Előfizetés

Egyházak kötélhúzása a Krímen

R.T.
Publikálás dátuma
2014.03.28. 06:31
Kirill pátriárkának komoly fejtörést okoz a krími helyzet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DIMA KOROTAYEV
Független marad a krími konfliktusban az orosz ortodox egyház. Vezetője, Kirill pátriárka ezzel szembekerülhet Vlagyimir Putyinnal, hiszen nem támogatja nyíltan az orosz elnök hazafias cselekedetét. Ez mindenképpen váratlan, mert Kirill és Putyin között eddig semmiféle ideológiai ellentét sem merült fel. 

"A kereszténység felvétele meghatározta az ősi Rusz sorsát és civilizációs választását, döntő mozzanat, fordulópont lett az ország egyházi és világi történetében. Az ortodox hit erkölcsi alapjai alakították ki a nép nemzeti jellemét és mentalitását, segítettek abban, hogy Oroszország méltó helyet foglalhasson el a világcivilizációban":

Illegálisnak minősítette a félsziget
elfoglalását az ENSZ Közgyűlése

Egy felmérés szerint az oroszok túlnyomó többsége úgy érzi, a történelem igazságot szolgáltatott, amikor Oroszország visszafoglalta a Krímet. 79 százalék pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a Kreml újra "nagyhatalommá" teszi meg Moszkvát - közölte a Levada ügynökség. Mindössze nyolc százalék fejezte ki felháborodását a Krím bekebelezése miatt. Amerikai közlések szerint már 30 ezerre tehető a kelet-ukrajnai határnál állomásozó orosz katonák száma. Washington előzőleg "csak" 20 ezer katonáról tett említést. Vlagyimir Putyin elnök tegnap találkozott a föderációs tanács tagjaival. Megegyezés született arról, hogy tovább erősítik a katonai jelenlétet a félszigeten. Az orosz elnök felszólította a parlamentet, tegye lehetővé törvényileg is a Krím ellátását. Lapzártánk után került az ENSZ Közgyűlés elé New Yorkban az az ukrán javaslat, amelyben elítélnék a Krím annexióját. A Közgyűlés döntései nem kötelező érvényűek.
Ukrajna 14-18 milliárd dolláros hitelt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) azzal a feltétellel, hogy kemény reformokat hajtanak végre a gazdaságban. Más nemzetközi segélyekkel együttvéve Kijev összesen körülbelül 27 milliárd dolláros támogatásra számíthat a következő év végéig. Julija Timosenko volt kormányfő tegnap hivatalosan is bejelentette indulását a májusi elnökválasztáson.
Oroszok lesznek a krími delfinek is. Az ukrán hadsereg kötelékébe tartozó állatok ugyanis maradnak bevetésük eddigi helyszínén, Szevasztopolban. S a jövőben az orosz haditengerészetet segítik majd. Elsősorban "ellenséges" tengeralattjárókat derítenek fel.

A megnyilatkozás nem egy ortodox főpaptól származik. Vlagyimir Putyin elnök nyilatkozott így, amikor tavaly pravoszláv főpapokkal találkozott.

Az állam és az egyház viszonya nemcsak jó, az ortodox vezetők a törvényalkotásba is beleszólhatnak. Mielőtt ugyanis a javaslatok a parlament elé kerülnek, az ortodox egyház véleményét is kikérik.

Putyin felismerte, akkor válik igazán népszerűvé, ha szövetkezik a rendkívül befolyásos egyházzal. Az orosz nép vallásosnak tartja magát, még ha a lakosságnak csak néhány százaléka jár is rendszeresen istentiszteletre.

Putyin elnök ki is aknázza honfitársai vallásosságát, a jelentősebb ünnepekkor ő is elmegy templomba.

Gesztusok sorát teszi az ortodox egyháznak, idén februárban azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy istentelen nemzetté vált és elfordult a keresztény értékrendtől.

Kirill és Putyin sok tekintetben egymásra találtak. Kirill metropolitát 2009 januárjában, rögtön első az első körben választották meg a főpapok az orosz ortodox egyház fejének, II. Alekszij pátriárka halálát követően.

Mérsékelten konzervatívnak tartják. Azért csak mérsékelten, mert az ultrakonzervatív szárny szerint túlságosan nagy teret enged az ökumenizmusnak.

Bár XVI. Benedek, majd Ferenc pápával sem jött létre a katolikus-pravoszláv csúcstalálkozó, újra és újra felröppennek hírek arról, hogy puhatolózó tárgyalások folynak erről a Szentszék és az ortodox egyház között, s a lehetséges színhelyek között mindig feltűnik Pannonhalma neve is.

Politikai, illetve egyéb témákban azonban Kirill igen konzervatív. 2008-ban Fidel Castro egykori kubai elnök szövetségesének nevezte "az amerikai imperializmus elleni harcában". 2010-ben pedig a pátriárka szívből gratulált Alekszander Lukasenko fehérorosz elnöknek újraválasztása alkalmából.

Kirill megítélése igencsak felemás. Azzal vádolják, hogy a szovjet-érában sok más ortodox főpaphoz hasonlóan együttműködött a KGB-vel.

A Kommerszant és a Moszkovszkij Komszomolec lapok pedig egykor azt állították, hogy a kilencvenes években cigarettát csempészett Oroszországba, ezért "dohánymetropolitának" nevezték. Kirill közismerten szereti a fényűzést, Nyikolaj Mitrohin szociológus 2004-ben másfél, a Moscow News pedig 2006-ban négymilliárd dollárra becsülte vagyonát.

Ami ideológiáját illeti, a pátriárka komoly veszélyt lát a nyugati kultúra elterjedésében. Élesen kikelt a melegjogok ellen, amelyek szerinte közvetetten apokalipszishez, az emberiség kihalásához vezethetnek. A pátriárka egyetlen mondattal sem bírálta a tavaly életbe lépett orosz homoszexuális propagandatörvényt, melynek értelmében tilos a "nem hagyományos" szexuális kapcsolatokról való beszéd az orosz fiatalkorúak körében.

Miután letartóztatták a Pussy Riot zenekar tagjait, akik nem éppen a legmegfelelőbb helyet, a moszkvai Megváltó Krisztus székesegyházat választották Putyin elleni tiltakozásuk színhelyéül, Kirill úgy fogalmazott, meg kell büntetni őket, mert a sátán küldöttei.

A Krím ügye azonban fordulópont lehet Putyin és Kirill viszonyában. Feltűnő volt, hogy a pátriárka nem vett részt az orosz elnök múlt héten, a Kremlben elmondott győzelmi beszédén, amelyben bejelentette a félsziget Oroszországhoz csatolását. Juvenalij kriticai és komomnai metropolita által képviseltette magát.

Az ortodox egyház sokáig hallgatott a krími történések kapcsán, majd múlt héten közleményt adott ki, amely aligha nyerte el Putyin tetszését. Az egyház ugyanis semlegességét, a politika felettiségét hangoztatta, amellyel burkoltan arra utalt: nem kívánja az orosz ortodox egyházhoz csatolni a Krímet, így az vallásjogi szempontból továbbra is a Moszkvához kötődő ukrán ortodox egyház irányíthat. A közleményben nem álltak ki a Kreml mellett, csak annyit közöltek, el kell kerülni a vérontást. 

Korai lenne azt állítani, hogy Kirill és Putyin között kenyértörés történt volna. Egyes vélekedések szerint Kirill sorsa az orosz elnöktől függhet, hiszen bármikor előkerülhetnek akták korábbi ténykedéséről a KGB archívumából. Inkább arról van szó, hogy Kirill tisztában van azzal, ha megbolygatja a Krím vallási életét, azzal sokan fordulnának el az ortodox egyháztól.

Moszkvának nem állhat érdekében az, hogy összerúgja a port az alá tartozó részegyházakkal. Túl sokat kockáztatna ezzel.A krími helyzet vallási szempontból amúgy sem egyszerű. Az ukrán ortodox egyház az orosz ortodox egyház része. Az orosz ajkú krími lakosság nagy része e vallás híve.

Ez az egyház bizonyos fokú önrendelkezést élvezhet, de a főpapok kinevezését Moszkvának is jóvá kell hagynia. Az egyház papjai függetlenségüket hangoztatták a Majdan téri tüntetések kapcsán, de olyan képviselői is voltak, akik szerint a megmozdulások résztvevői az "ördögöt hordozták a szívükben".

A kijevi patriarkátushoz tartozó ukrán autokefál, azaz független ortodox egyházat ezzel szemben Moszkva nem ismeri el, s az élén álló Filaret pátriárkát ki is közösítették. Utóbbi keményen bírálta Putyint Krím elfoglalásáért.

Kirillnek eddigi visszafogottsága ellenére nehéz lesz megőriznie a békét az egyházak között a Krím-félszigeten. A kijevi és a moszkvai patriarkátushoz tartozó ortodox egyházak papjai között nőttön nő a feszültség, s a krími kijevi patriarkátus érseke, Kliment szerint el is akarják foglalni templomaikat.

Kirill számára komoly gondot jelent az is, hogy a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyház feje Vlagyimir Szabodan súlyos beteg. Ha új metropolitát kellene választani, az ukrán egyház is nagyobb autonómiát követelne magának. Vlagyimir helytartója, Onufrij ugyanis oroszbarát, de kiáll Ukrajna területi szuverenitásának megőrzése mellett.

Krím - Egyelőre nem oszlatják fel az önvédelmi csoportokat

A Krím félszigeten hetekkel ezelőtt alakult és a fontos intézményeknél máig őrséget adó önvédelmi csoportokat, a druzsinákat egyelőre nem oszlatják fel - mondta el az MTI tudósítójának a szimferopoli parlament épülete előtt szolgálatot teljesítő egység ügyeletes vezetője.

A magát Romannak nevező egyenruhás férfi közölte, továbbra is védelmezik a Krím életfontosságú létesítményeit a "provokációkkal szemben".
Kollégája, Alekszandr elmondta, hogy egyebek között védik a kormány épületét, a külügyminisztériumot, az elnöki hivatalt és egyéb fontos helyeket.

"Továbbra is előfordulhatnak provokátorok, ahogy korábban is érkeztek Nyugat-Ukrajnából" - mondta a Krím AK (Autonóm Köztársaság) Druzsinája feliratú piros karszalagot viselő terepruhás férfi.
Hozzátette, még a március 16-i függetlenségi népszavazás előtt volt olyan eset, hogy ukrán radikálisok érkeztek a Krímbe, akiket leszállítottak a vonatról és lefegyvereztek. "Ezek második Kijevet akartak itt rendezni" - utalt az ukrán fővárosban lezajlott korábbi véres összecsapásokra.

Állítása szerint a fegyvertelen önvédelmi csoportok megalakulása óta harmadára csökkent a bűnözés a Krímben.
A "druzsinnyikok" nem engednek közel idegeneket az általuk őrzött épületekhez, mindenkit ellenőriznek. Szerveződésük nem legitim, mégis a nap 24 órájában rendvédelmi feladatot látnak el. Korábban a katonai létesítményeknél vigyáztak arra, hogy azokból ne kerüljenek ki fegyverek.

A szimferopoli parlament épülete körül, a bejáratoknál csütörtökön néhány tucatnyi terepruhás druzsinnyik alkotott sorfalat.
Az önvédelmi csoportok bizalmatlanok a sajtósokkal szemben, az MTI tudósítójának minden "közeledési kísérletnél" igazolvánnyal kellett megnyugtatnia őket, hogy valóban újságíró.

A parlamenttől néhány száz méterre fekvő Lenin téren, a kormány épülete előtt összezáró terepruhások szinte fenyegető módon közeledtek az MTI tudósítójához, amikor az tisztes távolból fotózta az épületet. "Mit fotóz itt minket, hogy aztán lelőjenek bennünket? Honnan jött, van igazolványa?" - kérdezte egyikük.

A druzsinák tagjai elfordítják arcukat, amikor fotósokat látnak, és nem szívesen nyilatkoznak a médiának.
A kormányépületnél egyébként két autóbusznyi állig felfegyverzett, golyóálló mellényt viselő orosz katona is felügyelte a rendet. Egyikük elmondta, hogy a helyzet csendes a városban, mindenki boldog, örül.
Az MTI tudósítója is azt tapasztalta, hogy Szimferopol belvárosában teljes a nyugalom, mintha egy álmos vidéki kisváros élné az életét, az utcákon nincs semmilyen fokozott rendőri vagy katonai jelenlét.

Ukrán válság - Merkel új uniós energiapolitikát sürget

A német kancellár szerint az orosz gáztól való függőséget csökkentő új energiapolitikára van szükség az Európai Unióban a Krím félsziget hovatartozása ügyében Moszkvával kialakult konfliktus miatt.

Az uniós energiapolitikát teljes egészében át kell értékelni - hangsúlyozta Angela Merkel csütörtökön Berlinben a kanadai miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. Németország energiaellátásában jelentős az orosz forrásból származó földgáz aránya, de vannak tagállamok, amelyek függősége még erősebb - mutatott rá.

A kancellár az ukrajnai Krím Oroszországhoz csatolása miatt bevezetett uniós szankciókkal kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy nem lesz szükség a büntetőintézkedések rendszerének harmadik fokozatát jelentő gazdasági szankciók bevezetésére, és hangsúlyozta, hogy szóba sem kerülhet a konfliktus rendezése katonai eszközökkel. Ugyanakkor a NATO kelet-európai tagjaival kapcsolatban megerősítette Németország elkötelezettségét az észak-atlanti szövetség alapját jelentő kollektív védelem elve mellet.

Stephen Harper a német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Kanada új exportpiacokat keres energiaforrásai értékesítésére, a jelenleg szinte kizárólag az Egyesült Államokba irányuló kivitel bővítésére készül.
A legfejlettebb ipari államokat összefogó G7 csoport tagországának kormányfője a Hetek és Oroszország együttműködése, vagyis a G8-csoport jövőjéről szólva úgy vélte, gyökeres irányváltás szükséges Moszkvában ahhoz, hogy folytatódjon a közös munka. Vlagyimir Putyin jelenlegi tevékenysége alapján viszont úgy tűnik, hogy az orosz elnök "nem a partner, hanem a vetélytárs szerepét kívánja betölteni" - mondta a kanadai miniszterelnök.
Németországban a kőolaj- és földgázimport 31 százaléka származik orosz forrásból.