Előfizetés

Obama Ferenc pápánál

R.T.
Publikálás dátuma
2014.03.28. 06:33
Derűs pillanatok a vatikáni–amerikai „minicsúcson” FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Hatalmas médiaérdeklődés előzte meg Barack Obama és Ferenc pápa vatikáni találkozóját. Megbeszéléseiken szociális kérdések, illetve a világpolitika témái kerültek szóba. Majdnem egy órán át tartott félórásra tervezett találkozójuk.

Az amerikai elnök ugyan 2009 júliusában, néhány hónappal beiktatását követően járt már a Vatikánban, ám akkor még XVI. Benedek fogadta. A tegnapi amerikai-vatikáni "minicsúcs" azonban mégiscsak más volt. Ferenc pápa sugárzó személyiségével Amerikát is elvarázsolta, a Pew Research Center nemrégiben tette közzé, hogy az amerikaiak 85 százaléka vélekedik kedvezően róla.

Az egyébként érzelmeit általában palástoló mutató Obama is elfogódottnak tűnt a találkozón. "Hatalmas megtiszteltetés ez számomra. Óriási csodálója vagyok. Köszönöm, hogy fogadott" - mondta az amerikai elnök vendéglátójának.

Arra kérte a pápát, "imádkozzon a családomért és értem". Ferenc pápa apostoli buzdítására, az Evangelii Gaudiumra mutatva azt mondta: ha feldühítik, a Fehér Ház ovális irodájában kezébe veszi a pápa művét, amely mindig megnyugtatja. Megbeszéléseik 52 percig tartottak.

Hogy pontosan miről volt szó a zárt ajtók mögött? Közismert, nem könnyű információhoz jutni a pápa, vagy államtitkára, és egy külföldi vezető politikus tárgyalásairól. A vatikáni sajtóosztály csak jó esetben számol be a történésekről, a mindenkori vendég pedig diplomatikusan annyit mond, hogy minden a legnagyobb rendben zajlott.

Így történt ez John Kerry amerikai külügyminiszter január 14-i vatikáni látogatása során is, amikor Pietro Parolin tavaly kinevezett államtitkárral tárgyalt. Megbeszéléseikről semmi sem derült ki. Federico Lombardi, a Szentszék sajtóosztályának vezetője annyit közölt, "pozitív és gyümölcsöző találkozó volt".

A Corriere della Sera szerint az amerikai elnök méltatta a pápát szociális elkötelezettségéért. Bár a Szentszék és az Egyesült Államok nincs egy hullámhosszon családügyi kérdéseket illetően, hírek szerint Obama inkább olyan témákra koncentrált, amelyekben teljes az egyetértés.

A szegénység és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek elleni harcról számol be, arról, milyen intézkedéseket hozott az amerikai kormányzat a munkahelyteremtésért, illetve a szegényebb rétegek jövedelmének emeléséért. Megemlítette a pápának, hogy a jogi iskola elvégzése után részt vett a katolikus egyház egy jótékonysági programjában.

Szociális kérdések mellett biztos, hogy szóba kerültek a világpolitikát érintő kérdések. Annál is inkább, mert Ferenc pápa sokkal inkább foglalkozik ezekkel a témákkal, mint elődje, XVI. Benedek emeritus pápa. Szót ejthettek a közel-keleti békefolyamatról, valamint a szíriai válságról.

A pápa tavaly minden tőle telhetőt megtett azért, hogy Damaszkusz elkerülje az amerikai légicsapásokat. A krími válságról is eszmét cserélhettek. Ferenc pápa kerülte, hogy bármi módon állást foglaljon a kérdésben, korábbi megnyilatkozásai alkalmával többször szólított fel a megbékélésre.

Barack Obama különleges ajándékkal is meglepte a pápát: eredeti amerikai virágmagot hozott, hogy a virágok később a vatikáni, illetve a Castel Gandolfo-i kertet díszíthessék. Ez utóbbit nemrégiben nyitották meg a nyilvánosság előtt. Az amerikai elnök azt mondta a pápának, ha "van esély arra, hogy eljöjjön a Fehér Házba, megmutatom a kertünket". Mire a pápa: "Természetesen!" Obamát John Kerry külügyminiszter is elkísérte.

Rómában egyébként ezer rendőr ügyelt az amerikai elnök biztonságára, akit később Giorgio Napolitano olasz elnök és Matteo Renzi kormányfő is fogadott. Barack Obama ellátogatott a Colosseumba is.

Egyházak kötélhúzása a Krímen

R.T.
Publikálás dátuma
2014.03.28. 06:31
Kirill pátriárkának komoly fejtörést okoz a krími helyzet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DIMA KOROTAYEV
Független marad a krími konfliktusban az orosz ortodox egyház. Vezetője, Kirill pátriárka ezzel szembekerülhet Vlagyimir Putyinnal, hiszen nem támogatja nyíltan az orosz elnök hazafias cselekedetét. Ez mindenképpen váratlan, mert Kirill és Putyin között eddig semmiféle ideológiai ellentét sem merült fel. 

"A kereszténység felvétele meghatározta az ősi Rusz sorsát és civilizációs választását, döntő mozzanat, fordulópont lett az ország egyházi és világi történetében. Az ortodox hit erkölcsi alapjai alakították ki a nép nemzeti jellemét és mentalitását, segítettek abban, hogy Oroszország méltó helyet foglalhasson el a világcivilizációban":

Illegálisnak minősítette a félsziget
elfoglalását az ENSZ Közgyűlése

Egy felmérés szerint az oroszok túlnyomó többsége úgy érzi, a történelem igazságot szolgáltatott, amikor Oroszország visszafoglalta a Krímet. 79 százalék pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a Kreml újra "nagyhatalommá" teszi meg Moszkvát - közölte a Levada ügynökség. Mindössze nyolc százalék fejezte ki felháborodását a Krím bekebelezése miatt. Amerikai közlések szerint már 30 ezerre tehető a kelet-ukrajnai határnál állomásozó orosz katonák száma. Washington előzőleg "csak" 20 ezer katonáról tett említést. Vlagyimir Putyin elnök tegnap találkozott a föderációs tanács tagjaival. Megegyezés született arról, hogy tovább erősítik a katonai jelenlétet a félszigeten. Az orosz elnök felszólította a parlamentet, tegye lehetővé törvényileg is a Krím ellátását. Lapzártánk után került az ENSZ Közgyűlés elé New Yorkban az az ukrán javaslat, amelyben elítélnék a Krím annexióját. A Közgyűlés döntései nem kötelező érvényűek.
Ukrajna 14-18 milliárd dolláros hitelt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) azzal a feltétellel, hogy kemény reformokat hajtanak végre a gazdaságban. Más nemzetközi segélyekkel együttvéve Kijev összesen körülbelül 27 milliárd dolláros támogatásra számíthat a következő év végéig. Julija Timosenko volt kormányfő tegnap hivatalosan is bejelentette indulását a májusi elnökválasztáson.
Oroszok lesznek a krími delfinek is. Az ukrán hadsereg kötelékébe tartozó állatok ugyanis maradnak bevetésük eddigi helyszínén, Szevasztopolban. S a jövőben az orosz haditengerészetet segítik majd. Elsősorban "ellenséges" tengeralattjárókat derítenek fel.

A megnyilatkozás nem egy ortodox főpaptól származik. Vlagyimir Putyin elnök nyilatkozott így, amikor tavaly pravoszláv főpapokkal találkozott.

Az állam és az egyház viszonya nemcsak jó, az ortodox vezetők a törvényalkotásba is beleszólhatnak. Mielőtt ugyanis a javaslatok a parlament elé kerülnek, az ortodox egyház véleményét is kikérik.

Putyin felismerte, akkor válik igazán népszerűvé, ha szövetkezik a rendkívül befolyásos egyházzal. Az orosz nép vallásosnak tartja magát, még ha a lakosságnak csak néhány százaléka jár is rendszeresen istentiszteletre.

Putyin elnök ki is aknázza honfitársai vallásosságát, a jelentősebb ünnepekkor ő is elmegy templomba.

Gesztusok sorát teszi az ortodox egyháznak, idén februárban azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy istentelen nemzetté vált és elfordult a keresztény értékrendtől.

Kirill és Putyin sok tekintetben egymásra találtak. Kirill metropolitát 2009 januárjában, rögtön első az első körben választották meg a főpapok az orosz ortodox egyház fejének, II. Alekszij pátriárka halálát követően.

Mérsékelten konzervatívnak tartják. Azért csak mérsékelten, mert az ultrakonzervatív szárny szerint túlságosan nagy teret enged az ökumenizmusnak.

Bár XVI. Benedek, majd Ferenc pápával sem jött létre a katolikus-pravoszláv csúcstalálkozó, újra és újra felröppennek hírek arról, hogy puhatolózó tárgyalások folynak erről a Szentszék és az ortodox egyház között, s a lehetséges színhelyek között mindig feltűnik Pannonhalma neve is.

Politikai, illetve egyéb témákban azonban Kirill igen konzervatív. 2008-ban Fidel Castro egykori kubai elnök szövetségesének nevezte "az amerikai imperializmus elleni harcában". 2010-ben pedig a pátriárka szívből gratulált Alekszander Lukasenko fehérorosz elnöknek újraválasztása alkalmából.

Kirill megítélése igencsak felemás. Azzal vádolják, hogy a szovjet-érában sok más ortodox főpaphoz hasonlóan együttműködött a KGB-vel.

A Kommerszant és a Moszkovszkij Komszomolec lapok pedig egykor azt állították, hogy a kilencvenes években cigarettát csempészett Oroszországba, ezért "dohánymetropolitának" nevezték. Kirill közismerten szereti a fényűzést, Nyikolaj Mitrohin szociológus 2004-ben másfél, a Moscow News pedig 2006-ban négymilliárd dollárra becsülte vagyonát.

Ami ideológiáját illeti, a pátriárka komoly veszélyt lát a nyugati kultúra elterjedésében. Élesen kikelt a melegjogok ellen, amelyek szerinte közvetetten apokalipszishez, az emberiség kihalásához vezethetnek. A pátriárka egyetlen mondattal sem bírálta a tavaly életbe lépett orosz homoszexuális propagandatörvényt, melynek értelmében tilos a "nem hagyományos" szexuális kapcsolatokról való beszéd az orosz fiatalkorúak körében.

Miután letartóztatták a Pussy Riot zenekar tagjait, akik nem éppen a legmegfelelőbb helyet, a moszkvai Megváltó Krisztus székesegyházat választották Putyin elleni tiltakozásuk színhelyéül, Kirill úgy fogalmazott, meg kell büntetni őket, mert a sátán küldöttei.

A Krím ügye azonban fordulópont lehet Putyin és Kirill viszonyában. Feltűnő volt, hogy a pátriárka nem vett részt az orosz elnök múlt héten, a Kremlben elmondott győzelmi beszédén, amelyben bejelentette a félsziget Oroszországhoz csatolását. Juvenalij kriticai és komomnai metropolita által képviseltette magát.

Az ortodox egyház sokáig hallgatott a krími történések kapcsán, majd múlt héten közleményt adott ki, amely aligha nyerte el Putyin tetszését. Az egyház ugyanis semlegességét, a politika felettiségét hangoztatta, amellyel burkoltan arra utalt: nem kívánja az orosz ortodox egyházhoz csatolni a Krímet, így az vallásjogi szempontból továbbra is a Moszkvához kötődő ukrán ortodox egyház irányíthat. A közleményben nem álltak ki a Kreml mellett, csak annyit közöltek, el kell kerülni a vérontást. 

Korai lenne azt állítani, hogy Kirill és Putyin között kenyértörés történt volna. Egyes vélekedések szerint Kirill sorsa az orosz elnöktől függhet, hiszen bármikor előkerülhetnek akták korábbi ténykedéséről a KGB archívumából. Inkább arról van szó, hogy Kirill tisztában van azzal, ha megbolygatja a Krím vallási életét, azzal sokan fordulnának el az ortodox egyháztól.

Moszkvának nem állhat érdekében az, hogy összerúgja a port az alá tartozó részegyházakkal. Túl sokat kockáztatna ezzel.A krími helyzet vallási szempontból amúgy sem egyszerű. Az ukrán ortodox egyház az orosz ortodox egyház része. Az orosz ajkú krími lakosság nagy része e vallás híve.

Ez az egyház bizonyos fokú önrendelkezést élvezhet, de a főpapok kinevezését Moszkvának is jóvá kell hagynia. Az egyház papjai függetlenségüket hangoztatták a Majdan téri tüntetések kapcsán, de olyan képviselői is voltak, akik szerint a megmozdulások résztvevői az "ördögöt hordozták a szívükben".

A kijevi patriarkátushoz tartozó ukrán autokefál, azaz független ortodox egyházat ezzel szemben Moszkva nem ismeri el, s az élén álló Filaret pátriárkát ki is közösítették. Utóbbi keményen bírálta Putyint Krím elfoglalásáért.

Kirillnek eddigi visszafogottsága ellenére nehéz lesz megőriznie a békét az egyházak között a Krím-félszigeten. A kijevi és a moszkvai patriarkátushoz tartozó ortodox egyházak papjai között nőttön nő a feszültség, s a krími kijevi patriarkátus érseke, Kliment szerint el is akarják foglalni templomaikat.

Kirill számára komoly gondot jelent az is, hogy a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyház feje Vlagyimir Szabodan súlyos beteg. Ha új metropolitát kellene választani, az ukrán egyház is nagyobb autonómiát követelne magának. Vlagyimir helytartója, Onufrij ugyanis oroszbarát, de kiáll Ukrajna területi szuverenitásának megőrzése mellett.

Krím - Egyelőre nem oszlatják fel az önvédelmi csoportokat

A Krím félszigeten hetekkel ezelőtt alakult és a fontos intézményeknél máig őrséget adó önvédelmi csoportokat, a druzsinákat egyelőre nem oszlatják fel - mondta el az MTI tudósítójának a szimferopoli parlament épülete előtt szolgálatot teljesítő egység ügyeletes vezetője.

A magát Romannak nevező egyenruhás férfi közölte, továbbra is védelmezik a Krím életfontosságú létesítményeit a "provokációkkal szemben".
Kollégája, Alekszandr elmondta, hogy egyebek között védik a kormány épületét, a külügyminisztériumot, az elnöki hivatalt és egyéb fontos helyeket.

"Továbbra is előfordulhatnak provokátorok, ahogy korábban is érkeztek Nyugat-Ukrajnából" - mondta a Krím AK (Autonóm Köztársaság) Druzsinája feliratú piros karszalagot viselő terepruhás férfi.
Hozzátette, még a március 16-i függetlenségi népszavazás előtt volt olyan eset, hogy ukrán radikálisok érkeztek a Krímbe, akiket leszállítottak a vonatról és lefegyvereztek. "Ezek második Kijevet akartak itt rendezni" - utalt az ukrán fővárosban lezajlott korábbi véres összecsapásokra.

Állítása szerint a fegyvertelen önvédelmi csoportok megalakulása óta harmadára csökkent a bűnözés a Krímben.
A "druzsinnyikok" nem engednek közel idegeneket az általuk őrzött épületekhez, mindenkit ellenőriznek. Szerveződésük nem legitim, mégis a nap 24 órájában rendvédelmi feladatot látnak el. Korábban a katonai létesítményeknél vigyáztak arra, hogy azokból ne kerüljenek ki fegyverek.

A szimferopoli parlament épülete körül, a bejáratoknál csütörtökön néhány tucatnyi terepruhás druzsinnyik alkotott sorfalat.
Az önvédelmi csoportok bizalmatlanok a sajtósokkal szemben, az MTI tudósítójának minden "közeledési kísérletnél" igazolvánnyal kellett megnyugtatnia őket, hogy valóban újságíró.

A parlamenttől néhány száz méterre fekvő Lenin téren, a kormány épülete előtt összezáró terepruhások szinte fenyegető módon közeledtek az MTI tudósítójához, amikor az tisztes távolból fotózta az épületet. "Mit fotóz itt minket, hogy aztán lelőjenek bennünket? Honnan jött, van igazolványa?" - kérdezte egyikük.

A druzsinák tagjai elfordítják arcukat, amikor fotósokat látnak, és nem szívesen nyilatkoznak a médiának.
A kormányépületnél egyébként két autóbusznyi állig felfegyverzett, golyóálló mellényt viselő orosz katona is felügyelte a rendet. Egyikük elmondta, hogy a helyzet csendes a városban, mindenki boldog, örül.
Az MTI tudósítója is azt tapasztalta, hogy Szimferopol belvárosában teljes a nyugalom, mintha egy álmos vidéki kisváros élné az életét, az utcákon nincs semmilyen fokozott rendőri vagy katonai jelenlét.