt, hogy pontosan mekkora keretet lehet majd ilyen fejlesztésekre fordítani, körülbelül fél év múlva, a vidékfejlesztési program uniós jóváhagyása után lehet majd megtudni - jelezte a KPMG közleményében. Cserháti Gábor, a KPMG igazgatója a közleményben kifejtette, hogy az utóbbi egy évtizedben vált - nem utolsósorban az ilyen célú támogatások miatt - gazdasági értelemben is kifizetődővé, hogy erdőkkel szabdalják, vagy vegyék körül a termőterületeket, illetve a haszonnövények közé ligetesen fákat ültessenek, mivel ezáltal jelentősen javítható a mezőgazdasági tevékenység hatékonysága és fenntarthatósága. A tudatos erdősítés több nitrogént köt meg a talajban, csökkenti a műtrágyázási és öntözési igényt, valamint megszünteti, sőt akár visszafordíthatóvá is teszi a talajeróziót, emellett az agrár-erdészeti rendszerekben keletkező fa tehermentesítheti az erdőket - tette hozzá.
Szakemberek ehhez hozzátették, az erdősítés bővítheti a vidéki foglalkoztatást, akár egész évben munkát adva az embereknek. Az utóbbi években már a hazai, őshonos fafajták telepítését támogatja az unió és a nemzeti program is.

Szerző

Varga Mihály bízik az ország felminősítésében

A három nagy hitelminősítő közül már kettő kedvezőbb adósminősítést adott Magyarországnak az elmúlt időszakban, a Standard & Poor's (S&P) pénteken negatívról stabilra változtatta Magyarország hosszúlejáratú adósság-besorolási kilátásait, a Fitch pedig 2012 decemberében tette ugyanezt - erről beszélt  Varga Mihály egy vasárnapi sajtótájékoztatón. Véleménye szerint a magyar gazdaság már rég nincs olyan állapotban, amelyet az eddigi hitelminősítői besorolások láttattak.

A sajtótájékoztatón Varga Mihály úgy értékelte, hogy a piac beárazta Magyarországot, a piaci minősítések már az elmúlt hónapokban is kedvezőbbek voltak, mint az S&P kilátása. Felidézte, hogy a magyar kormány nemrégiben devizakötvényt bocsátott ki, amelyet ötszörösen túljegyeztek a befektetők. A miniszter szerint a S&P azzal indokolta döntését, hogy a makrogazdaság alapjai kedvezően változtak, a hitelminősítő kedvező képet ad a magyar gazdaságról, a kormány munkájáról. Varga Mihály közölte, abban reménykedik, hogy a felminősítés szakasza következhet.

Az S&P indoklásában szerepel az is, hogy a magyar gazdasági növekedésben kedvezőbb időszak következhet, mint ahogyan azt korábban látták, 2014-2016 között a korábbi 1,3 helyett 1,8 százalékos gazdasági növekedést várnak. Megállapították, hogy 2014-től a magánszektor teljesítménye egyre nagyobb értékben járul hozzá a gazdasági növekedéshez.
A S&P úgy látja, hogy a magyar külgazdasági és a folyófizetésimérleg-pozíciók is jól alakultak, tavaly 7 milliárd eurós többletet ért el a külgazdaság, és kedvezőbb lett a folyó fizetési mérleg, a belső adósság - mondta Varga Mihály, aki szerint az uniós források lehívása is javította a helyzetet.

A hitelminősítő közgazdászai a miniszter szerint azzal számolnak, hogy az államadósság a GDP 74 százalékra csökkenhet az év végére. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben ez a mutató 83 százalékon volt, most 79 százalékon áll. A hitelminősítő értékelése szerint a hiány a GDP 3 százaléka alatt marad. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály megjegyezte, azon 11 uniós tagállam közé tartozik Magyarország, amely képes lesz a deficitet 3 százalék alatt tartani.
Szerinte az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a hitelminősítők egyaránt az mondják, hogy a magángazdaság teljesítménye, az export, a belső fogyasztás húzza a magyar gazdasági növekedést.

Szerző