Két új papír a BUX-ban

A Budapesti Értéktőzsde tavaszi index-felülvizsgálatát követően közölte, hogy március 24-től két új taggal, a Business Telecommal (BTel) és a TVK-val bővül a BUX index-kosara.

Azok a részvények, melyek bekerülnek az index kosarába az indexkövető befektetési alapok növekvő érdeklődését válthatják ki - írja a ProfitLine.hu. Ezen alapok vásárlásai - az egyébként alacsony forgalmú részvények esetében - akár jelentős felértékelődést is okozhat a közeljövőben.

A BTel részvényei március 10-től a BÉT Prémium kategóriájába kerültek, így a BÉT legmagasabb minőségű részvénycsoportjába tartoznak. A BTel részvények BUX kosárba kerülését indokolta, hogy az elmúlt fél év alatt minden kereskedési napon születtek rá üzletek, és ez idő alatt az üzletkötések száma meghaladta az ötezret (5371), valamint árfolyamértéken számítva forgalmi rangsorban a 7. helyet érte el.

Szerző

Védelem alatt a fogyasztó

Publikálás dátuma
2014.03.24. 06:29
Az egyre népszerűbb internetes vásárlásra is vonatkoznak az új szabályok FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ THINKSTOCK
A kormány újraszabályozta a fogyasztók és a vállalkozások közötti szerződések részleteit, a cél, hogy a fogyasztók jogairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültessék a magyar szabályozásba. 

Június 13-tól az Európai Unió egységes szabályozása nyomán lép hatályba az a kormányrendelet, mely az internetes vásárlásokkal és a termékbemutatókkal összefüggő kereskedelmi ügyleteket szabályozza, és ami erősíti a vásárlók fogyasztóvédelmi lehetőségeit.

A leglényegesebb változás, hogy a fogyasztót jelenleg is megillető indokolás nélküli elállási jogot - ha a fogyasztó a vásárlást követően meggondolja magát - a jelenlegi nyolc munkanapról tizennégy napra növeli.

- Gyakori probléma, hogy a termékbemutatós cégek a fogyasztókat ingyenes orvosi vizsgálatot, garantált ajándékot, nyereményt stb. ígérő szórólapokkal, meghívókkal csábítják el egy rendezvényre, amelynek valódi célja az, hogy bizonyos termékeket eladjanak elsősorban az idősebb korosztály számára -mondta érdeklődésünkre Kathy Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) Stratégiai Kabinetjének vezetője.

- Gyakori fogyasztóvédelmi panasz ugyanis, hogy a könnyebben befolyásolható időskorúakat rábeszélték olyan termékek, szolgáltatások megvásárlására, amire egy-két nap után ráébredtek, valójában nincs is szükségük- mutatott rá a szakember. Kathy Attila emlékeztetett arra, hogy a bolti vásárlásnál a jog nem teszi lehetővé a vásárlástól történő elállást.

Változás, hogy az eladót eddig forgalmazóként jelölték a jogszabályok, a jövőben (igazodva a március 15-én hatályba lépett új Ptk.-hoz) vállalkozás lesz az eladó megnevezése. 

Üzleten kívül kötött termék értékesítésnek, vagy szolgáltatás nyújtásnak számít az, amely a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában jönnek létre. Így például a fogyasztó lakásán, munkahelyén, az ilyen célból szervezett utazás, az utazással egybekötött termékbemutató alkalmával, illetve az interneten keresztül.

Nem tartozik e kategóriába az építésre, az ingatlanra, a biztosításra, értékpapírra vonatkozó, illetve a vásáron, piacon, illetve közterületen végzett értékesítő tevékenység.  Kathy Attila felhívta a figyelmet arra, hogy az elállási jogról való tájékoztatás elmulasztása esetén az elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.

A kormányrendelet egyebek mellett megtiltja, hogy a vállalkozások (eladók) a telefonos ügyfélszolgálatot emelt díjas szolgáltatásként nyújtsák.

Szerző

Nem javultak az üzleti várakozások

Lefékeződött idén az első negyedévben a GKI-Erste konjunktúra-index tavalyi szárnyalása. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint márciusban az üzleti várakozások csak stagnálnak, de ezzel is maradtak az előzőleg tizennégy éve nem tapasztalt szinten. A fogyasztói várakozások pedig a februári megbicsaklás után a januárinál is kissé magasabb, nyolcéves csúcsot jelentő szintre emelkedtek. 

A lakosság saját pénzügyi helyzetének és várható megtakarítási képességének következő egy évét is javulónak érzi, a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek egy éven belüli vásárlási lehetőségét pedig reménytelibbnek tartja. A fogyasztók inflációs várakozása csökkent.

Márciusban az üzleti szférán belül az ipari vállalkozások várakozásai kissé romlottak, a kereskedelmi és szolgáltató cégeké valamicskét javult, az építőipariaké nem változott.

Az iparban a válaszolók a készleteket növekvőnek érezték, romlott az előző időszak termeléséről alkotott vélemény, a rendelésállományoké és termelési kilátásoké pedig stagnált (de az exportrendeléseké javult).

Valamelyest élénkült ugyanakkor a beruházási szándék. Az építőiparban az előző három hónap termelési színvonalának megítélése romlott, a rendelésállományoké viszont tovább javult. A kereskedelmi bizalmi index a februári visszaesés után ebben a hónapban ismét emelkedett. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése javult, míg a rendeléseké kissé rosszabb lett. A szolgáltatói bizalmi index minimálisan emelkedett. Az általános üzletmenet megítélése kedvezőbb lett, az elmúlt és a következő időszak forgalmáé viszont rosszabb.

A foglalkoztatási szándék az építőipar kivételével minden ágazatban erősödött, és csökkent a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Az iparban és a szolgáltatóknál az amúgy is nagyon szerény áremelési szándék még mérsékeltebb lett, az építőiparban továbbra is az árcsökkenésre számítók vannak enyhe többségben. A kereskedelmi cégek körében viszont az áremelést tervezők aránya és az árnövelés átlagos mértéke is enyhén nőtt.

A magyar gazdaság általános kilátásainak megítélése a februári nagy romlás után minden ágazatban és a fogyasztók körében is javult.

Szerző