Újabb repülőgépszerencsétlenség történt?

A BBC gyorshíre szerint lezuhant egy repülőgép a Kanári-szigeteknél. 

A BBC gyorshíre szerint lezuhant egy repülőgép a Kanári-szigeteknél. Az információt több nagy hírügynökség is leközölte részletek nélkül. Az olasz Corriere.it spanyol lapinformációkra hivatkozva azt írta, hogy Grand Canaria nyugati partjaitól négy kilométerre zuhant egy Boeing 737-es gép zuhant le. Később több ügynökség jelezte; valószínű, hogy félreértés történt. Az utolsó hírek szerint lehetséges, hogy a spanyol hatóságok egy hajót nézhettek repülőnek.



Szerző

Le Monde - Magyarország folytatja az unortodox monetáris politikáját

 Magyarország folytatja az unortodox monetáris politikáját címmel közölt gazdaságpolitikai elemzést a francia Le Monde, míg a The Jerusalem Post című izraeli lap a Fidesz választások előtti retorikájával és a zsidó közösség helyzetével foglalkozott.

A mértékadó francia napilap a keddi, huszadik alapkamat-csökkentés kapcsán William Jacksont, a Capital Economist elemzőjét idézte, aki szerint az intézkedés jól szemlélteti, hogy miután Orbán Viktor az új alkotmányban több teret biztosított a kormánynak a jegybank intézkedéseiben, majd kinevezte a hozzá közel álló Matolcsy Györgyöt az intézmény élére, a monetáris politikára is rátette a hatalom a kezét.

A cikkszerző Marie Charrel szerint a miniszterelnök a tekintélyelvűséget és a populizmust ötvöző gazdaságpolitikát folytat, ellentétben az euróövezetben bevezetett megszorító politikákkal. A 2009-ben mély recesszión átment ország talpraállításáért a keresletet ösztönözte és célzott adóemeléseket vezetett be: olyan ágazatokra vetett ki különadókat, amelyekben a külföldi befektetők vannak jelen, elsősorban a bankokra. A devizahitelekkel megterhelt háztartások fogyasztásának enyhítésére pedig csökkentette az energiaárakat. Ezek az intézkedések pedig meghozták a gyümölcsüket: az államadósság a GDP-arányos 80 százalékon stabilizálódott és az ország kikerült a túlzott deficiteljárás alól, amelybe 2004-ben került bele. A GDP tavaly 1,2 százalékkal nőtt, miközben az Európai Bizottság 0,7 százalékot jelzett előre - emlékeztetett a Le Monde. Erik Berglöf, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank vezető közgazdásza szerint mindez biztató, de nem oldotta meg az ország strukturális gondjait, amelyek száma jelentős, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami intervenciós politika miatt nem kedvező a környezet a befektetéseknek. A különadókkal és a rossz hitelekkel megterhelt bankszektor pedig nagyon sérülékeny, s emiatt a bankok nagyon keveset hiteleznek. Alexandre Vincent, a BNP Paribas részéről azt mondta a lapnak, hogy emiatt a külföldi bankok, amelyek a magyar pénzintézetek 80 százalékának a tulajdonosai, csökkenteni próbálják kitettségüket az országban, és ez fékezi a gazdaság fellendülését. A közgazdászok szerint a kormány a választások után feltehetően új intézkedéseket vezet be a vállalati hitelezés támogatására, a jegybank viszont befejezi a kamatcsökkentési ciklusát.

Magyarország kormányzó pártja növeli nacionalista és agresszív retorikáját a választások előtt, és csalóka a magyar zsidó reneszánsz, állítja két csütörtöki cikkében a The Jerusalem Post című izraeli angol nyelvű napilap.
Az első írás szerint az ultranacionalista Jobbik népszerűségének növekedésére válaszul, szavazóik megnyerése érdekében a Fidesz beemelte riválisuk programjának nacionalista elemeit. Tarlós István polgármester tavaly azt tervezte, hogy egy antiszemita szerzőről utcát nevez el, legutóbb pedig Hargitai János március tizenötödiki beszédében azt állította, hogy a Rotschildok és a nemzetközi bankvilág törték le az 1848-as magyar forradalmat és szabadságharcot.

A lap felidézi ebben a sorban a Mazsihisszel a Szabadság-térre tervezett emlékmű miatt kialakult viszályt és idézi Eörsi Mátyás volt SZDSZ-es képviselő véleményét, miszerint a vitáért - szemben Lázár Jánosnak a zsidó szervezetet ostorozó álláspontjával - a Fidesz a felelős, mert a kormány és nem Mazsihisz döntött egy revizionista emlékmű felállításáról.

A lap Kumin Ferencet is megszólaltatja, aki tagadja a jobboldali szavazóknak szóló nacionalista retorikát, amely szerinte nem is lenne célravezető, mert a centrum szavazóit legalább akkora számban elriasztaná, mint ahány szélsőjobb voksot megnyerne.
A lap másik cikke Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbijának véleményét idézi, aki szerint a médiában gyakran hangoztatott „zsidó reneszánsz” mögött igen csekély, csak mintegy tíz százalékos valós közösségi kötődés áll.
Ennek oka szerinte, hogy a zsidóság vallási meghatározásával nem tudnak azonosulni a nem vallásos, és a mindennapi élet dolgait korlátozó vallásos szabályokat elutasító zsidó származásúak.

Ugyanakkor többségük ódzkodik zsidó identitásuk etnikai definíciójától is a "mai nácik" képviselte politikai ideológia miatt, amely szerint a zsidók nem magyarok. Ezen szembeállítás miatt zsidóságuk etnikai felvállalásával fel kellene adniuk magyar önmeghatározásukat, de a „holokauszt generációja miatt a magyarság részének kell maradnunk, hogy megmutassuk a náciknak, hogy nem volt igazuk” - állítja Frölich.

Szerző

Ukrán válság - Timosenko indulni akar az elnökválasztáson

Julija Timosenko volt ukrán kormányfő csütörtökön bejelentette, hogy jelöltként indulni kíván a május 25-re kiírt elnökválasztáson.

A Haza párt elnöke sajtótájékoztatóján közölte: kérni fogja pártja szombati kongresszusán, hogy hivatalosan erősítsék meg jelöltségét az államfői tisztre.
"Egyszerűen indulnom kell az elnökválasztáson" - szögezte le Timosenko. Ezt azzal indokolta, hogy ő "érti, mit kell tenni" az ukrán gazdaság újjáélesztése érdekében. Úgy gondolja továbbá, hogy egyike azon kevés politikusnak, aki képes legyőzni az oligarchikus irányítást az országban, visszaállítani a törvényességet Ukrajnában és felvenni a küzdelmet a korrupcióval szemben.

A legfrissebb, március közepén végzett és szerdán nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint Timosenko jelenleg a harmadik legnépszerűbb a biztosan vagy várhatóan induló elnökjelöltek közül 8,2 százalékos támogatottsággal.

Első helyen jelenleg biztos fölénnyel, 24,9 százalékkal Petro Porosenko volt gazdasági miniszter, jelenleg független képviselő áll, aki komoly szerepet játszott a hatalomváltásért folytatott, Viktor Janukovics elnök menesztését eredményező kijevi tüntetésekben. A második helyen Vitalij Klicsko volt profi ökölvívó, az Ütés párt elnöke áll 8,9 százalékkal, Szerhij Tihipko, a volt kormánypárt, a Régiók Pártja vezető politikusa pedig Timosenko mögött a negyedik, 7,3 százalékos népszerűséggel. A felmérés szerint a második fordulóban bármely jelölttel szemben Porosenko nyerné a választást.

Az ukrán parlament február 22-i ülésén úgy határozott, hogy Janukovics nem képes ellátni feladatait, ezért elmozdította tisztségéből az államfőt, egyben előrehozott elnökvála

ztást írt ki május 25-re. A 450 tagú törvényhozás a határozatot fölényes többséggel, 328 támogató szavazattal fogadta el.
Julija Timosenkót az ukrán parlament döntése alapján február 22-én szabadlábra helyezték. A volt miniszterelnök hétéves börtönbüntetését töltötte a kelet-ukrajnai Harkivban. 2011 októberében ítélték el hivatali visszaélés vádjával a 2009-es orosz-ukrán gázszerződés aláírása miatt. Az 53 éves politikus március 7-19. között Berlinben gyógykezelték krónikus gerincbántalmai miatt.

Szerző